Van 2000 forintod? Így építhetsz belőle 400 milliós vagyont: ezzel a módszerrel bárkinek megy

Alighanem már mindenki hallott az világ számos országában jelen lévő Starbucks kávéházláncról – az 1971-ben alapított cég mostanra több mint 80 országban van jelen mind a hat lakott kontinensen, összesen több mint 35 ezer kávézóval. A lánc annak ellenére is töretlen népszerűségnek örvend, hogy a kávéi nem éppen a legolcsóbbak közé tartoznak.

Részben erre hívja fel a figyelmet egy TikTok-videó is, amely röviden azt mutatja be, hogy mennyit spórolhatnánk, illetve mekkora vagyont építhetnénk (illetve építhettünk volna), ha a Starbucks kávéi helyett inkább a cég részvényeit vásárolnánk napi gyakorisággal.

@jonerlichman

♬ Carmen, Act 1: Habanera. L'amour est un oiseau rebelle (Carmen, Chœur) - Maria Callas

Az eredmény megdöbbentő – a videó szerint 30 év alatt 54 750 dollárt (21,3 millió forintot) költenénk Starbucks-kávékra (napi 5 dollárral, egy kávé árával számolva), míg ennyi idő alatt 955 580 dolláros (371,6 millió forintos) vagyont építhetnénk, amennyiben ezt a pénzt inkább a cégbe fektetnénk. De nézzük meg részletesebben is, hogyan jöhet ki mindez.

Így számoltunk

Mint írtuk, a Starbucksot 1971-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban, ám a céget csak bő 20 évvel később, 1992. június végén vitték a tőzsdére. A számítás során tehát idáig, 1992 nyaráig mentünk vissza az időben, és a napi záróárfolyamok alapján néztük meg, hány darab Starbucks-részvényt tudtunk volna megvásárolni az adott napokon, amennyiben egységesen mindig 5 dollárt szántunk volna erre. Itt fontos megjegyezni, hogy kizárólag azokkal a napokkal – munkanapokkal – számoltunk, amikor kereskedés folyt a NASDAQ részvénytőzsdén, hiszen ezekről a napokról rendelkezünk adatokkal. Mindez azt jelenti, hogy évi 365 nap helyett csupán évi ~250 nappal számoltunk, tehát ennyiszer 5 dollárt fektettünk volna be évente.

A cég árfolyama hatalmas utat járt be a tőzsdére vezetés óta eltelt 32,5 évben – 1992. június végén mindössze 35-36 centet adtak egy Starbucks-részvényért, míg idén decemberben már közel 100 dollárt. Ebből következik, hogy míg 1992-ben akár napi 13-14 részvényt is megvásárolhattunk volna, az utóbbi években már csak évente tudtuk volna ugyanezt a mennyiséget megvenni (természetesen tisztában vagyunk vele, hogy 1992-ben napi 5 dollárt beruházni lényegesen nagyobb kiadásnak számított, mint manapság, illetve minden bizonnyal akkor még a Starbucks-kávék ára is alacsonyabb volt ennél, ám az egyszerűség kedvéért mi most egységesen ezzel az összeggel számoltunk).

A fentiekből kiindulva tehát az alábbi mennyiségeket tudtuk volna megvenni a cég részvényeiből az egyes években (tört részvényekkel is számoltunk!):

1992-ben átlagosan 47 centet adtak egy-egy részvényért, így abban az évben még 1 420,6 darabra futotta volna a cég papírjaiból. 1993-ban átlagosan már 70 centet adtak a részvényért, ám 1992-vel ellentétben itt már az év egészében zajlott a kereskedés, így a magasabb árfolyam ellenére is több, 1 831,2 darab részvényre futotta volna a napi 5 dollárunkból. A következő években lassan, de folyamatosan nőtt a cég árfolyama, ebből kifolyólag 1994-ben már csak 1 561,4 darab, 1995-ben pedig már csak 1 269 darab részvényre futotta volna.

Ez volt az utolsó év egyébként, amikor ezernél több részvényre futotta volna egy éven belül – 1996-ban már csak 791 darabra telt volna, ugyanis az átlagos árfolyam eddigre 1,7 dollárra emelkedett. Az árfolyam a következő években is töretlenül nőtt – 2005-ben már csak 94,7 darab részvényre futotta volna, akkor ugyanis már 13,4 dollár volt az átlagos árfolyam. A lendület azonban hamarosan megtört – ugyan 2006-ban még 17,6 dollárra nőtt a részvények átlagára, ám ez 2007-ben 14,1 dollárra, 2008-ban pedig 7,6 dollárra csökkent, és 2009-ben is csak 7,9 dollárig tudott visszaerősödni.

A gazdasági világválság tehát a Starbucks-részvények árfolyamán is éreztette hatását, jóllehet 2010-től ismét jöttek a bő esztendők – 2010-ben már 13,1 dollárra emelkedett az átlagárfolyam, így a cég részvényéből már újra csak 97,4 darabra futotta volna. Ez a fellendülés a következő években is kitartott, például 2015-ben már csak 24, 2020-ban már csak 15,5 részvényre futotta volna a napi 5 dolláros befektetésünkből.

A csúcsot 2021-ben sikerült elérni, amikor is átlagosan 112,1 dollárt adtak egy részvényért – ennek megfelelően az általunk megvásárolható mennyiség is évi 11,3 darabra csökkent volna. Az azóta eltelt években viszont valamelyest gyengült az árfolyam – 2024 eddig eltelt részében 89,1 dollár volt az átlagára, így idén eddig összesen 13,5 részvényre tehettünk volna szert.

De akkor mennyi pénzünk is lenne mostanra?

Összegezve a fentieket azt mondhatjuk, hogy 1992 júniusa óta mostanáig 10 447,93 részvényt tudtunk volna megvásárolni abban az esetben, ha minden egyes tőzsdei kereskedési napon 5 dollárt fektettünk volna Starbucks-papírokba (mindig az adott napi záró árfolyamokkal számolva).

Ez a cikk írásakor érvényes 98,42 dolláros részvényárfolyam alapján 1 028 285 dollárt jelent, ami a jelenlegi USD/HUF árfolyam mellett 400 712 331 forintot tesz ki. Ugyanezen idő alatt egyébként 40 875 dollárt (jelenlegi árfolyamon 15 928 579 forintot) fektettünk volna a cég részvényeibe, tehát 2 415,7%-os lett volna a hozamunk.

Persze van itt egy érdekes ellentmondás, amire a fent idézett videó alatti kommentek némelyike is felhívta a figyelmet – ha mindenki ezt tenné, vagyis senki sem venne kávét, csak részvényt, akkor egyrészt folyamatosan, alighanem még nagyobb ütemben növekedne a cég árfolyama - elvégre folyamatos lenne a papír iránti kereslet -, miközben a valóságban meg nem lenne bevétele és profitja a vállalatnak, tehát végső soron csődbe menne. Szóval egyáltalán nem baj, ha nem fogadja meg mindenki a videóban sugalltakat, ellenkező esetben ugyanis a fent vázolt befektetéssel minden bizonnyal minden idők legnagyobb kávélufiját fújnák fel közösen a kávérajongók.