Az évszázad üzlete úszott el a Cápák között stúdiójában: ezen bukott el a milliárdos deal

Vasárnap este négy vállalkozás mutatkozott be a befektetőknek az RTL-en futó Cápák között című üzleti showműsorban. Túl sok üzlet nem köttetett ebben a részben, ám egy közülük olyan ajánlatot kapott, amilyenre még sosem volt példa ezelőtt: Lakatos István felvásárolta volna a teljes céget, erre azonban a vállalkozók nemet mondta. De nézzük sorban, mi történt. 

Nem elég szexi, nem elég érdekes

Augusztini Krisztián a szépségipar megreformálásáról álmodik, a piac fellendítése a célja. A fejlesztés, amivel a Cápák elé érkezett, egy olyan platform, ahol a vendégek a fodrászok  és egyéb beauty szolgáltatók szabad időpontjaira látnak rá és tudnak olyan időpontra foglalni a vendégek online.

Elképzelései szerint a szolgáltatók, fodrászok, kozmetikusok, műkörmösök, de akár a személyi edzők is hajlandóak lennének egy bizonyos összeget szánni arra, hogy a szabad időpontjaikat minél többen lássák és foglalhassák. A vendégeknek pedig azért lenne jó ez az alkalmazás, mert kedvezményes, vagy a saját időbeosztásukhoz alkalmazkodó időpontokat találnának egyszerűen.  40 millió forintot kért a befektetőktől 6 százalékos részesedésért cserébe a cégéből, hogy a szükséges további fejlesztéseket elvégezhesse.

Havi 20 ezer forintba kerülne a szolgáltatóknak, hogy megspórolják a noteszüket – de nyilván ennél többet is tud a rendszer. A Cápákat azonban nem győzte meg, hogy ez egy jó ötlet lenne, Moldován András szerint

minden vállalkozásba kell legyen valami pozitív és kell legyen valami egyedi. Én most az egyedit még nem érzem. Nincs csí

Tomán Szabna elmondta, hogy ő például már így foglal a fodrászánál: egy online felületen keresztül. Balogh Levente szerint a célcsoport az egyéni vállalkozók, nem pedig a szalonok, holott magánzókból egyre kevesebb van ma már. Egy vállalkozót sem sikerült meggyőznie, a cégértékeléssel sem értettek egyet, igaz elismerték, hogy nagyon jól beszélt Krisztián.

Krém kontra Krém

Both Tímea kozmetikus és egy termékcsaládot hozott, méghozzá saját készítésű krémeit árulja. 2012-ben keverte ki az első arckrémét, majd 4 évvel később megalapított a kozmetikumfejlesztő és gyártó vállalkozását, amihez egy évvel később egy befektető is csatlakozott. Ezek a termékek beltartalmi értékükben és minőségükben egyedülállóak, hiszen teljes értékű növényi olajokat használ hozzájuk, valamint prémium kategóriás illóolajokat. Nemzetközi piacra szeretne lépni, melyhez 15 millió forintot kért. Cserébe 15 százalék résztulajdont adott volna.

Kiderült, hogy Timi 100 százalékban tulajdonosa a cégnek, a tavalyi évet 32 milliós árbevétellel zárta, ebből 2 millió forint volt a profit. Az értékesítés webáruházon keresztül történik, valamint épül a kozmetikushálózat. 15 900 forintba kerül a legnépszerűbb arckréme.

Mint kiderült, két cége van, egyik a gyártó, másik a forgalmazó, és csak ez utóbbiból kínált részesedést a Cápáknak. Lakatos István ezt hamar elunta:

engem nem győztél meg, hogy olyan dolgot csinálsz, ami érdemben megkülönböztet a versenytársaidtól

és ki is szállt. Moldován András szerint csak azért jött a műsorban Tímea, hogy reklámozza a termékét, nem pedig befektetésért:

Mert azt nem gondolhattad komolyan, hogy 100 milliót ér a céged, miközben 2 millió profitot termeltél folyamatosan csökkenő árbevétel mellett. Ez nem volt jó pitch, én kiszállok

Tomán Szabina szerint sokkal szerencsésebb lenne, ha a brand és a fejlesztés egy cégben lenne, így nem érdekelte az ajánlat és senki mást sem.

A digitális oktatás a jövő

Mérő Bálint és Visy Zoltán az oktatás jövőjével foglalkozik, sokkal izgalmasabbá teszik a diákoknak a tanulást, emellett pedig teret enged a készségfejlesztésnek – ami kulcsfontosságú a jövővel kapcsolatban. A Redmenta egy feladatlapkitöltő rendszer és feladatlapszerkesztő, mely nem csak megkönnyíti a tanárok és a diákok életét, de izgalmasabbá élményszerűbbé is teszi a tanulást. 9 évig ingyenesen használhatták az oktatás szereplői, mostanra azonban a forprofit vonalat már fenntarthatóbbnak gondolják, nyáron elindult az előfizetéses rendszer. Most 150 ezer eurós (60 millió forint) befektetésért cserébe 4 százalékot kínáltak a cégből.

Jelenleg havi 3500 eurós havi megújuló bevételük van, ami 15 millió forintnak felel meg. A Cápák ezek alapján nem értették, mi ér ezen a cégen másfél milliárd forintot, erre az volt a válasz, hogy a cég ismertsége, keresettsége elképesztően nagy anélkül, hogy egy fillért is elköltöttek volna.

Mostanra 23 ezer publikus feladatlapjuk van, eddig összesen több mint 1,3 millió feliratkozott felhasználójuk, akiknek 99 százaléka diák.  A magyar oktatásban dolgozó tanárok közül 10 ezer pedagógus használja rendszeresen, az előfizetők között iskolák, fenntartók, egyházi intézmények, szakképzési centrumok is vannak. 10-150 ezer forint egy évre, egy felhasználó után 15 ezer forintot fizetnek.

A korábbi befektető még olcsóbb cégértéken vásárolta be magát, a mostani egyharmadáért, ennek pedig a vállalkozók szerint az az oka, hogy a nemzetközi terjeszkedés és a benne lévő potenciál miatt újraáraztak.  Egy angol partner segítségével képzelik el a terjeszkedést, aki további országok piacait is megnyitják számukra.

A Cápákat nagyon érdekelte a lehetőség, Balogh Petya volt a leggyorsabb, ő tette meg az első ajánlatot, ám csak egy felet: 5 százalékért cserébe 75 ezer eurót ajánlott fel. Moldován András azonnal beszállt mellé. Tomán Szabina és Balogh Levente kiszálltak, Lakatos István azonban olyat tett, amire még nem volt példa a magyar üzleti showműsor történetében: az egész céget megvette volna szőröstől-bőröstől:

„Én töredékszázalékokért nem szeretnék olyan befektető lenni, aki remegve vár arra, hogy jöjjön egy nagy hal, aki majd bekapja a kishalat és reménykedik, hogy lesz ebből exit. Én, ha valahova beszállok, akkor azt azért teszem, hogy 20-25 év múlva akár Magyarországon, vagy ha olyan a termék, az egész világon meghatározó szereplő legyen, és az az enyém legyen. Mennyit kérnétek a 100 százalékáért?”

 - tette fel a kérdést. Ezután Bálint és Zoltán konzultáltak egymással és telefonon a korábbi befektetőikkel. A teljes kivásárlás lehetőségét visszautasították, a másik ajánlatra egy ellenajánlattal érkeztek, 10 százalékot nem szerettek volna eladni, amit Moldován András azonnal visszautasított. Nem sikerült végül megegyezni, nem született befektetés.

Hűtsük a tetőt!

Wéber István agrármérnök, a tetőhűtés feltalálója, és Juhász Péter Tibor marketingszakember, nagy ipari csarnokok klimatizálásával foglalkoznak, méghozzá környezetbarát és költséghatékony módon.

A hűtési energia világszinten évről-évre növekszik, ám ők akár 60-80 százalékkal is le tudják csökkenteni a felhasznált energiát ígéretük szerint, méghozzá egy páraréteg létrehozásával, ami hűvösen tartja a tetőt. Interaktív és öntanuló módon működik a vezérlés – ez tulajdonképpen a technológia alapja, és ez már be is jegyeztették a szabadalmi hivatalban. Elmondásuk szerint négyszer magasabb hatásfokon működik ez a rendszer, mint a hagyományos hűtés, a beruházás és az üzemeltetés pedig csupán az ötödébe kerül. Ahhoz, hogy igazi globális nagyvállalattá váljanak, az kell, hogy tengervízzel is működjön a rendszer, ebben az új, nemzetközi cégben ajánlottak 5 százalékos részesedést 80 millió forintért.

Ehhez képest kiderült, hogy még csak egy cégük van, annak pedig még nem volt árbevétele. 2008-ban indultak el, de hamar leálltak a fejlesztésekkel, nem léptek piacra.

Az is kiderült, hogy a 80 millió forintot a külföldi kísérletezésre kérték, méghozzá tengervízzel. Moldován András kiszállt, ahogy Tomán Szabina és Balogh Petya is, sőt, Balogh Levente is, de a későbbiekben szívesen leül majd tárgyalni velük egyik csarnokának hűtéséről.

Lakatos István a külföldi próbák helyett azt ajánlotta fel, hogy az itthoni terjeszkedésre helyezzék inkább a hangsúlyt, foglalkozzanak a magyar piaccal, és azt ígérte, gazdaggá teszi őket. Erre nyitottak voltak. 80 millió forint hitelt ajánlott fel nekik, amit 3 év alatt a kell visszafizetniük, és 10 százalékot kért a cégből. Ezt a vállalkozók elfogadták.