Rohamosan nő a cégmegszűnések száma - mit hoz 2008?

Nem javult a helyzet a "igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak. A tavalyi évben mindösszesen 20 ilyen eljárás indult Magyarországon. Azonban abban nincs változás, hogy megtérülést alig hoznak a hitelezőknek az eljárások. A végelszámolások növekedése azt is jelenthetné, hogy a cégvezetők szembe néznek cégeik működésének problémáival és befejezik tevékenységüket. Ezzel szemben a nagy mértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy még mindig tömegesen vannak jelen a kényszervállalkozások. Ezek a kényszervállalkozók nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági teljesítményét. A valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások is súlyos likviditási problémákkal küzdenek. A több mint egymillió gazdasági szervezetből csak 40 ezer számít hitelképesnek és ez a helyzet tovább romlik, hiszen a vállalatok és cégek kevesebb, mint egyharmada büszkélkedhet növekvő árbevétellel. Túlsúlyban vannak a kereskedő cégek, holott inkább a termelés és export lenne a cél.

A kockázatok további növekedésével kell számolnunk - hívja fel a figyelmet Mikael C. Szabo, a Coface Hungary országigazgatója. A fizetésképtelen cégek száma 2008-ban tovább emelkedik majd. Véleménye szerint ez a folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely a fejlett gazdaságokat jellemzi. Számításai szerint ez összesen nagyjából 350-400 ezer aktív vállalkozást jelent.

Ebben az összehasonlításban - az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 5,84%- a, de a bejegyzett hazai cégek 13,45%), valamint az egészségügyitevékenységet végző vállalatok (eljárások 0,72%, de a bejegyzett hazai cégek 3,98%) - teljesítettek a legjobban.

A vizsgált iparágak közül csupán a gépipari és a papíripari tevékenységet folytató vállalatok tudták csökkenteni a fizetésképtelenség arányszámát.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy a 2007-es év során a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 52,94%-át). Budapesten az eljárások 40%-át, Pest megyében pedig 12,92%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt évben az eljárások részaránya szintén meghaladja a megyében bejegyzett cégek arányát (eljárások 7,55%-a, összesen bejegyzett cégek 2,04%-a). További eltéréseket Somogy megyében (eljárások 3,45%-a, összesen bejegyzett cégek 2,00%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Budapest (eljárások 36,86%, de a bejegyzett hazai cégek 40,02), valamint Pest megye (eljárások 10,24%, de a bejegyzett hazai cégek 12,92%) teljesített a legjobban.

A 19 megye és Budapest közül csupán egy térségnek (Fejér megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

Mikael C. Szabo a Coface Hungary országigazgatója arra számít, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások ellen idén jóval több behajtási eljárás indul majd, mint tavaly. Az év első napján a Coface adatbázisában levő cégek közül csaknem 6 adós ellen indítottak felszámolási eljárást, jóllehet eddig a napi "csúcs" három eljárás volt. Szabo hangsúlyozta, a végelszámolások döntő többségét a fizetési problémák miatt kezdik el, s ezt csak alátámasztja az a tény, hogy a végelszámolások 90 százaléka fordul át az eljárás során felszámolásba. Gyakran maguk a hitelezők - vagyis azok, akiknek nem fizetnek ügyfeleik - is felelősek a késedelmesen fizető ügyfelek rossz adóssá válásáért. A hazai vállalkozások óriási hányadánál teljesen hiányzik az üzleti terv, az egyetlen elvárás a forgalom növelése, amely miatt a profitabilitás abszolút másodlagos szerepet kap. Idehaza a kisebb, tőkehiányos cégek képtelenek az "elővigyázatosságra". Magyarországon csupán 600 cég használ hitelbiztosítást és csak 900 vásárol rendszeresen hitelminősítést, a kinnlevőségek kevesebb, mint 2 százaléka kerül csak behajtó céghez, noha az éves forgalmuknak csupán néhány ezrelékébe kerülne. "Amennyiben ez a hanyag szokás, vagy hiányzó kockázatkezelési üzleti kultúra gyökeresen nem változik meg, nem fog a fizetési morál a pozitív irányba elmozdulni" - zárja Mikael C. Szabo.