Ezzel menekülnek a csődtől a világ legnagyobb cégei

Európa egyik legnagyobb követeléskezelő vállalata, az Intrum október közepén kérelmezte az Egyesült Államok Chapter 11 (11. fejezet) szerinti csődvédelmét miután június végére 49,4 milliárd svéd koronás (4,69 milliárd dolláros) nettó adósságot halmozott fel.

De miért éppen az amerikai 11. fejezetet választotta a svéd Intrum? Milyen kimenetel várhat a cégre és hogyan érinti ez a részvényeseket és kötvényeseket? Juhász Attila, a Perform Consulting alapítója kiemelte a Pénzcentrumnak: a kérdések megválaszolásához először azt kell tisztázni, hogy mit is tud ez a jogi eszköz.

„A Chapter 11 nem a magyar fogalom szerinti csődvédelmet jelenti. Elsősorban olyan nagyvállalatok menedéke, amelyek átmeneti pénzügyi nehézségekkel küzdenek, de hisznek a stabilizáció lehetőségében. Az eljárás célja az adósságok újratárgyalása és strukturálása anélkül, hogy a cég teljes felszámolásra kerülne. A United Airlines, a Marvel vagy a Hertz is sikerrel lépett ki a Chapter 11-ből, ami azt mutatja, hogy megfelelő támogatottság és üzleti terv mellett ez az eszköz valóban életet menthet” – mondta.

Az Intrum döntésének hátterében a magas kamatkörnyezet és a viszonylag alacsony nem teljesítő hitelállomány áll, amihez a Covid utáni nehézségek és az energiaválság is hozzájárultak. Ilyen helyzet állt elő több cég életében is, például a Covid alatti lezárások idején, amikor az autókölcsönzések száma szinte lenullázódott és a Hertz, a piac egyik jelentős szereplője is ide menekült.

A Chapter 11 legnagyobb előnye, hogy a cég úgy rendezheti adósságait, hogy közben megőrzi a működési stabilitását és szinte a teljes autonómiáját és továbbra is kiszolgálhatja ügyfeleit. Tehát semmilyen működésből eredő kötelezettségre nem vonatkozik a csődvédelem, az kizárólag a hitelezők és kötvényesek számára releváns.

Fontos azonban megemlíteni, hogy mindez szigorú bírósági felügyelet mellett zajlik: az eljárásban résztvevő cégek vezetőinek a nagyobb léptékű döntésekhez bírói engedélyt kell kérniük, mindemellett pedig meg kell állapodniuk a hitelezőkkel és szükség esetén át kell alakítaniuk a vállalati szerkezetet is a pénzügyi stabilitás növelésének érdekében.

A 11. fejezet sajátossága, hogy több jogrendszerben, például a magyar jogban sem létezik: a magyar csődvédelmi eljárás leginkább az amerikai Chapter 7-nek felel meg. Több közismert csődtörvénykönyvi fejezet is van az amerikai jogban, például az 5, 7, 11, 13, 15 chapterek.

Miért éppen Amerika?

Az Intrum esetében felmerül az a kérdés, hogy egy európai cég miért megy az Egyesült Államokba csődvédelemért. Juhász Attila szerint emögött az áll, hogy a Chapter 11 jogintézménye gyors és pragmatikus megoldást kínál a vállalatok számára, valamint, mert az Intrum kötvényei az amerikai piacon is jelen vannak.

„Az USA csődeljárási rendszere lehetővé teszi, hogy a vállalatok a hitelezők és kötvényesek támogatásával olyan üzleti stratégiát dolgozzanak ki, amely garantálja a hosszú távú fenntarthatóságot” – részletezte a szakember, hozzátéve, hogy az amerikai bírósági rendszer gyors döntéshozatala, valamint a vállalatok reorganizációs törekvéseinek támogatása miatt sok nemzetközi cég választja ezt az opciót.

Az Intrum esetében ezen felül a kötvényesek és a hitelezők közel teljes támogatása is megkönnyíti az eljárás lefolytatását és növeli a siker esélyét.

Mi történik a csődvédelmi folyamat során?

Az Intrum önként, a hitelezői és kötvényesei több mint 70%-os támogatásával kezdeményezte az eljárást. A következő lépés a hitelezőkkel való megállapodás kidolgozása, amely a törlesztési ütemterv módosítását, kamatlábak csökkentését vagy akár az adósság egy részének elengedését is magában foglalhatja.

A sikeres megállapodás esetén a bíróság jóváhagyhatja az átszervezési tervet, amely lehetővé teszi a cég számára, hogy elkerülje a teljes csődöt, sőt akár megerősödve is kijöhet a folyamatból.

Az Intrum a támogatók nagyarányú részvételével tudott önként belépni a folyamatba, így kényszerítve az ellenzőket a bírósági megegyezésre. Ugyanis, ha a hitelezők egy kis része ellenáll, a bíróság akár a kisebbségi álláspont ellenében is kötelezővé teheti az átszervezési megállapodást – ezt nevezik “cramdown” eljárásnak.

Mit várhat az Intrum a Chapter 11-től?

Amennyiben a bíróság jóváhagyja a tervet, a következő lépés az átszervezés végrehajtása: az új tőkestruktúra már a cégcsoport Cash EBITDA-jához igazodik majd, így az adósságok kitermelése szinkronba kerülhet a cégcsoport nyereségtermelő képességével.  Ez többek között új befektetők bevonását, az operatív működés átalakítását és a hosszú távú stabilitást célzó üzleti lépések megtételét jelenti. Az Intrum előrehaladása a csődvédelmi folyamatban kedvező, és ha minden a tervek szerint halad, a vállalat 2024 végére kiléphet az eljárásból.

„A Chapter 11 nem csodaszer, de a megfelelő stratégiával és hitelezői támogatással hatékony eszköz lehet. Az Intrum jó eséllyel állíthatja helyre pénzügyi egyensúlyát, és folytathatja működését, miközben hosszú távon fenntarthatóbbá válik” – összegezte Juhász Attila.