Vallottak a vidéki vendéglátósok: olcsó alapanyaggal, rövidebb étlappal és 18 fokban várják a betérőket

A vendéglátószektor úgy érzi, végleg magára van hagyva, egyes vélemények szerint egy egész szektor fog bedőlni, ha semmi nem változik, ami pedig hatalmas adókieséshez vezetne. Mint a Pénzcentrum által végzett felmérésből kiderült, a vidéki éttermek sokkal nehezebb helyzetben vannak mint a fővárosiak, hiszen ott a turista "ritka, mint a fehér holló", ezért a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás eltörölését szeretnék többen is. Sokan néznek olcsóbb beszállító után, ami maga után vonja a minőségi alapanyagok eltűnését, gyorsabban elkészülő, kevésbé energiaigényes fogások maradnak csak az étlapon, a különleges, bonyolultabb ételek eltűnnek, és persze hidegebb lesz télen fogyasztótérben. 

Persze Budapesten sem sokkal könnyebb a helyzet, nehéz heteit, hónapjait éli a magyar vendéglátás -  a Pénzcentrum oldalán is számos alkalommal foglalkoztunk már ezzel a témával az utóbbi hetekben, hónapokban. A szakmai szervezetek kivétel nélkül mind borúlátóak: a Covid által már alaposan megcibált ágazat újabb, talán még nehezebb kihívások elé néz ezekben a hónapokban: a megemelkedő rezsiárak miatt rengeteg étterem, pizzéria, cukrászda, büfé kénytelen lehúzni a rolót átmenetileg, vagy akár ideiglenesen is. A lapunknak korábban nyilatkozó étteremlánc-tulajdonos elmondása szerint az utóbbi időben a rezsijük 300-400 százalékkal, alapanyagáraik 100-150 százalékkal emelkedtek, a munkaerőköltségek pedig megduplázódtak. De január elsején indul a kötelező adatszolgáltatás, ami újabb terheket ró a vállalkozásokra. És akkor a kötelező adatszolgáltatás bevezetéséről, vagy az olyan tételek drágulásáról, mint a csomagolóanyag, még nem is beszéltünk.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint állami segítség nélkül nem tudnak túlélni a vendéglátóhelyek. Kovács László elmondása alapján nincs olyan üzleti modell, amellyel a tízszeres gázáremelkedést ki lehetne küszöbölni.

Az állami segítség eddig annyiban merül ki, hogy a kormány plusz adót vet ki azokra a Szép-kártyákra, amelyeket nem használnak fel időben – erről néhány nappal ezelőtt jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet. A kártyatulajdonosok így kapnak némi ösztönzést arra, hogy költsenek, ám ez a szakmai szervezetek szerint nagyon kevés.

Emberek a hírek mögött

A magyar vendéglátók 90 százaléka mikrovállalkozás formájában működik, azaz 10 fő alatti, tehát kifejezetten sérülékenyek mondjuk egy étteremlánchoz viszonyítva. Éppen ezért a szakmai szervezetek véleményén túl, kíváncsiak voltunk a vállalkozók közvetlen véleményére, tapasztalatára. Összesen 15 étterem vezetőjével kerültünk kapcsolatba, közülük mindössze egy valaki volt, aki szerint nem veszélyezteti az energiaárak drasztikus emelkedése a vállalkozása működését.

Akiknek nem év végéig rögzített árról szól a szerződésük a szolgáltatóval, azoknál mindenhol emelkedett az energia ára: van olyan étterem, ahol csak 10-20 százalékkal de érkezett olyan válasz is, hogy tizenhatszorosával. 16.

A következményekkel kapcsolatban a legtöbben azt írták, hogy az emelkedő árak miatt forgalomvisszaesésre számítanak, a válaszadók harmada használta a bezárás szót is, igaz volt, aki csak átmeneti megoldásként gondolkozik ebben.

Az energiaárak emelkedése ellehetetleníti a vállalkozást. Ezek a tarifák nem kigazdálkodhatóak, és itt vidéken nem lehet olyan árszabást gyakorolni, nincs turista, nincs kereslet ilyen árú szolgáltatásra

 - írta az egyik vidéki vállalkozó.

EZ IS ÉRDEKELHET

Aranyáron mérik már a sütit a magyar cukrászdák: ha ez így megy tovább, lehúzhatják a rolót?

Borotvaélen táncolnak most a vállalkozók, sok cukrászda sorsa dőlhet el a következő hónapokban.

Változás: napelem és gyorskaja

Változtatni szinte mindenki kénytelen: legtöbben a napelemet illetve a fűtésre is alkalmas klímát említették meg a terveik között, de aki bérli a helyiséget, annak egyeztetnie kell előbb a tulajdonossal, és nyilván a költségek őt terhelik, még ha egy idő múlva ott is hagyja a helyet. Szóba jöhet még a gázról villanyra való átállást, illetve a nyitvatartási idő csökkentése is. Megemlítették még többen, hogy kénytelenek lesznek elbocsátani az alkalmazottak egy részét, a fizetésüket befagyasztják, illetve az árrést, azaz a nyereséget úgy néz ki, mindenki kénytelen lesz szűkíteni. Ezen felül sok helyen

alacsonyabb hőmérséklet lesz a fogyasztótérben, az energiaigényes és mellőzhető eszközök használatát kerülni fogják, munkafolyamatokat pedig optimalizálják.

Vidéken a helyzet sokkal nehezebb

Az alapanyagok árának emelkedése is komoly kihívást jelent, hiszen ahogy egy fővárosi üzemeltető kifejtette, minden import terméknek naponta változik az ára, de vidéken igazán kétségbeejtő a helyzet:

Az árak nagy részét lenyelni kényszerülünk, Észak-Magyarországon nem lehet olyan árképzést eszközölni, mint Budapesten, vagy a Dunántúlon.

 - írja egy válaszadó. Erre a problémára is létezik többféle megoldás, persze egyik sem kellemes: van, aki állandóan monitorozza az árakat, olcsóbb nyersanyag után kutatva és gyakran vált beszállítót – ez rengeteg plusz munka, és a hűségkedvezményektől is eleshet a vállalkozó.

És persze ne legyünk naívak, az olcsóbb nyersanyag sok esetben rosszabb minőséget jelent: azaz sok helyen ugyanazért az árért nem azt fogjuk kapni, mint egy évvel ezelőtt.

Szűkülhet a kínálat, lekerülhetnek az étlapokról a drágább fogások, a különlegességek, és azok maradhatnak fent, amelyik olcsó alapanyagból készülnek, gyorsan és egyszerűen előállíthatóak, és a legnagyobb rajtuk az árrés. Más típusú ételkombinációt kínálunk – érkezett az egyik válasz, hogy ez pontosan mit jelent, az nem világos egyelőre.

Jön az NTAK!

2023. január 1-jétől indul a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé (erről részletesen itt írtunk). Arra a kérdésre, hogy a felkészültnek érzik-e a cégüket a változásra, a válaszadók kevesebb mint fele válaszolt igennel. Emellett a pontos működését sem nagyon látják még át a válaszadók:

Sajnos szinte semmi konkrét információt nem kaptunk eddig az adatok szolgáltatásának a részleteiről. Nem tudjuk pontosan mire van szükség, hiszen a beszállítók részéről és az általunk kiállított számlák online rendszerben készülnek, és a pénztárgép is azonnal online szolgáltat adatot a bevételről. Tehát nem tudjuk mi az, amiről még adatok kellenének.

 - írta az egyik kitöltő. Persze akad olyan is, aki várja az új rendszer pozitív hatásait, és úgy gondolják ideje volt már bevezetni, de félnek is az extra terhektől. Egy másik válaszadó szerint

bonyolult, rengetegplusz munkával jár amire a munka közben nincs idő, illetve a vendégkiszolgálás minőségének rovására megy. Ha ezt ki szeretnénk küszöbölni, plusz felszolgálót kell felvenni. Ezzel a rendszerrel csak több adót akarnak bevenni, mert igy látják a borravalót, amit ugyanúgy megadóznak.

Kevesebb vendég?

A fenti válaszok alapján nem meglepő, az össze válaszadó keresletcsökkenésre számít a közeljövőben, azaz, hogy elmaradoznak a vendégek, és egy kivételével mindenki úgy nyilatkozott, hogy árat fog emelni. Ennek mértéke

10 és 20 százalék között lesz, de van olyan is, aki 35 százalékot tervez emelni az árakon, vagy amennyit csak a piac enged.

Az utolsó szó jogán

Sokan állami beavatkozást sürgetnek, és azt szeretnék, ha „csökkentenék a vendéglátó egységek energia árait, hogy ne zárjanak be és az emberek el tudjanak még menni ebédelni, vacsorázni, szórakozni, vagy kirándulni. Egy egész szektor fog kihalni, ami pedig hatalmas adó veszteséghez vezetne.”

Egy másik vélemény szerint „a vendéglátószektor magára van hagyva, a kamara, és egyéb érdekvédelem inkább gittegyletre hasonlít. Semmilyen támogatás nincs pl. napelemekre. És a 4% turisztikai hozzájárulást is fizetni kell, még itt xxx-ban is, pedig itt a turista olyan, mint a fehér holló.”

Azon régiókban, ahol nincs turizmus- hisz minden attrakció bezárt, követelném a turisztikai hozzájárulás azonnali eltörlését!

- írták.

Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Róka László