Megdöbbentő: a koronavírus kellett, hogy javuljanak itthon a halálozási statisztikák

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerintkevesebben haltak meg 2020. január-április időszakában, mint a korábbi év azonos időszakában. Müller Cecília is kiemelte az operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy a járvány alatt Magyarországon nem volt többlethalálozás. Ha viszont közelebbről megvizsgáljuk a számokat, korántsem biztos, hogy nyom nélkül eltűntek a statisztikában a vírus áldozatai.

A halálozási adatok csökkenését a KSH annak tulajdonítja, hogy idén az influenzajárvány nem volt olyan intenzív, mint a tavalyi évben. Azonban mégis felmerül a kérdés, hogy a koronavírus következtében elhunytak száma hogyan befolyásolta ezeket a statisztikákat. 2020. első négy hónapjában 45015-en hunytak el, 3055-tel kevesebben, mint 2019 első négy hónapjában. Viszont éppen januárban és februárban volt kevesebb az elhunytak száma (15 és 9,8 százalékkal),

Viszont ez a statisztika csalóka, hiszen egyrészt nem vehetjük alapul csak a tavalyi évet, amikor a szokásosnál többen hunytak el influenzában, ráadásul elvileg a vírus március 4-én jelent meg az országban, és az első halálos áldozatot 1,5 héttel később március 15-én jelentették be. Tehát érdemes lenne megvizsgálni a halálozási adatokat ebből az időszakból korábbi évekből, és pl. összevetni a közúti balesetben elhunytak számát is. Ezzel korrigálva a 2020-as halálozási statisztikákat még mindig csak két tényezőt vettünk figyelembe, a sokból, de mégis közelebb jutottunk a valósághoz.

A grafikonon látható, hogy az év első két hónapjában jellemzően többen halnak meg, mint március-áprilisban. Amikor jelentős eltérés adódik, általában az influenza járvány erőssége áll a háttérben, vagy legalábbis erre következtetnek az elemzők. Az év első felében kevesebb volt a haláleset, mint más években, azonban a március-áprilisi hónapokban már hasonlóan alakult a halálozási statisztika.

Megnéztük azt is, hogy mennyi volt az erre az időszakra jellemző közúti baleset következtében elhunytak száma. Várható volt, hogy 2020-ban ez a szám jelentősen csökken, hiszen a közúti forgalom jelentősen visszaesett a karanténidőszak alatt. Azonban a statisztikákból az látható: már az év első két hónapjában is jelentős volt a visszaesés.

Míg az előző években 80-100 között van azoknak az eseteknek a száma, amikor egy közúti balesetben veszíti valaki életét, 2020 január-februárjában ez a szám mindössze 61 volt. Így nem meglepő, hogy a kijárási korlátozások alatt, április végéig sem nőtt annyival az ilyen szerencsétlenségeknek a száma, hogy akár a korábbi évek márciusának végén mérhető számokat elérje.

Azt is tudjuk, hogy május 1-ig bezárólag az igazoltan COVID-19 fertőzésben elhunytak száma 323 fő volt. Április 1-jéig pedig mindössze 20 főt tartottak nyilván a koronavírus halálos áldozatai között. Már pusztán ebből az adatból is egyértelmű, hogy nem ellensúlyozhatta önmagában az a tényező a koronavírusos haláleseteket, hogy kevesebben hunytak el az utakon. Ezt könnyen lehet szemléltetni is:

A baleseti halálból adódó átlagos csökkenés még arra is kevés, hogy befolyásolja azt a 1,4 százalékot, amennyivel többen hunytak el 2020 március-áprilisában, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Azt, hogy hány halálos kimenetelű közúti baleset fordul elő egy évben, az is jelentősen befolyásolja, milyen az időjárás.

A met.hu adatai szerint a 2019/2020-as tél a harmadik legenyhébb tél volt 1901 óta. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség közel megegyezik az 1981-2010-es értékkel, de térbeli és időbeli eloszlása nem volt egyenletes. A leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebbet pedig 2006/07 telén figyelhettük meg.

Az enyhe időjárás pedig nem csak a baleseti statisztikákat befolyásolja, hiszen kevesebben hunynak el a tél folyamán a fagyás áldozataiként is, mint más években. Ugyanakkor az enyhe tél eredményezhetné, hogy könnyebben telepszenek meg, terjednek a vírusok. Idén január 29-én jelentették be az influenzajárvány kitörését Magyarországon, azonban hamar ellaposodott az inflenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók számát jelző görbe:

Az ÁNTSZ Influenzafigyelő Szolgálatának adatai szerint az influenza szerzon idén eltolódott, később kezdődött, és a korábbi év meredek felfelé, majd lefelé ívelő mintája sem érvényesült. Éppen a 10. héttől kezdődően kezdett csökkenni azoknak a betegeknek a száma, akik influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordultak - attól a héttől, amikor a koronavírus megjelent Magyarországon. Tehát visszatérve: hiába volt idén olyan enyhe az időjárás, az influenzajárvány sokkal mérsékeltebb volt, mint tavaly. Ez is összefüggésben állhat a január-februári halálozási adatok alacsonyabb számával.

A koronavírus hatását nehéz tettenérni

Mivel a koronavírusban nagy százalékban a 65 év felettiek hunytak el az eddigi adatok alapján, megvizsgáltuk, kiugró-e az idősek elhalálozásának aránya az előző évek hasonló időszakához képest. Ezt már nem április végéig, hanem az év 10-20. hetéig vizsgáltuk, azaz nagyjából március első hetétől május 2. hetének végéig vizsgáltuk.

A számokból kitűnik, hogy a 65 éven aluli elhunytak száma nem volt ilyen alacsony a megelőző 5 évben. Jellemzően nem a 80 év felettiek aránya, hanem inkább a 65 és 80 év közöttiek aránya nőtt az elhunytak között. Ezzel szemben az igazoltan a koronavírus fertőzésben elhunyt áldozatok életkori megoszlása más képet mutat (2020. június 15-i adatok alapján): mindössze 11,2 százalék 65 év alatti, 40,5 százalék 65 év feletti és 48,3 százalék 80 év feletti az 563 elhunyt közül.

Tehát a koronavírusnak törvényszerűen a 65 éven felüliek, azon belül is a 80 éven túliak körében kellett volna hogy megjelenjen az általános halálozási statisztikában, azonban a 65 év és 80 év közöttiek korosztályában történt csak számottevő elmozdulás. A 65 éven aluliak esetében pedig a közúti forgalom csökkenés miatt elmaradó haláleseti statisztikákból leolvasható átlagosan 50-60 fő nem egyenlíti ki a csökkenést. Más tényezők is közre játszhattak abban, hogy nőtt a 65 és 80 év közöttiek aránya és csökkent a 65 éven aluliak száma az elhunytak között.

Az influenza járvány enyhe lefolyása, az enyhe időjárás hatásai, ezzel együtt a baleseti statisztikák még mindig nem indokolják teljes mértékben a 65 év és 80 év közöttiek körében március-április folyamán megnőtt elhunytak számát, és a 65 év alattiak körében az arány csökkenését. Állhat még a háttérben a súlyos munkahelyi baleseték lecsökkent száma is, ugyanis a kijárási korlátozások, és a vírus okozta válság következtében is többen dolgoztak otthonról, a vállalatok leállásra kényszerültek, illetve sokan elveszítették a munkájukat. Azonban ennek számát, és a további okokat egyelőre statisztika hiányában csak találgatni lehet.