Kivonulnak a komoly gyártók az igénytelen sörök piacáról - interjú

A hazai sörgyárak teljes értékesítése 7%-kal csökkent a 2007-es évi értékesítéshez képest. A csökkenő értékesítés mellett is összesen 3,3 milliárd forinttal többet költöttek a gyárak az alapanyagok és az energia beszerzésére, az iparág 5 milliárd forinttal kevesebb adót fizetett a múlt évben.

Sivó Imrét, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnökét kérdeztük a helyzet megoldásáról, és a söripar jövőjéről, amely - 150 milliárd forintos nagyságrendű éves bevételével - a hústermelés után a második legnagyobb élelmiszeripari ágazat Magyarországon.

Nyilvánvaló, hogy a válság az élelmiszerekre, így az alkoholtermékek piacára is hatással van. Mi jellemezte a magyar sörfogyasztót tavaly őszig, és mi jellemzi az elmúlt hónapokban?

Az alapvető különbség jól látszik a számokból, mégpedig az, hogy kevesebbet fogyasztunk. Az adatok szerint ez egy hosszabb folyamat, már 2007 végén elkezdődött - így tehát nem lehet csak a krízisre fogni.

Az azonban biztos, hogy ezek a folyamatok elkezdtek gyorsulni, a lefelé ható tendencia erősödött. Ugyanakkor az emberek több időt töltenek otthon, a vendéglátás sokkal inkább visszaesik, mint a kereskedelem. Az is látható, hogy egyértelműen az olcsó termékek felé fordul a vevők érdeklődése.

Erősödő tendencia, hogy növekszik a gazdaságos, és az üzletláncok saját márkás termékeinek forgalma. Kell-e, lehet-e tenni valamit az olcsóbb sörök ellen a magyar gyártóknak?

3 nagyon erős, tradicionális sörmárka van Magyarországon, ami az értékesítési volumen felét adja. Az a teendő -és ezt is teszik a gyártók- hogy ezeknek a fogyasztását védik, ezeket támogatják, és lehetővé teszik, hogy az emberek minél szélesebb körben hozzájussanak termékeikhez. Ezek minőségi sörök, régóta ismertek a hazai piacon - ez pedig jó ok arra, hogy védjük fogyasztásukat.

Nincs mit tenni az "igénytelen" sörök ellen, ebben a szegmensben gyakorlatilag nincs teendője a nagy gyáraknak. Egyetlen cselekvési lehetőségük van: kivonulnak, vagy csak minimálisan vannak jelen azokon a piacokon, ahol irreálisak az árak - a "kemény" diszkontokra gondolok elsősorban.

Fogyasztóként azt látjuk, hogy a gyártók a sokkal határozottabb és szélesebb körű marketinggel próbálják csökkenteni az eladások veszteségét, de mit tehet a Sörgyártók Szövetsége?

A legfontosabb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk megvédeni a söripar jogi környezetét, még ebben a nagyon nehéz helyzetben is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy meg kell próbálnunk befolyásolni a kormányzati döntéshozókat abban, hogy a jövedéki adó emelésétől ne azért tekintsenek el, mert ez politikailag hangzatos, hanem azért, mert az érdekük az, hogy maximális adóbevételt érjenek el. Ennek a célnak pedig csak az adószint meghagyása felel meg. Mi nem azt várjuk, hogy kivételezzenek velünk, hanem a számok és a tapasztalat mondatja velünk, hogy ez a leghelyesebb út.

A másik, amit tehetünk, hogy végre elhitetjük a társadalommal: teljesen indokolatlan az, hogy a boripar nem fizet jövedéki adót. A borfogyasztás jó része -a sörrel szemben- igénytelen minőségű és nem megfelelően kontrollált. Éppen ezért úgy látjuk, nagyon is indokolt lenne ezen a területen is adózás és a szigorúbb ellenőrzés bevezetése.

A söripar mezőgazdasági alapanyagokra épül, így támogatja a beszállítót és annak adózási képességét is. Mivel méreténél fogva is nagy az iparág, a hatása is jelentős, így amennyiben kapacitásainkat fenn tudjuk tartani, az a magyar adófizetést segíti.

A szövetség 5 százalékos visszaesésére számít az idei évben. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az adatok még rosszabbak lesznek, tekintettel arra, hogy idén jó eséllyel kevesebb látogató várható a nagy nyári rendezvényeken, amelyek a sörpiac szempontjából is kiemelten fontosak.

Ezzel az alternatívával számolnunk kell. Az első negyedéves számok riasztóak - a legtöbb európai, így a hagyományos sörfogyasztó országokban is visszaesés tapasztalható. Az általános fogyasztási depresszió nem fogja elkerülni a sört sem.

Rövid távon nem számolunk azzal, hogy elbocsátásokkal reagálnának a gyártók a visszaesésekre, de ha radikálisan csökkenne a fogyasztás, várhatóak komolyabb beavatkozások.

Az biztos, hogy a sörgyárak a költséghatékonyságon nem fognak tudni javítani, így lehetséges, hogy bizonyos beruházásokat -például a marketing területén- visszafognak, vagy elzárkóznak attól, hogy a magyar piacon további beruházásokat eszközöljenek. Ami a legrosszabb -és remélem, hogy erről egyelőre nem kell beszélnünk- az, hogy nem csak létszámot lehet csökkenteni, hanem a gyártást is el lehet vinni Magyarországról. A környező országokban hatalmas kapacitások vannak, ezért is kell szembenéznünk azzal, hogy ezeket a nagyon nagy költséggel működő gyárakat nehéz lesz fenntartani.