Magyarok tízezrei kerülhetnek az utcára: ezek a cégek vannak veszélyben

A Budapesti Gazdasági Egyetemhez tartozó Budapest LAB kutatóközpont Családi Vállalkozás Kutatási Program reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a hazai körülbelül 29 ezer családi vállalkozás 39 százaléka (körülbelül 11 ezer cég) tekinthető generációváltó cégnek, vagyis olyannak, ahol tíz éven belül esedékes az utódlás, vagy az elmúlt öt évben már lezajlott az átadás. A családi vállalkozások 7 százalékában az első generációváltás már lezajlott az elmúlt öt év során, 30 százalékuknál 10 éven belül, 26 százalékuknál ennél hosszabb idő múlva lesz esedékes.

A cégek többségénél legfeljebb 7-8 alkalmazott dolgozik, így könnyű kiszámolni, hogy a következő időszakban minimum tízezrek állása múlik azon, hogy sikeres lesz-e az átállás. Sok cégvezető jellemzően későn eszmél, hogy nincs kinek tovább adni a stafétát, pedig egy sikeres utódlás tervezésének és megvalósításának folyamata akkor is több év, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. A generációváltás pedig mindenképp nagy kockázat. A Family Business Consulting Group USA 2015-ös felmérései szerint világszinten a vállalkozások 30 százaléka éli túl az első, 10-15 százalék a második és csak 3-5 százalék a harmadik generációváltást.

Ezen adatok fényében legalábbis elgondolkodtató, hogy a Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program friss adatai szerint a hazai családi cégek 51 százaléka egyáltalán nem rendelkezik utódlási stratégiával. 41 százalékuknak van stratégiája, de nincs írásban rögzítve, és csupán 8 százalék azon családi vállalkozások aránya, ahol van írásban rögzített stratégia is. Az arány némiképp módosul az érintettség figyelembevételével: a generációváltó családi vállalkozások 66 százalékának van legalább szóban létező utódlási stratégiája, míg a nem generációváltó cégek esetében ez csupán 39 százalék esetében igaz.

- mondta el a kutatást bemutató sajtóbeszélgetésen Heidrich Balázs egyetemi tanár, a Budapest Gazdasági Egyeteme rektora arról, hogy mi lehet a családi vállalkozások előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Ennek az az oka, hogy a kilencvenes években alapított vállalkozások vezetőinek egészen mások a módszereik, üzletvezetési technikáik, mint amit a tankönyvekben tanítanak, vagy amelyekre most szükség lehet.

Azokban a családi vállalkozásokban, ahol esedékes az utódlás, a vezetést a Budapest LAB kutatásának eredményei szerint a családon belül adják át részben (26%) vagy teljes mértékben (55%). Az érintett cégeknek csak 12,8 százaléka tervezi, hogy külső vezetőnek adja át a vezetést, akár csak részben. A cég tulajdonát is sokan szeretnék a családon belül tartani (a generációváltó cégek 58 százaléka teljes egészében, 24 százaléka részben). Mindössze 7 százaléka gondolkodik családon kívüli cégátadásban. Van, aki tulajdonostársnak adna a tulajdonrészéből valamennyit (6%), de semmiképp nem az egészet. Mások munkatársakat tennének valamilyen részben tulajdonossá (8%), és csak 8 százalék értékesítené a tulajdonnak legalább egy részét piacon. 

- mondta el a rektor, ami veszélyes is lehet az utódlás vagy a cég túlélése szempontjából, hisz nincsenek megfelelően leszabályozva a folyamatok vagy működési kompetenciák. A családi cégekkel kapcsolatos további probléma a paternalista szemlélet, a vezetés jellemzően egy teljhatalmú apa köré épül, a második generáció pedig nem biztos, hogy át tudja vagy át akarja venni ezt a szerepet.

- nyilatkozott a saját vezetői szerepének korlátairól egy kiszemelt utód, aki azt is hozzá tette, hogy az alapítók csak harc árán hajlandók lemondani vezetői jogköreikről vagy a tulajdonukról. Ezzel pedig összecseng, hogy tulajdonosi szinten nem is figyelhető meg vagyonátadás a második generáció számára.

A kiszemelt utódokkal egyébként a középiskola végén vagy az egyetem alatt ül le a család arról beszélni, hogy szeretnék-e folytatni a vállalkozást, azonban a választás ilyenkor már csak illúzió, a bevonódás (amely gyakran 5-6 éves korban kezdődik) mértéke miatt már szinte el van döntve, hogy az utód folytatja.

Szintén problémát jelent, hogy a kilencvenes években sikerre voltak ítélve a vállalkozások. Ha azokat a hibákat a második generáció is elköveti, mint az első, akkor félév alatt csődbe viszik a céget. Nagyrészt ugyanakkor az utódok nem fognak hibázni, mivel akarat sincs a második generáció túlnyomó többségében arra, hogy továbbvigyék a családi cégeket. 

A családi cégekben jellemzően óriási érzelmi töltöttség is jelen van. Ennek köszönhető, hogy nem szívesen írnak le szabályokat, mert egyszerűen nem szeretnek arra gondolni, hogy lesz olyan helyzet, amikor nem tudnak mindent megbeszélni, amikor felbomlik a családi béke.

- osztott meg egy újabb megfigyelt érzelmi problémát Heidrich Balázs, aki azt is hozzá tette, hogy egyébként nincs is feltétlenül szükség azokra az attitűdökre, amelyekre az első generáció tökösségként és egyben a siker zálogaként tekint.

A jelenlegi hazai helyzettel kapcsolatban érdekesség, hogy az elvándorlás nem jelent meg a kutatásban, mint olyan probléma, amely veszélyeztetné a cégek utódlását. Ez utalhat arra, hogy a családi vállalkozások mutatnak egy olyan jövőképet, amely miatt a fiatalok nem mennek tartósan külföldre.

Korábbi kutatások szerint globálisan a családi vállalkozások fenntarthatóságának egyik legfontosabb eleme, hogy az utódok képzésére (üzleti tudományok, neves egyetemeken) nagy hangsúlyt fektetnek. Ugyanakkor a menő képzések nem biztos, hogy az elődök által várt eredményre vezetnek. Előfordulhat ugyanis, hogy a családi vállalkozás nem kínál kellően vonzó perspektívát a jól képzett utód számára. 

A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) 2012-es adatai alapján a 26 vizsgált ország átlagát tekintve a családi vállalkozások potenciális utódainak körében általánosan alacsony a hajlandóság a családi cég átvételére. 47,9 százalék sose gondolt ilyen karrier útra. 6,9 százalék tervezi átvenni végzés után és 12,8 százalék 5 éven belül. A kutatás szerint van összefüggés az országok GDP-je és a fiatalok tervei között - Magyarországon, ahogy más viszonylag szegényebb országokban is, az átlagnál magasabb a hajlandóság, hogy a fiatalok a szülők nyomába lépjenek.

A kis- és középvállalatokra jellemzően a családi vállalkozásokban sincs megfelelő képzés az alkalmazottak körében, ugyanakkor az utódok tanulmányaira szívesen költenek. Érdekes egyébként a tanulmányokkal és a tudással kapcsolatban, hogy az első generációs családi cégek nem feltétlenül első generációs vállalatként tekintenek magukra, mivel a szakmához való kötődés már a vállalatalapításnál korábban kialakult a családban.

Az utódlás a Budapest LAB kutatása szerint 3-5 évet vehet igénybe, mindemellett ha szakértő segítséget vonnak be a cégek, akkor ez egy-másfél évre is rövidíthető.