Kriptovaluta bányászat kezdőknek: tudd meg, mi a kriptovaluta bányászat lényege!

Cikkünkben eláruljuk, hogyan működik a kriptovaluta bányászat kezdőknek, hogyan kell elképzelnünk a folyamatot. Lehetséges a kriptovaluta bányászat otthon, egy egyszerű számítógép használatával? Kriptovaluta bányászat telefonon: lehet applikáción keresztül kriptovalutát bányászni? Mit érdemes tudnunk a kriptovaluta bányászat kapcsán általánosságban, hogy megalapozhassunk egy jövőbeli vállalkozást?

A kriptovaluták világáról

A kriptovaluták olyan alternatív pénznemek, amelyek a kriptográfia, azaz titkosítás eszközét alkalmazzák, vagyis a használóknak nem kell megadniuk személyi adataikat. Általánosságban elmondhatjuk róluk, hogy decentralizált blokkláncon futnak: nincs központi irányító szereplő, a hálózat egyenrangú tagjai közt mennek végbe a tranzakciók. Mindez azt jelenti, hogy a kriptovaluták nem függnek egyetlen banktól sem, használatuk pedig országhatárokon átívelő, globális jellegű. Alapvető különbség a rendes pénz és a kriptopénz között az, hogy a klasszikus valutáknak van fizikai megvalósulási formája (odasétálhatunk egy ATM-hez és kivehetünk belőle bankjegyeket, érméket), míg a kriptovalutáknál ilyen nincs.

Habár a legtöbb kriptovaluta (bitcoin és alcoinok) hasonló sémára épül, mielőtt jobban belemélyednénk a témába, mindenképpen el kell mondanunk, hogy a következőkben általánosságban beszélünk a kriptovalutákról – minden kriptovaluta a maga módján egyedi lehet, ezért a blokkláncuk, bányászatuk egyes esetekben eltérhet a leírtaktól.

A kriptovaluták jellemzői

Az első kriptovaluta a Binance Smart Chain blokkláncon futó bitcoin volt, amit 2009-ben bocsájtott ki egy ismeretlen személy, fórumos nevén Satoshi Nakamoto, akinek a kilétét azóta is misztikum lengi körül. A bitcoin számos programozó és befektető fantáziáját megmozgatta – különösen akkor, amikor nőni kezdett az értéke -, így hamarosan számtalan más kriptopénz – ezeket nevezzük altcoinoknak – jelent meg a kriptopiacon.

A kriptovalutákat véges készlet jellemzi: a kriptovaluta kibocsájtás folyamatos és tudatos csökkentése jellemző, ezzel szabályozzák, hogy mennyi kriptovaluta lehet forgalomban. Itt is hangsúlyozzuk, hogy van kivétel a szabály alól (például az Ethereum, ami jelenleg a második legnépszerűbb kriptopénz). A kriptovalutákhoz két úton juthatunk hozzá: az egyik a kriptovaluta vásárlás, a másik a kriptovaluta bányászat.

A kriptovaluták a kriptográfiának köszönhetően nehezen lenyomozhatóak és lefoglalhatóak – éppen ezért kedveli a szervezett bűnözés is a használatukat, mert az anonimitás megmarad. A hagyományos valutáknak van egy központi felügyelő szerve (jellemzően a valutát kibocsátó állam), a kriptovalutáknak viszont nincs (nyílt forráskódú szoftvert futtató számítógépek hálózatán alapszik). Éppen ezért: a hagyományos valuta értékét a kibocsátó kormányba vetett bizalom teremti meg, míg a kriptovaluta esetében a kereslet és a kínálat szabja meg, hogy egy kriptovaluta mennyit ér.

A kriptovaluták forgalmát számítógépek hálózata ellenőrzi (ebben bárki részt vehet, csupán internet-hozzáférésre van szükség), míg a klasszikus valutát harmadik személy formájában a bankok, kormányok felügyelik (ebben csak korlátozott mennyiségű, kiválasztott intézmény vehetnek részt). Ha egy kriptovalutának saját blokklánc háttere van, akkor coinnak nevezzük azt, míg ha az adott kriptopénz nem rendelkezik saját blokklánccal, hanem egy másik kriptopénz blokkláncán lett létrehozva, akkor tokennek hívjuk.

Kriptovaluta bányászat kezdőknek: hogyan kell elképzelni?

A kriptovaluta bányászat a laikusok szemszögéből összetett folyamat – éppen azért jövedelmező, mert szükség van hozzá számítástechnikai eszközökre és olyan informatikai tudásra, amivel el tudunk indulni ebben a világban. A kriptovaluta bányászat lényegében egy olyan tranzakciós folyamat, amelynek elvégzéséhez számítógépek szükségesek: ezek különféle kriptográfiai folyamatok használata során funkciókat oldanak meg, az adatokat pedig blokkláncban rögzítik.

Egy egész decentralizált hálózat épül a kriptovaluta bányászat köré, amelyek mind részt vesznek a kriptovaluta előállításában, erről pedig pontos nyilvántartásokat vezetnek. A tipikusabb kriptovaluta fajták – például a bitcoin - általánosságban Binance Smart Chain (BSC), vagy más blokkláncon futnak, amelyeknek valahogy fenn kell tartani az integritását, a főkönyvek egyensúlyát, a rendszer biztonságosságát. A kriptovaluta tranzakciók hitelesítését az úgynevezett „bányászok” közössége végzi, proof-of-work alapon.

Azoknál a kriptovalutáknál, amelyeknek a bányászata ilyen alapon működik (tipikus példa megint a bitcoin) számolnunk kell a kriptovaluta gyártás magas energiaköltségével: a „bányagépek” (speciális számítógépek, amiknek a célja a kriptovaluta bányászat) működtetéséhez rengeteg elektromos áram kell, cserébe nem állítanak elő semmilyen társadalmi hasznot – vagyis a kriptovaluta bányászat a jelenlegi környezetvédelmi trendekkel szembemenő tevékenység.

A kriptovaluta bányászat alapja tehát egy decentralizált hálózat, amelyet számítógépek sokasága alkot: a hálózat tagjai megegyeznek arról, hogy a résztvevőknek van egy bizonyos összege, az összegekről és a tranzakciókról pedig bejegyzések készülnek. A blokkláncon digitálisan megosztott főkönyvek kezelői a bányászok, a biztonságosság alapja pedig azon a feltételezésen alapszik, hogy a bányászok többsége becsületesen kezeli a főkönyvet, hiszen ehhez fűzik az anyagi érdekei.

Kriptovaluta bányászat otthon: milyen számítógép kell hozzá?

A kriptovaluta tranzakciókat blokkokba csoportosítják, ezek egymáshoz láncban kapcsolódnak – ez a lánc van titkosítva kriptográfiával, éppen ezért minden tranzakció sérthetetlen, visszafordíthatatlan. A blokklánc tagja bárki lehet, vagyis kriptovaluta bányász is bárki lehet, aki képes kapcsolódni a decentralizált hálózathoz és rendelkezik a rendszer működtetéséhez szükséges tudással, hogy képes legyen foglalkozni a tranzakciókkal, ellenőrizni azok hitelességét és hozzáadni a blokklánc nyilvános főkönyvéhez.

A kriptovaluta bányászat közben a bányász a tranzakciókat kezeli. A munkája során bonyolult matematikai, számítástechnikai folyamatok kerülnek megoldásra, ehhez pedig megfelelő számítógépek is szükségesek. Ha a bányász elvégezte a tranzakciókat, vagyis lezárta a blokkot, akkor jutalmul kriptovalutában részesül – olyan ez, mintha így kapna fizetést a munkájáért.

Habár régebben még elég lehetett ehhez a komoly munkához egy átlagos laptop is, ez ma már nem így van. Annyira megnőtt a feladatok nehézségi szintje, hogy az elvégzésükhöz is komoly hardverek kellenek, így ahhoz, hogy ilyen vállalkozásba kezdjünk, pénzt is be kell fektetnünk az alkalmas számítógép megvásárlása formájában. A hatékonyság érdekében a kriptovaluta bányászat során a bányászok sokszor pool-okba verődnek, így az összeadódó teljesítményükkel nagyobb eséllyel nyerik el a blokkért jutalmul járó kriptopénzt.

A bitcoin bányagépek a nagy teljesítményhez nagy energiát igényelnek – ezeket nem ajánlott egy egyszerű háztartásban üzemeltetni, érdemes inkább megújuló energiaforráshoz csatlakoztatni. A gépek nagy zajjal és hővel járnak, így a mindennapi élet során szintén okozhat nehézséget a használatuk – célszerű őket külön helyiségbe, vagy épületbe telepíteni.

Manapság népszerű a „bányász rig” építése is, amikor otthon, „csináld magad” alapon egy alaplaphoz több videokártyát is hozzákötnek. Az sem mindegy, hogyan működik a „házi kriptovaluta bányagép” áramellátása, hiszen a kriptovaluta bányászat inkább egy folyamat, mint egyetlen feladat, így a gépnek 0-24 órás terhelést kell kibírnia, akár hónapokon, éveken keresztül.

Kriptovaluta bányászat telefonon – lehetséges?

Rengeteg vállalkozóban merült már fel a kérdés: lehetséges a kriptovaluta bányászat nagyteljesítményű számítógép nélkül is? Igen, elméletben működőképes az elképzelés, miszerint a kriptovaluta bányászat telefon (okos telefon) használatával is hozhat profitot, ám mivel alacsony hozzáférést biztosít a munkához, a legtöbb felhasználó esetében a jelenlegi tendenciák szerint nem térül meg a befektetett erőfeszítés és idő.

A problémának az az oka, hogy más bányászok, akik jóval erősebb gépekkel dolgoznak, szinte lehetetlenné teszik az ilyen „kicsi” szereplőknek a profitszerzést. Minél komolyabb gép végzi a bányászást, annál jobb a profit is – éppen ezért ma már egészen ipari léptékeket öltött a kriptovaluta bányászat. A nagyobb ipari szereplőkkel szemben úgy lehet nyereségessé tenni egy kisebb vállalkozást, ha a bányászok a fent említett pool-okba tömörülve végzik a munkát.