Nagy csatát nyert az EU ellen a techvállalat: persze még így sincs vége a dalnak

Az Európai Bíróság csütörtökön hozott ítéletében megerősítette a korábbi döntést, amely megsemmisítette az Intel ellen 2009-ben kiszabott 1,06 milliárd eurós bírságot. A bíróság részben elutasította a versenyellenes magatartás vádját is, ami győzelmet jelent az amerikai vállalat számára.

Az ügy gyökerei egészen 1999-ig nyúlnak vissza, amikor egy rivális chipgyártó panaszt nyújtott be az uniós versenyhatóságokhoz. Ez 2004-ben vizsgálat indításához vezetett, majd 2009-ben az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Intel visszaélt erőfölényével a számítógépes processzorok piacán.

A Bizottság állítása szerint az Intel rejtett árengedményeket adott számítógépgyártóknak, köztük a Dellnek, a Hewlett-Packardnak és a Lenovónak, azzal a feltétellel, hogy kizárólag az Intel processzorait vásárolják. Emellett azzal is megvádolták a vállalatot, hogy fizetett a gyártóknak a rivális chipeket tartalmazó termékek bevezetésének késleltetéséért vagy leállításáért.

Az Intel 2009 óta küzdött a bírság eltörléséért. Bár 2014-ben az EU általános bíróságán vesztett, 2017-ben sikerrel járt a fellebbezésben. A Törvényszék 2022-ben részben megsemmisítette a 2009-es határozatot, de fenntartotta a megállapítást, miszerint az úgynevezett "csupasz korlátozások" révén piaci visszaélés történt.

"Örülünk az Európai Unió Bírósága által ma hozott ítéletnek, és annak, hogy végre magunk mögött tudhatjuk az ügynek ezt a részét" - nyilatkozta az Intel szóvivője a döntést követően.

Az ügy azonban még nem zárult le teljesen. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben 376 millió eurós bírságot szabott ki újra az Intelre a csupasz korlátozások alapján, ami ellen a vállalat ismét jogi kifogást emelt. Ez az eljárás jelenleg is folyamatban van.

Az Európai Bizottság szóvivője közölte: "Tudomásul vesszük az ítéletet, és természetesen gondosan értékelni fogjuk azt."

Az Intel-ügy az EU versenyjogi eljárásainak összetettségét és hosszadalmasságát is jól példázza. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök nemrég közzétett jelentésében az ügyet a lassú döntéshozatal "látható példájaként" említette, rámutatva az európai gazdaságot érő kihívásokra az amerikai és kínai versennyel szemben.