Visszafelé sülhet el a kormány csodafegyvere: sorra zárhatnak be legendás vidéki helyek

Habár a turizmus-vendéglátás egy kifejezetten ellenálló szektornak bizonyult a válságok alatt, azért mindent nem tudnak túlélni. A covid miatti bezárások is nagyon megtépázták már szereplőket, épp csak hogy talpra álltak, aztán az energia és az alapanyagok árának emelkedése miatt több szálloda és vendéglátóhely is kénytelen volt bezárni. Azok a helyek, akik viszont eddig túléltek, azok január 1-ig kénytelenek komoly fejlesztéseket végrehajtani: jelen tudásunk szerint indul ugyanis a kötelező adatszolgáltatás.

A vendéglátóhelyek már egyszer kaptak haladékot, 2022. július 1. helyett csak 2023. január 1-től kötelező a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége a Nemzeti Turisztikai Adaszolgáltató Központ felé. A csúsztatást akkor azzal indokolták, hogy ezt a fél évet még kihasználhatják a vállalkozók a technikai felkészülésre és a személyzet képzésére. A bejelentéskor, május végén persze még nem látszott egyértelműen, mi vár ránk ősszel, és legvadabb rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy több évtizedes múlttal rendelkező éttermek, szállodák leszek kénytelenek bezárni nyár végén, ősz elején.

De mit is jelent mindez?

A Turisztikai Ügynökség honlapja szerint a szálláshelyek NTAK-csatlakozása után a rendszer bővítése azért kiemelten fontos, mert az adatszolgáltatásnak köszönhetően a teljes szektor forgalmi statisztikai adatairól valós kép áll így a rendelkezésükre. A naponta érkező statisztikai adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak a turisztikai marketingaktivitások tervezéséhez, az ágazatot érintő döntések előkészítéséhez.

Az időzítés azonban talán még rosszabb is, mint a nyár lett volna, ebben a szakmai szervezetek is egyetértenek, ahogy abban is, hogy nagy a bizonytalanság:

Eddig a pillanatig még részletes egyeztetésre nem került sor a Turisztikai Ügynökség és az érdekképviseletek között, várjuk, hogy ez megtörténjen. Jelen pillanatban éppen ezért nem tudok részleteket közölni azzal kapcsolatban, hogy ez mekkora beruházást igényel a vendéglátóhelyek részéről. De ne felejtsük el, hogy a magyar vendéglátók 90 százaléka mikorvállalkozás formájában működik, azaz 10 fő alatti, így a többségüket biztosan extrán megterhelnék ezek a pluszköltségek

-mondta el a Pénzcentrumnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, majd hozzátette:

Tudjuk, hogy a törvény szerint 2023. január 1. a céldátum, de lássuk be, hogy egy sokszorosan kivéreztetett szektort ezzel megterhelni egy remélhetőleg végre sikeres, és sűrű karácsonyi szezon másnapján, életszerűtlen. Ráadásul az sem világos még, hogy pontosan milyen adatokat kellene továbbítani az NTAK felé, még erről sem tudunk semmi konkrétumot.

Egy általunk megkeresett vidéki büfé 60-as éveiben járó tulajdonosa tőlem hallott először az új rendeletről, állítása szerint a „könyvelője még nem szólt neki erről.” Elsősorban az alkalmazottai miatt aggódott, egyikük sem fiatal már, nem szakképzettek, elképzelése sincs, miképp fogják megtanulni az új rendszert. Elmondása szerint rendkívül nagy nehézségeket jelent neki új embert találni, és fél, hogy a változások miatt esetleg a meglévők is elmennek, a pótlásuk hetekig, hónapokig eltarthat még télen is.

Veszélyben a legkisebbek is

De nem csak az éttermek, a kisebb egységek, a cukrászdák is kötelesek továbbítani az adatokat, az ipartestület úgy számol akar több milliós kiadás is lehet az új rendszer bevezetése, amit sokan egyszerűen nem fognak tudni kifizetni.

Egy vidéki cukrászda tulajdonosa, aki név és pontos helymegjelölés nélkül szeretne szerepelni a cikkben, elmondta, hogy a covid alatt és után is nagyon küzdelmes időszakot éltek meg. Mostanra az általuk használt alapanyagok ára megduplázódott, ahogy az energia ára is, és persze a dolgozóiknak is többet kell fizetni, hiszen lassan az ő fizetésük is elértéktelenedik az infláció miatt. A januárban élesedő adatszolgáltatási kötelezettség miatti extra kötségterhekbe pedig már bele se mer gondolni:

ez lesz a vendéglátósok utolsó kegyelemdöfése

 - fakadt ki. Véleménye szerint versenytársai több mint fele kénytelen lesz bezárni.

Több milliós beruházás?

Az új rendszer 2023. január 1-i bevezetése véleményem szerint nem a legjobb időpont lenne, mert jelenleg a megnövekedett alapanyagárak és a drasztikusan emelkedő energiaárak is már veszélyeztetik a legtöbb cukrászda működését

 - nyilatkozta a Pénzcentrumnak Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke. Mint fogalmazott, az eladási árakba a legtöbb helyen lehetetlen érvényesíteni a megnövekedett költségeket, mert eladhatatlanná válnak a sütemények a magas árak miatt. Ezen kívül arra számítanak, hogy az infláció miatt csökkenni fog a vásárlóerő is, vissza fog esni a forgalom, így a vállalkozások tartalékaiból kellene fedezni a megnövekedett költségeket, de a két covidos év után már nem sok vállalkozásban van tartalék.

Az NTAK bevezetése költséges és rendkívül munkaigényes feladat, hiszen minden adatot fel kell vinni az új rendszerbe, be kell tanítani a munkavállalókat a rendszer használatára. A napi változásoknál – pl. egy új napi termék bevezetésénél, ami eddig spontán dolog volt, mindig fel kell vinni előtte a rendszerbe az új termék adatait. Hogy januárban elinduljon a rendszer ahhoz már most tisztán kellene látnunk, ezért is hívtuk meg a Közgyűlésünkre Bődi Ivettet az MTÜ turizmus stratégiai megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettes asszonyt, hogy ismertesse az MTÜ álláspontját és a várható lehetőségeket.

Erdélyi Balázs elmondása szerint a cukrászdák többségében jelenleg nem üzemeltetnek vállalatirányítási rendszereket, az online kasszákba is a legtöbbször csak egy összegben ütik be a vásárolt termékek végösszegét, áfakulcsonkénti bontásban. Felvinni az új rendszerbe egy adott termék összes lehetséges értékesítési formáját (helyben fogyasztás, elvitelre történő értékesítés, egy szeletes ár, zsúrtorta ár, 16 szeletes torta ár, stb. komoly terhet jelentenek, hiszen a szoftverfejlesztő cég általában nem vállalja az adatbevitelt.

A szükséges szoftver és hardver költsége a pár százezer forinttól a két-három millió forintig van jelenleg a piacon, az üzletek nagyságától és értékesítési stratégiáktól függően változhat az ár. ( Egy esetleges ingyenes szoftver ígérete is felmerült, de erről még nincs részletes információjuk.)

A cukrászdák többsége mikróvállalkozás, ahol sem az anyagi feltétele, sem a megfelelő személyzet nem áll rendelkezésre az NTAK bevezetésére. Az adatvezérelt irányítás valóban fontos és hasznos lenne a vendéglátásban is, a technikai fejlődés szükségszerű a cukrászdák üzemeltetésénél is, de a jelenlegi nehéz helyzetben az ipartestület a kezdési időpont újabb csúsztatását javasolja.

Szoftver lesz

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint az MTÜ a vendéglátó üzletek üzemeltetői számára korlátozás nélkül, ingyenes vendéglátó szoftvert fog biztosítani, amelyen keresztül minden szükséges adminisztrációs teendő, és a napi NTAK-adatszolgáltatás is könnyen és gyorsan teljesíthető. Bár a részleteket nem ismerik még ők sem, úgy gondolják, hogy a kis szálláshelyek (max. 8 szoba) részére biztosított ún. Vendégem díjmentes szoftverhez lesz hasonló ez is. Tehát egy okostelefonra/tabletre is letölthető applikációt kell majd használni, mely a pénztárgéppel is összeköttetésben állhat. A szállodákban működő éttermek döntő többsége rendelkezik már valamilyen szoftverrel, így ott a megfelelő csatornát kell kiépíteni az adatok továbbítására - áll a Szövetség lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában.

Természetesen a bevezetés előkészítésével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a MTÜ Sajtóosztájára, válasz nem érkezett.

Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Róka László