Ezt a legtöbb szülő elrontja: egy élet munkáját teszi sírba a gyerek

 - magyarázta Radácsi László, a Budapest LAB igazgatója és a kutatási program vezetője, hogy miért volt szükség az idén nyáron indult felmérésre. Már maga a családi vállalkozás meghatározása is problémás, mivel nincs konszenzus abban, hogy milyen kritériumok milyen értékei jelentik a választóvonalat a családi és a nem családi vállalkozások között.

A Budapest LAB által vezetett kutatásban 56 korábbi felmérésben alkalmazott definíciót vizsgáltak. Ezek közül 12 "illesztésére" került sor, azaz a kutatók ezen egytucat meghatározás alapján végeztek becslést a magyarországi családi vállalkozások számára vonatkozóan. A kutatás során a Budapest LAB saját definíciót is kialakított a mintában szereplő családi vállalkozások azonosítására. Ez a meghatározás a magyar sajátosságokhoz illeszkedve tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban megszokott elemeket, a tulajdonviszonyokra vonatkozó alapvető elvárást, illetve annak biztosítékait, hogy a tulajdonos család - akár a napi működésben történő részvétellel, akár a cég stratégiájának, jövőbeli céljainak meghatározásával - jelentős hatást gyakoroljon a vállalkozás kultúrájára, alapvető értékeire.

A kutatásban használt definíció szerint, az adatok alapján 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy a kkv-k mintegy 58 százaléka családi vállalkozás, vagyis számuk nagyjából 29500-ra tehető.

A kutatás során a szakemberek arra jutottak, Magyarországon valószínűleg még nem alakultak ki azok a családi és nem családi vállalkozásokat határozottan elkülönítő jellegzetességek, amelyeket Nyugat-Európában például tisztán azonosíthatunk.

Ha a családi vállalkozások területi elosztását nézzük, a kérdőíves felmérés alapján kiderül, hogy ezen cégek nagyjából jól el vannak osztva az országban, azonban látható trend, hogy Budapesten és Pest megyében arányaiban kevesebb a családi vállalkozás. A kutatásból kiderült az is, hogy ezek a kkv-k jellemzően néhány embert tartanak el, a mintába például már nem tudott bekerülni 200 főnél nagyobb vállalkozás. A kutatás során egyébként a 3 fő alatti cégek, illetve azok, amelyek nem érik el az évi 50 millió forintos bevételt, nem vettek részt a felmérésben.

Érdekesség, hogy a kérdőíves kutatás alapján kevesebb vállalat vallja magát családi vállalkozásnak, mint ahányat a BGE munkatársai annak vettek. Ezt Radácsi azzal magyarázta, hogy pusztán amiatt, hogy valakinek az anyósa vagy az unokatestvére az adott cégnél dolgozik, még nem családi vállalkozásként definiálják magukat.

Ki viszi tovább a céget?

Az első eredményekkel kapcsolatban Radácsi elmondta, hogy nincs nagy különbség a családi és a többi kkv között. Ennek oka az lehet, hogy nem telt annyi idő, hogy a családi vállalkozások jellemzői elkülönüljenek a többi cégtől. Az általuk vizsgált cégek nagy része ugyanis '96-ban, '97-ben indult. Azt is elmondta, a különbségek leginkább ott láthatók, ahol már többedik generáció vezeti a vállalkozást.

A becslésük szerint mindössze 2866 az olyan cég, ahol az utódlás lezajlott, vagy öt éven belül esedékes. Ami viszont most már látható: ezek a vállalkozások jobban növekednek, mint az első generációs társaik.

Gondot jelent az utódlás is. Magyarországon a kutatás vezetője szerint nincs annak még hagyománya, hogy a következő generációt felkészítsék rá, ő viszi majd tovább a céget.

 - jegyezte meg Radácsi.

Üzletről nem a családtagokkal beszélnek a cégvezetők

A felmérésből kiderült, hogy arra a kérdésre, a vállalkozás jövőjével kapcsolatban kivel beszélgetnek a cégvezetők, a legnagyobb arányban (a válaszadók egynegyede) a banki partnert említette, őt pedig a könyvelő követett.

Sokatmondó adat, hogy a családi vállalkozások 20 százaléka semmilyen pénzügyi eszközt nem használ a cége fejlesztéséhez, 26 százalék a folyószámlahitelekben, 21 százalék tulajdonosi kölcsönben hisz, míg 7 százalékuk vallotta be, hogy a családtól is kapott kölcsönt.

Nincs innováció, sem pénzügyi terv

Az is kiderült, hogy a válaszadó cégek termékével vagy szolgáltatásával a kkv szektornak mindössze 28 százaléka lépett új piacra, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek kétharmada még csak nem is gondolt eddig exportra - emelte ki a kutatás vezetője.

Pénzügyi tervezéssel kétharmaduk foglalkozik, de csak mindössze 15-20 százalék csinál innovációs tervet. Ami viszont igazán megdöbbentő, hogy

Az is érdekes, hogy a válaszadó cégvezetők 25 százaléka válaszolta azt, mindenben ő maga dönt, a cégvezető még a saját családtagjait sem vonja be a döntésekbe, csupán 20 százalék válaszolta azt, hogy meg szokta kérdezi a gyerekét, 30 százalék pedig a házastársával egyeztet. Itthon ennek megfelelően az a jellemző, hogy egy házaspár irányítja ezen cégeket, a gyerek még ritka esetben szól bele a cég vezetésébe.

Kiderült az is, minél lejjebb megyünk a vállalati hierarchiában, annál nagyobb gondot okoz a munakerőhiány. Középvezetőket például nehezen találnak az észak-Alföldön és Közép-Dunántúlon, míg közvetlen munkairányítók szintjén szintén problémás megfelelő szakembert találni a Közép-Dunántúlon. Alkalmazottat szintén nehezen találnak az Alföldön és az ország nyugati régióiban.