Összesen immár 55,5 milliárd a felsőoktatásnak

Legutóbb április közepén döntött a kormány a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célzó, kétfordulós európai uniós pályázatról. Akkor a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesült - feltételesen - a szétosztott mintegy 29 milliárd forintnyi támogatásból. Az akkori kormánydöntés értelmében megkezdődhetett - és jelenleg is zajlik - e projektek fejlesztése, részletes kidolgozása a második pályázati fordulóra.

Bábolna, Baja, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg azok a városok, amelyek felsőoktatási intézményeiben a kormány mostani döntésének eredményeként megkezdődhet a projektfejlesztés, a megvalósításhoz - és a második pályázati fordulóhoz - szükséges dokumentációk, tanulmányok és tervek összeállítása. Ha ezek a fejlesztési elképzelések a második pályázati fordulóban is sikerrel szerepelnek, úgy összesen 26,6 milliárd forint értékben indulhatnak el ténylegesen is a beruházások az ország hét egyetemén illetve főiskoláján.

Eredendően 21,7 milliárd forint sorsáról döntött volna most a kormány, ám a Debreceni Egyetem természettudományi és a műszaki képzés színvonalának fejlesztését célzó pályázatát is támogatva végül 4,8 milliárd forinttal megemelték a szétosztható keretet. A cívis város egyetemén így többek között egy Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ létrehozásának, az informatikai kar új épületének, az "elméleti négyszög" rekonstrukciójának, valamint a villamos-, anyag-, vegyész- és bio¬mérnök-képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújításának előkészítése kezdődhet el, 4,9 milliárd forint európai uniós támogatás reményében.

A kormány döntése értelmében ezúttal a legtöbb uniós támogatásra a Szegedi Tudományegyetem számíthat, a Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztésére. Ha a pályázatuk a második fordulóban is sikerrel szerepel, úgy több mint 6,4 milliárd forintot fordíthatnak majd a Szegedi Tudományegyetem, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola műszaki és természettudományos képzési portfoliójának megújítására, a szegedi mérnöki kar új épületének felépítésére, az egyetemi és főiskolai multifunkcionális laborok és oktatási termek felújítására, valamint a regionális tudástranszfer- és szolgáltató központ épületének kialakítására.

Csaknem 5 milliárd forint európai uniós támogatás reményében kezdhetik el a Nyugat-magyarországi Egyetemen a "Zöld Egyetem" programhoz kapcsolódó beruházások előkészítését. Ha az egyetem pályázata a második körben is sikerrel jár, úgy igen jelentős műszaki fejlesztések indulhatnak el az egyetem győri, szombathelyi, mosonmagyaróvári, bábolnai és székesfehérvári karain egyaránt, az e beruházásokhoz kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztésekkel együtt.

Úgyszintén a Dunántúlon jelentős fejlesztésekre készül a Pannon Egyetem is - az ő pályázatukra 4,3 milliárd forint európai uniós támogatást ítélt meg feltételesen most a kormány. Ha a második pályázati fordulóban is sikerrel szerepelnek, úgy a veszprémi campuson egy oktató- és kutatóközpontot, egy hallgatói szolgáltató központot, egy technológiai kísérleti központot és egy kutató-fejlesztő központot építhetnek, összesen csaknem 6100 négyzetméteren. Az egyetem keszthelyi telepén biotechnológiai oktató- és kutatóközpontot és egy lovardát építenének e beruházási csomag részeként, Székesfehérváron pedig egy 3700 négyzetméteres új campust hoznának létre európai uniós támogatással.

Egy modern, szolgáltató és kutató egyetem kialakítására törekszik a Kaposvári Egyetem - e pályázatukat 2,9 milliárd forinttal támogatta feltételesen a kormány. Eredményes második pályázati forduló esetén elsősorban az agrár- és élelmiszeriparhoz kapcsolódva szeretnék fejleszteni az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait.

Több mint 2,4 milliárd forintos beruházást készítenek elő a kormány mostani támogató döntésének értelmében a Kecskeméti Főiskolán, az intézmény műszaki és természettudományos tudásbázis-infrastruktúrájának fejlesztésére. E fejlesztések részeként megújulhatnak a főiskola laboratóriumai, szaktantermei, interaktív tanulási környezetet és multifunkcionális tereket alakíthatnak ki, valamint bővíthetik és felújíthatják a műszaki, az agrár- és a természetismereti oktatáshoz kapcsolódó épületeket.

Csaknem 600 millió forintos európai uniós támogatással karrá szeretné fejleszteni zalaegerszegi felsőoktatási intézményét a Budapesti Gazdasági Főiskola - s ennek előkészítéséhez immár megvan a kormány első fordulós pályázati támogatása. Ha a pályázati dokumentáció részletes kidolgozását követően, a második fordulóban is sikerrel járnak, úgy barnamezős beruházással és jelentős információs technológiai fejlesztésekkel egy infocentrumot alakíthatnak ki Zalaegerszegen.

A 2004-2006 közötti időszakra szóló első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében korábban már 19 intézmény nyert 13,7 milliárd forintos támogatást a korszerű képzési és oktatási körülmények megteremtésére, ennek köszönhetően az intézmények több mint 60.000 négyzetméteren valósítottak meg infrastrukturális fejlesztést, amely közel 110.000 hallgató oktatási és kutatási körülményeit javította. Így az uniós források segítségével 2004-2008 között összesen közel 70 milliárd forint áll rendelkezésre a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának javítására.