Ezért drágul olyan eszeveszetten a pizzarendelés Magyarországon: újabb áremelések jöhetnek

Az infláció, a benzinár, a rezsiemelkedés, az euró-forint árfolyama, a hamarosan bevezetésre kerülő adatszolgáltatási kötelezettség mellett még a csomagolóanyag drágulása is sújtja a vendéglátószektort. Ezek ára nyilván elsősorban az előállításukhoz szükséges alapanyagártól függ, és rossz hír, a papír, ami poharak, hamburger- és pizzásdobozok alapanyaga drágult talán a legnagyobb mértékben.

A cellulóz árának jelentős növekedése miatt globális papírhiány alakult ki, amely a papír alapanyag árát mintegy 30-40%-kal emelte, és a mai napig folyamatos emelkedést mutat. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest a csomagolóanyagok ára 40-50%-kal drágult, de olyan termék is van, aminek duplájára nőtt az ára. Mindamellett a szűkös kereslet is hajtja fel az árat, tehát további drágulás jöhet.

Az emelkedő alapanyag- és rezsiárak szükségessé tették az éttermi árak emelését is, viszont ez az ár sokak szerint már elérte maximumot, további emelést már nem bír el a piac, az már elriasztaná a vendégeket. Éppen ezért más területeken próbálnak csökkenteni a kiadásaikon a vendéglátósok, például az olcsóbb alapanyagokat és csomagolóeszközöket használnak. Ez azt jelenti, hogy

a korábbi zöld eredmények elúsztak: már kevésbé tartják szem előtt, hogy a doboz lebomlik-e használat után, de vendégek sem akarnak többet fizetni, hogy környezetbarát dobozban vigyék haza az ételt.

A jelen helyzet tehát nagyon nem kedvez a környezetbarát termékek terjedésének, csak ha az olcsóbb, mint a műanyag  – mondta el a Pénzcentrumnak Győrvári Gábor, Indepack Kft. ügyvezető tulajdonosa, majd hozzátette,

márpedig nem olcsóbb: a csomagolóanyag folyamatosan drágul, mivel a covid felszámolta a kínai, a háború pedig az orosz kapcsolatokat. A magas szállítási költségek miatt sokan már csak európai partnerekkel dolgoznak.

Műanyag vs. fenntartható csomagolás?

Mint ismeretes, 2021 júliusában megjelent korlátozó kormányrendelet elsősorban a műanyag tányérokra, szívószálra, italkeverőkre és bizonyos habdobozokra vonatkozott. Az elviteles dobozok nem kerültek a szabályozás hatókörébe, és ezek korlátozásáról továbbra sincs tervezet, legközelebb 2023-tól a műanyag poharak szabályozására kerül sor.

Egyelőre azonban megfelelő helyettesítő termék hiányában, arra számítanak az iparági szereplők, hogy ez a határidő kijjebb tolódik, vagy legalábbis csak részben tud megvalósulni a szabályozás. Egyértelműen megjósolható, hogy a papírpoharak maradnak, függetlenül attól, hogy a belsejükben van néhány százaléknyi műanyag, hogy a nedvességgel szemben ellenállók legyenek. A legfőbb oka a maradásuknak, hogy egyszerűen nincs helyettesítőjük. Ugyanakkor a műanyagok közül a polisztriolnak és a polipropilénnek nem jósolok nagy jövőt (pl. sörös poharak és a vizes automaták melletti poharak). A PET poharaknak én - józan paraszti ésszel átgondolva - haladékot adnék, mivel könnyen újrahasznosítható anyag, van is mód a hazai feldolgozásra, ráadásul, ha más alapanyagú műanyag pohár nincs forgalomban, akkor a szelektív gyűjtés során sem kell azt újra szétválogatni.

Ha a törvény nem ad egyáltalán haladékot és a műanyag poharakat egy az egyben száműzi, de akkor a szakma ismét azzal fog szembesülni, hogy nem lesz megfelelő mennyiségű pohár a piacon. Arra is számítanak – ahogy az az evőeszközöknél is történt - a műanyag poharak mellett a helyettesítő termékként forgalomba került növényi keményítőből készült PLA és CLPA poharak is tiltólistára kerülnek majd. Ebben az esetben egyedül a papírpohár marad, ami viszont nem az a kifejezett sörös-rendezvénypohár, nem tudja a műanyag poharat teljes mértékben kiváltani. Továbbá a törvényalkotóknak lassan azt is be kell látniuk, hogy a mosogatható újrapohár használatának - a szándékon túl - nincs sok köze a környezetbarát bulizáshoz – véli Győrvári Gábor.

Évente készít felmérést a vállalat a rendelési adatok és kérdőívre adott válaszaik alapján. Évek óta növekedést tapasztalnak az öko éttermi csomagolások eladásában:

még a járvány időszakában is figyelembe vették a vendéglátósok a környezetvédelmi szempontokat. Az elmúlt időszakban azonban inkább stagnál a lebomló csomagolóanyagok értékesítése. Jelenleg 70%-ban hagyományos dobozokat adnak el és 30% a lebomló, komposztálható csomagolóanyagok eladása.

Évekig az volt a tapasztalat, hogy a lebomló/komposztálható termékek jóval drágábbak, aztán elkezdett a valódi kereslet megjelenni, emiatt gazdaságosabb lett a gyártás. Ma azonban már tudnak olyan papír alapú elviteles dobozt kínálni az éttermeknek, ami olcsóbb, mint az azonos méretű műanyag doboz. Az árkülönbség leginkább a poharaknál figyelhető meg: amíg egy hagyományos 2 dl-es műanyag pohár kb. 6 forint, a növényi keményítőből készülő (PLA) pohár 17 forintba kerül.

Fenntarthatóság? Kösz, még ne!

A Párizsi Egyezmény óta több mint 500 milliárd tonna nyersanyagot használtunk fel világszerte, és a túllövés napja egyre előrébb kerül. Míg a 90-es években október 11-én értük el az éves túlfogyasztás szintjét, addig tavaly ugyanez már júliusban bekövetkezett. A megoldást a körforgásos gazdaság jelentheti, vagyis az említett nyersanyagok visszaforgatása a gazdaságba.

Tízből nyolcan azt mondják, hogy hajlandók fenntartható terméket választani akkor is, ha ez valamivel többe kerül, de végül csak 20 százalék az, aki valóban így is tesz. Végső soron az adott termék ára és a személyes preferenciáink lesznek a döntéshozók. A már említett 500 milliárd tonna nyersanyagnak csak egy csekély része kerül vissza a gazdaságba, de szerencsére a fogyasztói attitűd változik, egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság. El kell mozdulnunk a változásban aktívan részt venni akaró fogyasztó felé

- mondta el nemrég a Portfolio Sustainable World 2022 konferencián Szücs Réka, a Deloitte Magyarország Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadás üzletágvezetője.