Újult erővel tarolja le Magyarországot az osztrák boltlánc: retteghet a JYSK és az IKEA?

Augusztus végén jelent meg a hazai piac egyik legnagyobb lakberendezési és bútorvállalatának éves üzleti beszámolója. Az MMXH Lakberendezési Kft. magában foglalja a Mömax és Möbelix boltokat, illetve 2023 áprilisától már az XXXLutz üzleteket is. Arra, hogy képet kapjunk róla, mit hozott magával a két vállalat egybeolvadása, most először nyílik lehetőség. Már 2019-ben felmerült, amikor az XXXLutz a Kika-boltok átvételével a piacra lépést tervezte, hogy túl nagy szelet jut majd így a Mömax és Möbelix üzletekkel együtt az anyavállalatnak a hazai bútorpiaci tortából. A Gazdasági Versenyhivatal meg is vizsgálta alaposan a helyzetet, végül engedélyezte a piacra lépést (erről részletesen ebben a cikkben írtunk). Az XXXLutz jó ideig függetlenül működött az MMXH-boltoktól, és az üzleti beszámolók alapján nem is jelentett nagy fenyegetést az IKEA-ra vagy JYSK-re nézve. 2021 decemberében azonban összevonták egy kézbe a Mömax, Möbelix és XXXLutz boltok vezetését, a 2023. március 31-én kedvezményezett átalakulás keretében pedig az XXXLutz Lakberendezési Kft.  beolvadt az MMXH Lakberendezési Kft-be, mely így az XXXLutz Lakberendezési Kft. jogutódjává vált. Végleg egyesítették tehát erőiket a hazai lakberendezési piacon, így új fejezethez érkezett a bútorháború Magyarországon.

A Pénzcentrum minden évben figyelemmel kísérte a cégek üzleti beszámolóit, mely alapján az XXXLutz és az MMXH együttesen sem jelentett túl nagy fenyegetést a JYSK-re és az IKEA-ra. 2023-ban azonban fordult a kocka: az XXXLutz beolvadása megváltoztathatja a piaci viszonyokat. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvánosan hozzáférhető adatai alapján nettó árbevétel és adózott eredmény terén még mindig verhetetlen az IKEA, a JYSK-öt azonban megszorongathatja az összeolvadással megerősödött MMXH.

A JYSK ugyanis csak minimális növekedést tudott elérni a 2022. szeptembertől 2023. augusztusig tartó tárgyévben. 66,8 milliárdról 67,2 milliárdra növelte a bevételeket - ez mindössze fél százalékos növekedés. Eközben az IKEA 130,8 milliárdról 146,3 milliárdra növelte bevételeit, azaz 11,9 százalékkal. Ez szerényebb, mint az egy évvel korábbi növekedés, mely 18,7 százalék volt. A JYSK tavalyi növekedése is jóval nagyobb, 16,9 százalékos volt. Ezek azonban a közelébe sem érnek az MMXH idei növekedésének: 43,5 milliárdról 62,3 milliárdra, 46,8 százalékkal nőtt a nettó árbevétel:

A MMXH 62,3 milliárdjával már ott tapos a JYSK sarkában, viszont még ketten együtt sem tudták volna letaszítani az IKEA-t a trónjáról.

Az adózott eredményt vizsgálva azonban máris nem tűnik olyan kedvezőnek az XXXLutz és MMXH egyesülése: 1,3 milliárdos hiányt könyvelhettek el. Az MMXH adózott eredménye már múlt évben is csökkenést mutatott, de akkor még pozitív volt a mérleg. Ezzel szemben az XXXLutz tavaly már csak minimális, 9 millió forintos adózott eredményt tudott felmutatni - ez 99,2 százalékos visszaesést jelentett. Az IKEA ugyanakkor tovább folytatta ütemes növekedését az utolsó tárgyévi adatok szerint, a JYSK-nek azonban bezuhant az adózott eredménye: 71,8 százalékot veszítettek.

Nem áll meg a terjeszkedés

Az IKEA jelenleg - Budapesten és Budaörsön - 3 áruházzal rendelkezik, Pécsen és Debrecenben 1-1 tervezési és rendelési ponttal, országszerte 18 átvételi ponttal, illetve két külső árukiadó ponttal. A JYSK most nyitotta meg 99. üzletét Magyarországon és év végéig további 2 üzlet megnyitását tervezik, a terjeszkedés folyamatos. Az országban jelenleg 14 Mömax, 12 Möbelix és 7 XXXLutz-üzlet működik. A boltszámokkal éppen ellentétes a boltok jellemző mérete, a JYSK-üzletek átlagosan a kisebb alapterületűek, találkozhatunk velük bevásárlóközpontokban is. Az MMXH-hoz tartozó üzletek már nagyobb alapterületűek, az IKEA-boltok pedig a legnagyobbak.

Viszont nemcsak az alapterület, vagy az árbevétel jellemzi egy bolt méretét, hanem az is, hány embert foglalkoztat. Az üzleti beszámolók szerint az IKEA-nál nem történt jelentős változás, 1606 fő volt az átlagos dolgozói létszám. A JYSK-nél a dolgozók átlagos létszáma 835-ről 1034-re emelkedett. Az MMXH-nál a korábbi üzleti évben 728 fő dolgozott átlagosan, míg az XXXLutznál 481 fő. Az új üzleti évben az egyesülés után 1086 fő volt az átlagos létszám, ami bizonyos szempontból csökkenést jelent, hiszen a két cégnél korábban együttvéve 1209 fő dolgozott.

A bérköltség mindhárom bútoráruházlánc esetében emelkedett és nőtt az egy főre jutó bérköltség összege is havonta. Ez a mutató közelíti az átlagfizetést az egyes cégeknél, azonban nem teljesen egyezik azzal az alkalmi munkavállalók vagy éppen a részmunkaidős dolgozók miatt sem. Azt is bele kell kalkulálni, hogy a legalacsonyabb pozíciótól a felsővezetésig minden dolgozó bére megjelenik ebben az adatban, tehát azt nem lehet kijelenteni, hogy ennyit keresne például egy árufeltöltő vagy eladó az egyes áruházakban. Az viszont látszik ebből is, hogy melyik cég mekkora összeget fordít a dolgozóinak a bérére átlagosan:

Ebben a versenyben a JYSK vezet, itt lehetnek legmagasabbak az átlagos bruttó fizetések. Arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyit is fizetnek a lakberendezési áruházak az egyes pozíciókban, nincsenek aktuális információink. Azt tudjuk a KSH legutolsó adatai alapján, hogy 2023-ban a bolti eladók átlagos fizetése 369 720 forint/hó volt, a vezető eladóké 473 508 forint/hó, a targoncavezetőké 527 897 forint/hó, az árufeltöltőké 312 151 forint/hó. Az biztos, hogy munkaerőre folyamatosan szükség van ezeknél az áruházláncoknál, így a dolgozókért is éles verseny folyhat - nemcsak a fizetéssel, a vonzó munkahelyi légkörrel és a plusz juttatásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a dolgozókat.

A nagyok terjeszkednek, a kicsik sorra adják fel

A hazai bútorpiac kapcsán érdemes látni azt is, hogy amíg a legnagyobb hazai lakberendezési láncok növekszenek, összességében a bútor-, háztartásicikk- és világítástechnikai üzletek száma folyamatosan csökken Magyarországon. A KSH nyilvántartása szerint ilyen boltból 3 970 volt 2014 decemberében, 3 533 darab 2018 decemberében és már csak 2 921 darab 2023 decemberében. Nagyjából ezer bolt tűnt el egy évtized alatt, melyben bőven lehetnek bútorboltok is, nemcsak lámpaboltok. Ezt a szektort is nagyban érintette a covid-világjárvány hatása és az e-kereskedelem rohamos előretörése, a kisebb boltok pedig nem tudnak versenyezni a bútoróriásokkal, sem árakban, sem a digitalizáció terén.

Általánosságban is jellemző a kiskereskedelemre a boltszámok folyamatos csökkenése. Ahogy arról korábban beszámolt a Pénzcentrum, a tavalyi év második felében több mint négyezer bolt zárt be Magyarországon. Kozák Tamás, a Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta, hogy "évek óta megfigyelhető – Európa más országaiban is - a kiskereskedelmi koncentrációval kapcsolatos boltszámcsökkenés. Tízezer lakosra jutó üzletek száma körülbelül 100, tíz évvel ezelőtt ugyanez a szám 150 felett volt. A boltok száma élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kategóriában az elmúlt 10 évben nagyjából negyedével, a nem élelmiszereket árusító üzletek száma pedig körülbelül a harmadával csökkent" - mondta a szakértő. Nem egyedi jelenségről van tehát szó, azonban a boltok folyamatosan bezárásának lassításához ágazati szintű szakpolitikára lenne szükség például támogatási rendszerek kidolgozásához a szakértők szerint.