Megkongatták a vészharangot: így fullad bele Budapest a turisták áradatába

Az elmúlt évtized minden fronton óriási változásokat hozott, beleértve a turizmus átalakulását is. Az utazás demokratizálódásával egyidőben, azáltal, hogy az a korábbinál szélesebb tömegek számára vált elérhetővé, szolgáltatói oldalról megkezdődött a kínálat szegmentálása, melynek eredményeképp mostanra valóban mindenki megtalálhatja az igényeinek és pénztárcájának megfelelő utazást.

Ennek azonban nem csak áldásos hatásai vannak, a világ legszebb és legnépszerűbb városai szinte fuldokolnak a turistáktól, és az őket szállító buszoktól, arról nem is beszélve, hogy a trend, (ami Budapesten megfigyelhető), hogy az Airbnb-n keresztül kiadott belvárosi lakások kiszorítják a lakókat a külsőbb kerületekbe, szinte mindenhol egyre nagyobb problémát okoz. És minél kijjebb szorulnak a városlakók, annál többet kell adott esetben utazniuk a munkahelyükre, ezért sokan inkább autóba ülnek, így még nagyobb dugók alakulnak ki, és még lassabban pöfögnek a turistabuszok.

A kormányok és az önkormányzatok jelentős része pedig csak élvezi a látogatások gazdaságpörgető hatását, és igyekeznek minél később fellépni a probléma ellen. Ha egyáltalán fellépnek. Hiszen ma még viszonylag csekély azoknak a településeknek a száma, melyek felismerve a problémát legalább megpróbálnak tenni valamit annak érdekében, hogy élhetőbben legyenek ezek a városok - mondta el Karsai Árpád, a Turisztikai Fejlesztők és Tanácsadók Szövetségének alelnöke a Pénzcentrumnak.

Bőrünkön érezzük

Budapesten az overtourism egyelőre elsősorban a Belső-Erzsébetváros negyedét, az úgynevezett bulinegyedet érinti. Itt az alábbi lépések javasolhatók - hangoztatja a Turisztikai Fejlesztők és Tanácsadók Szövetségének alelnöke:

A szakember szerint emellett elengedhetetlen a viselkedési szabályok soknyelvű és hatékony kommunikálása mobilapplikációk és a social media útján. Fontos a turisták informálása már Magyarországra utazás előtt, a szállodában elhelyezett, a zóna attrakciói és vendéglátóhelyei mellett a szabályokat is bemutató térképes prospektusokban, a zóna kapupontjain turista-információs sátrakban. Szükséges még a jövőre nézve a

• pozitív imázsépítés, márkázás (pályázat a bulinegyed új nevére, arculatépítés).
• adatgyűjtés, vendégelégedettség mérés (kutatások)

"A hatékony városüzemeltetés is alapvető fontosságú: a kerület munkacsoportja már dolgozik ezen, nagy a várakozás. Szerintem fontos lenne a zóna közlekedésének totális átalakítása, a gépjárműforgalom jelentős visszaszorítása és a parkolási rendszer megreformálása mellett vonzó utcabútorok, gyalogos és kerékpárútvonalak, vonzó burkolatok, ingyenes ivókutak biztosítása. És persze nem szabad megfeledkezni a közbiztonságról sem: látványos, de nem elrettentő rendőri jelenléttel és térfigyelő kamerák segítségével" - sorolja Karsai Árpád a javaslatait. 

És mivel a szakember szerint hiba lenne a zónát Budapesttől elszakítottan kezelni, ezért közös menedzsment-tervezésre van szükség a Főváros és az Magyar Turisztikai Ügynökség részéről, és mindezeken felül a kerület a lakások szálláshellyé válásának megállítására is intézkedéseket, sőt szabályozást készít elő. 

Lakás rövidtávra

A rövid távú lakáskiadás világméretű jelenség, nem csoda tehát, hogy Budapesten is óriásit robbant. A fővárosi közösségi szálláshelyek (hostelek, Airbnb) forgalma 2010 és 2018 között 991 százalékos növekedést hozott, azaz közel megtízszereződött a forgalmuk. 2010-ben még 2 ezer Airbnb-n keresztüli kiadásra váró lakás volt a fővárosi piacon, míg hotelszoba 18 ezer. Ehhez képest 2018-ban már 18 ezer Airbnb-s lakás volt, a 20 ezer hotelszoba mellett: számuk tehát 8 év leforgása alatt szinte kiegyenlítődött.

Ebből következő komoly probléma, hogy folyamatosan emelkednek a belvárosokban, illetve a népszerű, turisták által kedvelt városrészekben a lakásárak, és kiszorítják a lakókat a külső kerületekbe, ahol értelemszerűen lényegesen alacsonyabban lesznek az árak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy 

Emellett persze szabályozni kell az Airbnb-n keresztüli lakáskiadásokat is, hogy a kiadók ugyanúgy vegyék ki a részüket a közterhek megfizetéséből - hívja fel a figyelmet Karsai Árpád, majd hozzáteszi:

"A lakóhely szálláshellyé válása nem csak ingatlanáremelkedéssel jár, de a lakosság szerkezeti átrendeződését is okozza, végül az egész hagyományos városi élet torzulásához vezet. Dzsentrifikáció, azaz lakosságcsere megy végbe."

A rövidtávú lakáskiadás Európa szerte, sőt, az amerikai földrészen és Japánban is kiváltotta ennek a szolgáltatásnak a szabályozását, ám az adóztatás mellett a rendezetlen és a lakosság számára kibírhatatlan mellékhatások elkerülésére irányuló lépéseket. Magyarországon a szálláshelyekre vonatkozó Rendelet (239/2009) és annak tavalyi módosítása (155/2019) betagozza az Airbnb-t a hivatalos szálláshelyek sorába, és kötelezővé teszi számukra az adatszolgáltatást, az IFA megfizetését.

Ugyanakkor a szobakiadók által követendő, az együttélésre, a lakosság zavarásának mellőzésére szolgáló szabályok, és az Airbnb-k korlátozása még mindig szabályozatlan, igaz egyes önkormányzatok már kezükbe vették az ügyet. Ettől függetlenül Kívánatos lenne már egy nemzeti szintű szabályozás, amúgy az EU is fontolóra vette egy nemzetközi szintű szabályrendszer kidolgozását.

Változik a klíma, változnak az utazási szokásaink?

A McKinsey klímaváltozás kockázataival foglalkozó tanulmánya szerint "A környezet megváltozása az egyes iparágak átalakulásával járhat (...), a turizmusban is jelentős eltolódásokra lehet számítani." De hogy mik ezek az eltolódások? Karsai Árpád szerint ugyan a felelős turizmus mára valóságos trend lett, és egyre divatosabb az ökotudatosság, ettől függetlenül a világon naponta többmillió ökotudatos utazó száll gépre, amelyek óriási kerozinkibocsátásukkal hagynak eleféntcsorda méretű ökológiai lábnyomot. Évente már csaknem 40 millió járat száll fel, naponta akár százezer is. 

A légitársaságok összesített árbevétel 2019-ben 838 milliárd amerikai dollár volt. Ettől függetlenül a szakember szerint az ökotudatosság nem csupán egy divatos trend, és nem teljes mértékben képmutatás, de látni kell, hogy egyelőre még csak a fejlett országokban érződik a hatása: ez az úgynevezett Flight shaming - azaz a jelenség, amikor valakinek szégyenérzete támad amiatt, hogy repülőre ült. Ez jelenség tovább fokozódhat a jövőben, kialakulhat a turizmus-szégyen érzése: az élményszerző célú utazást sokan szégyellhetik majd. Ez hosszú távon lassuláshoz vezethet. 

De ugyanúgy lassulást hoz, vagy már hozott is a koronavírus gyors ütemű terjedése a világban: az utazási irodák foglalásai drasztikusan visszaestek az előző évek januárjaihoz képest. 

Egyelőre úgy tűnik, kerülik a nemzetközi utazásokat, az eddig domináló turizmustípust, a városlátogatásokat, a zsúfolt reptereket, és inkább a természetbe menekülnek.

Kelj-fel-Jancsi

Mindezen jelenségek, trendek mellett és ellenére, melyek a világban zajlanak, fontos tudni, hogy 

A városokba özönlő turistákat nem csak szigorítással, de okos ás átgondolt stratégiával is lehet kezelni, a dzsentrifikáció jelensége pedig nem újkeletű, eddig is létezett, szinte természetes folyamatnak is tekinthető.