Csúnya csapdába kerülhet a magyarok spórolt pénze: könnyen legatyásodhat, aki erre nem figyel

Az elmúlt időszakban egyre fontosabbá vált a pénzünk megfelelő befektetése, ami azonban a jelenlegi, folyamatosan változó pénzügyi környezetben egyre nagyobb kihívássá vált. Ez pedig nem csak azért van így, mert nehéz kiigazodni a befektetések világában, hiszen ezen a téren bárki hibázhat és hozhat rossz döntéseket.

Azonban nem mindegy, hogy hogyan fektetünk be, és hogyan reagálunk a piac változásaira. Sokszor azok a döntések, amelyek a hétköznapokban jól működnek nem lesznek megfelelőek a befektetések esetében. Éppen ezért a CNN Business rámutatott a leggyakoribb hibákra, amelyekkel csak ronthatunk az esélyeinken. A szakértők szerint ugyanis nem számít, hogy mennyire vagyunk képzettek, okosak vagy szakmailag sikeresek, mert még így is hozhatunk rossz befektetési döntéseket. Ez azért van, mert egyes reakciókra, helyzetekre ahogy reagálunk, nem biztos hogy ugyanaz használható a befektetések világában. Ezt erősíti meg Daniel Crosby pszichológus is.

A magas intelligencia nem véd meg minket a rossz pénzügyi döntésekkel szemben, ellenkezőleg, még hátráltathatnak is bennünket

- állította a pszichológus. Azonban ha tisztában vagyunk azzal, hogy hibázhatunk akkor, ha befektetési ötletekről, tanácsokról van szó, az már segíthet bennünket abban, hogy jobb befektetőkké váljunk. Több évtizeden át tartó viselkedéskutatás és elemzés alapján Crosby szerint a befektetők könnyedén áldozatául eshetnek pár hibának, elfogultságnak.

Viszont ha tisztában vagyunk ezekkel, úgy már tehetünk lépéseket az ellen, hogy ne essünk ezekbe a hibákba, és így pénzügyi előnyt kovácsoljunk magunknak.

Az első és legnagyobb csapba, amibe sok befektető beleesik az a saját egója. Az egónk ugyanis véd minket azzal hogy bizalmat, gyakran pedig túlzott önbizalmat kelt bennünk a saját képességeink iránt. Crosby szerint az egónk az, ami segít abban, hogy belevágjunk egy új napba, és a kihívásokba. Akik biztosak önmagukban, nagyobb valószínűséggel lesznek rugalmasabbak és érnek el szakmai sikereket, a túlzott magabiztosság pedig gyakran segít a sikerek elérésében. Hozzátette, az erős egó védhet bennünket a veszteségekkel,csalódásokkal szemben is.

Azonban befektetéseknél a túlzott önbizalom pénzbe kerülhet.

A legtöbben olyan információkat keresünk, amely megerősíti azt, amiben mi hiszünk, pedig Crosby szerint inkább olyan információ után kellene kutatnunk, ami megkérdőjelezi a saját meggyőződésünket. Több kutatás is igazolja, hogy ha olyan tényekkel találkozunk, amelyek közvetlenül ellentmondanak annak, amit hiszünk, az egónknak köszönhetően mégjobban meggyőződünk a hibás hiedelmeinkben. Ez pedig nagy hiba!

De hogyan játszódik ez le az üzleti életben?

Egy befektetés során ez úgy játszódhat le, hogy teljesen biztosnak érezzük magunkat abban, hogy egy adott vállalat, vagy eszköz a jövő győztes, és top befektetése lesz, ezért aránytalanul nagy mennyiségű pénzt fektetünk bele, mert úgy érezzük, hogy ez szuper ötlet, és biztos igazunk lesz. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a szélesebb piacra való befektetés helyett ha csak egy helyre fektetünk, és olyan cégbe, amire mi azt hisszük, hogy abszolút nyertes lesz, ez hosszú távon sokat árthat a hozamunknak.

Az is sokat árthat a befektetéseinknek, ha túl konzervatívak vagyunk. A befektetések mindig kockázattal járnak, azonban sokan ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz. Gyakran olyanba fektetünk, amit ismerünk, de ez tovább növelheti a befektetés kockázatát. Ugyanígy sokan esnek abba a hibába is, hogy kirázólag hazai részvényekbe fektetnek, mert túl kockázatosnak tartják a külföldi részvényeket.

Torzul a figyelmünk is

Az emberek gyakran hajlamosak csak a rossz hírekre figyelni, illetve a drámai erejű, ámde valószerűtlen eseményekre felkapni a fejüket. Ez ugyanúgy torzíthatja a kockázat észlelését a befektetések körül is. Ráadásul az információ túlterheltség, legyen szó adatokról, kutatásokról, hírekről téves döntésekhez is vezethetnek.

A túl sok információ miatt nehéz meglátni a fától az erdőt

 – emelte ki Crosby. Ha befektetésről van szó, úgy érzelmeink és intiucióink is ellenünk dolgozhatnak. Hiszen alapvetően ezek segítenek a döntésekben, de néha arra is késztethetnek bennünket, hogy utolsó pillanatban meggondolatlanul cselekedjünk, és felülírjuk azt, amit normális esetben tennénk.

Az, hogy érzelmeink hogyan hatnak ránk, a befektetési piacon sokba kerülhetnek.

Ha a félelem aktivizálódik, pánikba esünk, rosszul döntünk és ez komoly veszteséghez vezethet. Ugyanakkor a túlzott optimizmus pedig eltorzíthatja a befektetés valós kockázatát is. Ha szeretnénk az elfogultságunkat visszaszorítani, Crosby szerint erre érdemes külön stratégiát követni.

Kapcsoljuk ki a zajt körülöttünk. Ne ellenőrizzük  a számláinkat naponta, és ne kövessük a piac mindennapi ingadozását. Ne fulladjunk bele a mérőszámokba, és ne hagyjuk, hogy a negatív események aránytalanul befolyásoljanak bennünket és a döntéseinket

- emelte ki Crosby. A jövőt senki sem ismeri, így kár arra törekednünk, hogy megjósoljuk, melyik befektetés lenne sikeres számunkra. Nincs teljesen tökéletes és biztonságos befektetés, ezért fontos, hogy diverzifikáljuk a részvényeinket. Ezzel tudunk a legjobban reagálni a befektetési részvényekben rejlő bizonytalanságra, és a piac alakulására.

Crosby azt is kifejtette, hogy a befektetések hazai elfogultságának ellensúlyozására ne fektessünk sokkal többet a hazai részvényekbe, hanem csak amennyi azok világpiaci részesedésük ér. Állítsunk fel egy rendszert a megtakarítások automatizálására is, valamint a piaci körülményektől független változatos portfólió összeállítására is.

Nem kell tökéletes folyamat, ennél fontosabb az, hogy egyáltalán rendelkezzünk egy megbízható folyamattal

- mondta Crosby. Erre jó példa a nyugdíjmegtakarítás, hiszen akár ezt is automatizálhatjuk, így ezzel sem kell foglalkoznunk. Ráadásul azok a munkavállalók, akik automatikusan emelik a fizetésük emelkedésével a nyugdíjbiztosításuk összegét is, sokkal nagyobb esélyük van a megtakarításra, mint azoknak, akik havi szinten döntik el, hogy mennyit rakjanak félre.

Egyetlen befektetés sem tökéletes, és a részvénypiaccal is más-más oldalról ismerkedhetünk meg, azonban a céldátummal rendelkező alapok sokkal sikeresebben teljesítenek, mintha csak gyűjtögetnénk, így érdemes err is figyelnünk.

A céldátum-alapú megtakarításoknak vannak ugyan kritikusai, azonban a célok kitűzése jobbak az átlagember számára, hiszen ez is motiválja arra, hogy takarékoskodjon

- emelte ki Crosby.

Sokan számítunk a hozamokra

Az infláció október végére meghaladta a 21 százalékot, a lakosság számára pedig különösen fájdalmas lehet az élelmiszerek 43 százalékos drágulása. Nem meglepő, hogy a költségek drasztikus emelkedése az embereket spórolásra és fogyasztási szokásaik racionalizálására készteti. A bizonytalanabb világgazdasági környezetben még inkább felértékelődik a megtakarítások szerepe, amelyek Magyarországon legtöbbször védtelenek az inflációs hatásokkal szemben. A lakosság azonban egyre tudatosabb, és keresi azokat a megtakarítási, befektetési lehetőségeket, amelyek garantált, magas hozamot biztosítanak – nyilatkozta a Pénzcentrumnak Füzes Edit, a Groupama Biztosító lakossági személybiztosítási termékmenedzsment vezetője.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre magasabb a magyarok hozamelvárása: hajlandók érte tenni is?

Groupama Biztosító: a magyarok komolyan elkezdtek odafigyelni a megtakarításaikra.