Ideje, hogy kinyíljon a kisvállalatok szeme: az életben maradásuk a tét

A digitalizáció szempontjából nagyon rosszul állnak a hazai cégek: a magyar vállalatoknak 56 százaléka nem rendelkezik weboldallal sem, és mindössze 12,5 százalékuk végez online értékesítést. Mindemellett ugyanakkor a lakosság digitális készségei és nyitottsága sem nevezhető a legjobbnak. Ez óriási probléma, hiszen a vállalatok ezáltal nem versenyképesek külföldön, azaz esélyük sincs arra, hogy exporttevékenységet folytassanak. Mindez egy olyan időszakban, amikor egyébként a felhasználói igények változása megköveteli a nagyobb fokú digitalizációt. Ahogy Vadász Illés, a Google Magyarország Industry Managere a Portfolionak adott interjújában rámutatott, "aki egy jól strukturált, gyorsan betöltődő oldallal rendelkezik és egyből hívható, az üzletet nyer".

Bár az internet-lefedettség és elérés az országban jó, ebben a tekintetben pedig a fogyasztók is követik a trendeket, a vállalkozások gyakran nem fejlődnek együtt az ügyfelekkel. Vadász Illés szerint például miközben a fogyasztók nagy része már telefonját használja internetezésre, gyakran vásárlásra is, addig a legtöbb cégnek nincs mobilra optimalizált weboldala. Ezzel pedig egyértelműen ügyfeleket veszítenek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elárulták a titkot: így hódíthatja meg egy magyar kkv a nemzetközi piacokat

Neked is sikerülhet, csak néhány kütyü és internet kell hozzá!

A digitalizáció fejlődésével ráadásul a természetes gazdasági akadályok is elhárulnak - egy-egy weboldal ugyanúgy elérhető például Németországból, mint itthon. A magyar vállalatok zöme ennek ellenére nem gondolkodik exportban. Ez nem csak azért baj, mert saját bevételüket nem tudják növelni, de az exportorientált külföldi vállalatok akár a nyitni nem képes haza vállalatok piaci részesedését is veszélyeztethetik - hiszen azok a magyarok, akik neten rendelnének itthon is elérhető termékeket, választás híján a külföldi weboldalakról rendelik meg azokat.

Vannak ugyanakkor pozitív jelek. A digitális infrastruktúra tekintetében jól állunk, a szabályozási környezet sem nevezhető elavultnak, a szemlélettel ugyanakkor bajok vannak. Nem csupán a vállalatok, de a felhasználók sem élnek minden esetben a digitalizáció előnyeivel, sok esetben akkor sem, amikor az adott nemzetgazdasági ág képviselői (például a pénzügyi intézetek) márkészek lennének az eggyel feljebb lépésre. Biztató viszont, hogy a fiatal lakosság digitális készsége már nincs olyan mértékben lemaradva a digitális éllovasok fiataljaitól, összességében azonban nagyon sokat kell még fejlődnünk.

Elhúz mellettünk a világ - a technológiai fejlődés korlátlan

A felhasználói lehetőségek pedig folyamatosan fejlődnek. A techcégek napi szinten dolgoznak azon, hogy felhasználóbaráttá tegyék a különféle felületeket. Általánosan elfogadott elv, hogy minél könnyebben áttekinthető egy-egy felület, annál nagyobb sikerre számíthat. Legutóbb például a Google jelentett be nagy változásokat a keresőmotorja működésében. Ben Gomes, a vállalat alelnöke a Google hivatalos blogján írta le, hogy különböző módosításokat eszközölnek majd a keresőmotorban, hogy azok még inkább felhasználó-központú legyen.

Természetesen az egyes netes keresőrendszerek hatékonyak, ám sok esetben nem pont azt a találatot adják, amire a felhasználó kíváncsi, ez sokszor nagyon bosszantó lehet. A mesterséges intelligencia bevezetése azonban alapjaiban változtathatja meg a kereséseket. Ben Gomes ismertetője mellett számtalan egyéb írás is született a Google hivatalos blogján, amelyben több fejlesztés is napvilágot látott. Ezek közül gyűjtött össze néhányat az ite.hu - sok közülük már működik is.

A mesterséges intelligencia jelentőségét Gomes abban látja, hogy segítségével már nem csak szavakat, de fogalmakat is képes lesz megérteni a Google. Praktikus szempontból ez annyit jelent, hogy a kereső akkor is képes lesz megtalálni a legmegfelelőbb tartalmat, ha abban nem szerepel a keresett szó. Mindez egy célt szolgál: a felhasználói élmény növelését.

A technológiai fejlődésnek - úgy látszik - nincs határa. Az egyik legizgalmasabb fejlesztés minden bizonnyal a lekérdezés nélküli információszerzés lesz - már keresés előtt megjelennek olyan tartalmak, amelyeket a korábbi kereséseinkre alapozva ajánl nekünk a Google. Ezek a tartalmak pedig már azelőtt megjelennek majd a keresőfelületen, mielőtt elvégeznénk a keresést. Módosul a képkeresési algoritmus is: a Google képes lesz értelmezni, vizsgálni a képeket, és azokon szereplő egy-egy elemet megtalálni. A képeket tehát nem kizárólag a szövegkörnyezet alapján rangsorolja - mivel az MI megtanulja és memorizálja, hogy mi szerepel a képeken, akár úgy is képes lesz azt megtalálni, ha a szövegben nincs nevesítve a képen szereplő elem - állítják a fejlesztők.

A digitalitáció már nem lehetőség, hanem létkérdés

A vállalatoknak is reagálniuk kell a változásra: egyre fontosabb, hogy ügyfélorientált tartalmakat állítsanak elő. Amennyiben előkelő helyen kívánnak szerepelni például a keresőfelületek találati listáján, akkor olyan tartalmakkal kell feltölteniük weboldalaikat, amelyek a felhasználók számára leginkább kielégítő információt szolgáltat - a kulcsszavak helyett a tartalomé lesz a főszerep.

Nem kérdés, hogy a hazai vállalatoknak is szemléletváltásra van szüksége. Ahogy az a fentiekből is látszik, a digitalizációval sok magyar vállalat hadilábon áll, holott az jelentheti számukra a felemelkedés kulcsát. Leginkább a kis- és közepes vállalatok állnak rosszul, de a nagyvállalatok sem büszkélkedhetnek - itthon a nagyvállalatok digitalizációja áll olyan szinten, mint a digitális éllovasok kisvállalataié.

Szemléletes adat, hogy a legtöbb kisvállalkozásnak még weboldala sincs - esetükben nem a tartalom optimalizálása jelenti a legnagyobb kihívást, hanem annak a szemléletnek a hiánya, amely a versenyképességhez és a növekedéshez szükséges. Pedig a téma makrogazdaságilag is jelentős: a magyar bérek például azért alacsonyabbak a nyugati béreknél, mert alacsonyabb a termelékenységünk. A digitális nyitottság viszont hatalmas mértékben javíthatná a vállalatok hatékonyságát, és a beruházások sok esetben nem is igényelnek jelentős forrásokat.

Minden bizonnyal a technikai fejlődéssel együtt elengedhetetlenné válik a digitális készségek elsajátítása, látva azt pedig, hogy az egyes techcégek milyen mértékben építenek a felhasználói igényekre, a jövőben aligha valószínű, hogy a vállalatok és felhasználók ne élnének a digitalizáció nyújtotta előnyökkel.