Így zabálja fel a magyarok pénzét a lappangó rezsi: tízezreket spórolhatsz, ha erre figyelsz!

Szinte mindegyikünknek van már a zsebében egy okostelefon, amelyet a munka, a mindennapi tevékenységek mellett leginkább szórakozásra használunk. Ez lehet játék, tartalomfogyasztás, sorozatnézés, de legtöbben talán zenét hallgatunk rajta útközben, vagy akár a mindennapi munkában is. És ha már zenehallgatás: a streamingszolgáltatások kb. egy évtizede történt berobbanásával, majd  rohamos terjedésével egyre kevésbé történik az meg, hogy saját magunk által a telefonra tett zenéket hallgassuk: kényelmesebb előfizetni egy (vagy egyszerre több) szolgáltatóra, és így sokkal könnyebben és gyorsabban hallgathatjuk a kedvenc számainkat.

Cikkünkben megvizsgáljuk, kik harapják ki a legnagyobb szeleteket abból a streamingpiacból, amely néhány év alatt ellenállás nélkül letarolta a zeneipart, elsöpört régi zenehallgatási szokásokat, és ahogy volt, átformálta a zenehallgatást úgy, ahogy sokáig ismertük. Emellett megnézzük azt is, mennyit dob a saját digitális rezsinken az, ha mi magunk is előfizető vagyunk a szolgáltatásoknak.

Több, mint félmilliárdan hallgatnak így zenét

2010-ben, az első streamingszolgáltatók megjelenésekor a piac ha nem is szkeptikusan, de minimum ferde szemmel figyelte az új technológia megjelenését. Két évvel később azonban már szó nem volt semmilyen tamáskodásról, ugyanis a 2010-es 8 millióról csaknem a háromszorosára, 20 millióra ugrott azok száma, akik valamilyen zenestreaming-szolgáltató használói voltak. A piac aztán nagyon gyorsan növekedett, és robbanásszerű emelkedéssel 2022-re csaknem 600 millió volt a valamilyen szolgáltatást használók száma – ezt mutatjuk meg a lenti grafikonon.

2012-től, ahogy már látszott, hogy a streamingnek csak pillanatok kellenek a zeneipar leuralásához, már értelmezhető bevétel is akadt belőle. Persze a bevétel egyenes arányosságban nőtt a feliratkozók számával, így nem lehet azon csodálkozni, hogy a tavalyi évben már 43 milliárdos piacról beszélhettünk az egész világot tekintve.

A piacot tehát szinte ellenállás nélkül tarolta le a kényelmesebb, gyorsabb streaming, és egyelőre nehéz elképzelni, hogy a következő években valami átvegye a helyét. Persze még ma is lehet hallani egyes kiadóktól vagy egyenesen előadóktól, hogy a streamingből egyáltalán nem annyi bevételre számíthatnak, mint korábban a CD-korszakban, mostanra a legtöbben belenyugodni látszanak a helyzetbe.

A Spotify az úr

Nézzük most meg tételesen is, pontosan kik a legnagyobb szereplők a piacon, melyik szolgáltató büszkélkedhet a legnagyobb táborral. Az talán nem meglepő, hogy a Spotify, ha nem is egyeduralkodóként, de jelentős előnnyel vezeti már évek óta a streamingpiacot: a tavalyi évet már 188 milliós táborral zárták, ami jelentősen több, mint a három másik nagy szolgáltató, vagyis az Apple, a Youtube Music, illetve az Amazon zene- és podcastszolgáltatása. A feliratkozók számát a lenti grafikon mutatja meg.

Persze nem kizárólag ez a négy szolgáltató létezik, és ez ki is derül a következő adatsorból. Nekünk, európai felhasználóknak valószínűleg nem cseng annyira ismerősen a Tencent vagy a Netease neve – mégpedig azért nem, mert ezek a szolgáltatók kizárólag Kínában vannak jelen a piacon, és a sok százmilliós potenciális felhasználó sokkal inkább őket használja. Ez annak tudatában érdekes, hogy Kína több nyugati internetes termékkel (például a Facebookkal) ellentétben nem blokkolja a Spotify vagy az Apple Music elérhetőségét, vagyis azt is használhatnák, de a "hazai" terméket az ottani felhasználók inkább előnyben részesítik.

Jól látható fentebb, hogy a Spotify egyedül csaknem egyharmadát teszi ki a streamingpiacnak a feliratkozók arányát tekintve, ami bődületes eredmény, különösen, ha a két kínai szereplőt kivesszük a kalapból. Érdemes még megemlíteni a Deezer leszereplését, amely bár egyszerre indult a Spotify-jal, és egy ideig a lépést is tartani tudta vele, szerepe mára jelentéktelenné silányult a globális piacot figyelembe véve.

Ha nem használod, mondd le!

Nagyon jó dolog a zenehallgatás, csakhogy ha nem akarunk körülbelül hárompercenként reklámot hallgatni a zenehallgatás közben, akkor fizetni fogunk érte, ez pedig már a zsebünket is érinti. A digitális rezsi, mint korábban is írtuk, jelentős összeget is kivehet a zsebünkből havi vagy akár éves szinten, tehát alaposan át kell nézni az ajánlatokat, és ha már fizetünk érte, akkor használni is érdemes. A digitális rezsiről itt írtunk bővebben, olvasd el a cikket újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Százezreket húzhat ki a zsebedből a lappangó rezsi: rengeteget spórolhatsz, ha ezekre odafigyelsz

Bár külön-külön nem kerülnek sokba, de könnyedén elérhetjük, hogy egy kisebb vagyont adjunk ki értük havonta. De hogyan tudjuk visszavágni ezeket a kiadásokat?

Lássuk most az árakat, vagyis hogy melyik szolgáltatásért mennyit kell fizetni a négy legismertebb, fentebb a feliratkozóknál már összehasonlított zeneszoltáltatóknál:

• a Spotify alapcsomagja havonta 2,49 euróba kerül (~ 930 forint)
• az Apple Musicért 1 790 forintot kell fizetnünk havonta
• az Amazon Music csak akkor érhető el teljesen, ha más Amazon szolgáltatást is veszünk hozz. Ez a körülményektől függően lehet akár 10-15 euró is (3 700-5 600 Ft)
• a Youtube Premiumért, ha egyedül és nem családdal használjuk, 1 790 forintot kell havonta fizetnünk.

A Spotify és Amazon esetében egyébként lehetőségünk van egyszerre kifizetni a teljes éves díjat, ami valamivel jobban megéri. Ilyenkor ugyanis előfordul, hogy 2-3 hónap ingyen jár, vagyis ezt mindenképpen megspóroljuk a fizetéskor. Láthatjuk azonban azt is, hogy éppen ez a két szolgáltató kéri euróban a havi és éves díjat, vagyis ilyenkor ki vagyunk téve az árfolyamingadozás kényének és kedvének - a díjat mindig euróban is vonják le.

A fenti összehasonlításból is kitűnik, hogy ha mondjuk filmet vagy sorozatot is streamingplatformon fogyasztunk, emellé akár játékkonzolunkat is előfizetéssel használjuk, a digitális rezsi havonta több tízezer forintra rúghat. Érdemes lehet tehát az anyagi biztonság érdekében néha körülnézni egy kicsit, mit használunk valóban olyan mértékben, mint amit fizetünk érte havonta vagy éves szinten - s amit nem, azt akár le is mondjuk, hiszen évente több ezer vagy tízezer forint maradhat a pénztárcánkban.