A magyar éttermek piszkos trükkjei: így húznak le

Nagy elismerés Magyarországnak, hogy nemrég a Costes Downtown is felkerült a Michelin-csillagos éttermek listájára. Ezzel ötre bővült a nívós éttermek köre, amiben benne van még a Tanti, a Costes, az Onyx, és a Borkonyha is.

Ez is bizonyítja, hogy itthon is egyre több a minőségi étterem, azonban még mindig vannak, amelyek rafinált trükkökkel húzzák le a vendégeket. A Pénzcentrum most megmutatja a leggyakoribb fortélyokat.

Furfangos melléknevek

Illatos, krémes, lágy, lédús, pikáns, édes, omlós, és így tovább. Az éttermek igyekeznek szavakkal is minél jobban fokozni az ételek finomságát. Az ok egyszerű és nyilvánvaló. Ha épp fagylaltot akarunk enni, és ezeket olvassuk, már szinte a szavak láttán is kicsordul a nyál a szánkból, és még jobban vágyunk rá. Na és persze meg is vesszük, amivel az éttermek zsebét tömjük.

Elfelejtik kiírni a pénznemet

Sokszor előfordul az étlapon, hogy a pénznem valamiért lemarad róla. Ez sosem a véletlen műve, hiszen ha nincs ott a pénznem, eszünkbe sem jut, hogy éppen költjük a pénzünket. Nagyobb valószínűséggel költünk valamire, ha nem is tudatosul bennünk, hogy pénzt költünk, és az ételekre is jobban tudunk koncentrálni.

Trükközés a számokkal

A boltoknál is kedvelt trükk, hogy valami nem 1000 forintba kerül, hanem csak 999 forintba. Nem véletlen, hogy az éttermek is élnek ezzel a trükkel, hiszen a vendég úgy érzi, hogy jó vásárt csinált. Ilyen esetekben ugyanis automatikusan lefelé kerekítünk, és olcsóbbnak értékeljük az ételt. A lényeg az, hogy amikor az emberek szeme végigsiklik az étlapon, és meglátják az olcsóbb ételeket, még inkább akarják. A drágább éttermek ritkábban próbálkoznak ezzel, hiszen aki egy nívósabb helyre megy, tisztában van vele, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Nincs is jobb a nagyi főztjénél

A nagyi főztjénél nincs jobb, és ezt az éttermek is nagyon jól tudják. Sok étel elnevezésénél a nosztalgia erejével próbálnak hatni ránk, hiszen ki ne akarná újra átélni a gyerekkora jól ismert ízeit?

Nemzetek konyhája

Sok esetben adják el valamilyen nemzet konyhájának kitűnő ételeként az étlapon szereplő fogásokat, mivel a legtöbben nyitottak vagyunk az újdonságokra, és szeretjük kipróbálni más nemzetek konyháját. Így aztán egyértelmű, hogy egy autentikus elnevezéssel sokkal jobban meg tudnak győzni bennünket arról, hogy az  eredeti bosnyák lepényt válasszuk az étlapról. Még akkor is, ha egyébként közönséges krumplilángosról van szó.

A fotók ereje

A fotók sokkal erősebb érzelmeket tudnak kiváltani az emberekből, mint csak a szavak. Az éttermek rendesen ki is használják ezt, az étlapon lévő ételfotókkal ugyanis akár 30 százalékkal is növelhetik a bevételeiket. Minél realisztikusabb, szebben tálalt, és gusztusosabb a kép, annál jobban vágyunk az ételre. Túlzásba azonban nem szoktak esni a képekkel, hiszen a túl sok fotóval már nem tudják elérni ezt a hatást.

A szemmagasság trükk

Ezt a trükköt is ismerik a boltok, hiszen a drágább termékek szemmagasságban való elhelyezése, és a polcrendezés is hatalmas szerepet játszik az üzletpolitikában. Az éttermek az étlapokkal trükköznek hasonló módon. Mivel a szakemberek szerint a jobb felső sarkat vesszük legelőször észre, ide kerülnek azok az ételek, amik általában a legjobban fogynak. A másik módszer, hogy valamilyen kerettel emelik ki a népszerű ételeket, ezzel növelve a profitot.

Hangulatba hoznak

A szépen berendezett terek, a színek, a virágok, és a zene mind-mind hatással vannak a hangulatunkra. A kellemes klasszikus zene, ami halkan szól a háttérben, valójában egy jól megtervezett pszichológiai hadviselés. Ugyanis direkt úgy választják meg a zenét, hogy egy nyugodt, vidám hangulatba kerüljenek a vendégek. Így hosszabban elidőznek, és nagy valószínűséggel többet is fogyasztanak majd. Egy kutatás szerint a klasszikus zene fogyasztásra ösztönzi a vendégeket, míg a popzene hatására körülbelül 10 százalékkal kevesebbet költenek.

Kisadag vagy nagyadag?

A legtöbb étteremben választhatnak a vendégek a kis- és a nagyadag között. A fogyasztóknak fogalmuk sincs arról, hogy mekkora is a kisadag, és mivel az olcsóbb, a legtöbb esetben úgy gondolják, hogy ez a jobb ár-érték arány. Azonban az éttermek célja pont az, hogy a kisebb adagot adják el, a nagyobb adag csupán az összehasonlítás miatt kell. Hiszen mivel a nagyobb adag drágább, ez esetben is azt gondolják a vendégek, hogy jó üzletet csináltak, így nagyobb eséllyel fogyasztanak.

Kihasználják a márkahűséget

Nemcsak a marketingesek használják ki ügyesen a márkahűséget, hanem az éttermek is. Nagyobb valószínűséggel választunk olyan ételt, amiben a jól ismert, és megszokott márka szerepel. Csak egy példa: roston sült borjúszeletek Jack Daniels-es barbecue mártással. Ugye, hogy összefut a nyál az ember szájában?

"A séf ajánlásával"

Főképpen az alacsonyabb kategóriájú éttermekre jellemző, hogy teljesen átlagos ételeket próbálnak ilyen módon kiemelni. A többi fogástól jól elkülöníthetően vannak fenn az étlapon ezek a többnyire egyszerű, populáris ételek, amiket - mivel a séf ajánlja - drágábban adnak.

Rafinált sorrend

Az sem mindegy, hogy az étlapon milyen sorrendben vannak feltüntetve az adott menük. Általában külön szekciója van a marhából készült ételeknek, a szárnyasoknak, a vegetáriánus ételeknek, és a desszerteknek is. A kutatások szerint a vendégek a legtöbb esetben az első opciót választják ki, így nem csoda, hogy a legtöbb profitot hozó fogást teszik az étlap tetejére.