Három héten keresztül, egy három részes cikksorozatban mutattuk be a Pénzcentrumon a legfontosabb, aktuális tudnivalókat az energetikai beruházások szentháromságáról. Nevezetesen a hőszigetelésről, a nyílászárócseréről és a fűtéskorszerűsítésről. Tettük mindezt azért, mert egyfelől abszolút gázolunk a felújítási szezonban, másfelől pedig minden egyes kutatás azt mutatja, hogy a magyar lakóingatlanok tetemes része energetikai szempontból borzasztó állapotban van. Éppen ezért 

Igen ám, csakhogy napjainkban van még egy egyre divatosabb, az utóbbi évek állami támogatási hulláma miatt ráadásul egyre népszerűbb energetikai beruházás is. Ez pedig nem más, mint a napelem, azaz hazánk legnépszerűbb háztartási méretű kiserőmű beruházása.

Őrületes a tempó

Ahogy azt korábban a Pénzcentrumon megírtuk, rengeteg magyar vág bele a napelemezésbe, tavaly már 460 MW-ot termeltek a háztartási méretű kiserőművek. Ez pedig több mint a kétszerese például annak, mint amit 2017-ben, de több mint a tízszerese annak, mint amit 2013-ban.

A hype tehát óriási, ami nem is csoda, hiszen egy átlagos napelemes beruházással egy család abszolút nullázhatja a villanyszámláját, amihez ha még hozzávesszük azt is, hogy a fűtési rendszert is átalakítják - vagy már olyan - úgy, hogy azt villamosenergia üzemeltesse, akkor gyakorlatilag a rezsiszámlán jóformán már csak a vízdíj marad. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, hogyan érdemes bele vágni a napelemezésbe. 

A lényeg a minőség

Elsődleges szempont, hogy ha valaki saját célú villamosenergiát szeretne termelni napelemes rendszerrel, akkor érdemes megkeresni egy napelemes kivitelező vállalkozást egy árajánlat kéréssel. Az viszont nem mindegy, honnan kérjük be az árat.

Például a Magyar Napelem napkollektor Szövetségbe (MNNSZ) tömörült több mint 300 nagy tapasztalattal és múlttal rendelkező napelemes vállalkozás egy egyszerű ajánlatkérő adatlappal segíti az érdeklődőket, melyben meg kell adni a telepítendő napelemes rendszer címét, és néhány fogyasztói adatot.

Ezután a tagvállalatok műholdkép alapján beazonosítják az ingatlant és javaslatot tesznek a beérkezett információk alapján különböző műszaki megoldásokra, illetve egy előzetes árajánlatot adnak az érdeklődnek. Amennyiben ezek közül kiválaszt két-három szimpatikusabb megoldást és ajánlatot, akkor a helyszíni felmérés során egyeztetik a kollégák a megvalósítási lehetőségeket. 

- mondta el a Pénzcentrumnak Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke, aki többek között azt is elmondta lapunknak, hogy a szövetség közösségi oldalain sajnos egyre gyakrabban olvassa olyanok panaszait, akik így estek áldozatul hibájuknak. Csak hogy egy példát említsünk

- mesélte lapunknak a szakember. 

Mekkora kapacitású napelemre lesz szükségünk?

Először is érdemes megnézni, mennyi az éves villamosenergia felhasználás és akár a fűtés energia igényét is kiválthatjuk a napelemek segítségével. Példának okáért, egy hőszivattyús rendszer, vagy akár hagyományos fűtés rendszert kiegészítve/kiváltva akár split klímás hűtés-fűtés esetén is akár teljes egészében a napelemek segítségével lehet biztosítani a fűtési energia igényt. Lehet egyszerű elektromos fűtésmegoldás is, akár infra, akár bármilyen más ellenállás fűtés is, de ilyenkor 

- hívta fel a figyelmet Kiss Ernő. 

Na, de mivel számoljunk mégis?

Hazánkban az elmúlt években egy átlagos háztartási méretű napelemes rendszer ~8 kW-os volt az Energiahivatal (MEKH) adatai szerint, amivel 8 800 - 9 600 kWh villamosenergiát tudott megtermelni a beruházó egy évben. Mivel hazánkban éves szaldó elszámolásra van lehetőség, így egy éven belül bármikor megtermelhetem és felhasználhatom a villamos energiát napelemekkel, tehát nyáron meg tudom termelni a téli fűtési energia igényemet. A hálózat pedig mindezt veszteség nélkül és költségmentesen "tárolja". 

- figyelmeztet mindenkit az MNNSZ elnöke, aki szerint egy manapság átlagosnak mondható, 

A megtérülési ideje pedig 8-10 év a mai lakossági hatósági áras villamosenergia tarifák mellett, amik persze nem örökérvényűek, x év múlva akár teljesen a fejük tetejére is állhatnak. 

Ezzel számolj beruházáskor

Ahogy látjuk, egy átlagosnak mondható körülbelül 8 kW-os napelem rendszer beruházási költsége 2,5 - 3,5 millió forint manapság, ami a következő részekből tevődik össze:

• a költség 40-50 százaléka maga a napelem,
• 10-15 százaléka a tervezés engedélyeztetés és a kivitelezés,
• a fennmaradó rész pedig a tartószerkezet, inverter, segédanyagok ára.

Kiss Ernő lapunknak kiemelte azt is, hogy a mostanság népszerű optimalizálók magasabb szolgáltatásokat nyújtanak, de jelentősen növelik a beruházási értéket, és a megtérülési időt.

Mindezt mégis miből?

Ha a fentebb bemutatott, Magyarországon ma átlagosnak mondható beruházás árából és megtérüléséből indulunk ki, akkor azt mondhatjuk, hogy egy 3 milliós rendszer akár már 9 év alatt is behozhatja az árát. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet igazán átalakul, valamint a technológia fejlődése (a piaci versenyről már nem is beszélve) miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.

A fenti gondolatmenetet követve viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megtérülési időszakot követően a napelemes rendszer egyenesen pénzt termel majd a háztartásnak. Tehát hosszabb távon - az igénybe vett támogatások és adókedvezmények mellett - akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hosszabb távon refinanszírozzák a hitelt. Előre szólunk, a jelenlegi kamatkörnyezetben ez még inkább valós alternatíva lehet, de beszéljenek inkább a számok:

Egy esetleges finanszírozásnak persze háromféle módja is lehet. A legelső és a legjobb, ha megtakarításunkból tejes mértékben állni tudjuk a beruházás teljes költségét. A második féle mód a hitel, aminek könnyedén utána tudunk számolni, mekkora időtávon érné meg nekünk belevágni. A harmadik finanszírozási mód pedig a saját tőkéhez való hitel bevonása. Mi, most ez utóbbira számoltunk egy példát. 

Tegyük föl, hogy a beruházásunk 3 millió forintba kerül és a számítások szerint 9 év alatt meg is térül. Ez azt jelenti, hogy ebből 800 000 forint kevesebb mint 3 év alatt lenne meg, ha tehát 800 000 ezer forintot fel tudunk úgy venni, hogy a havi átalány villanyszámlán meg tudunk fogni a teljes beruházással közel annyit vagy annyit, mint amennyibe a hitel törlesztője kerül, akkor máris nyert ügyünk van. De hogy nézne most ez ki a gyakorlatban?

800 000 forintos hitelt 60 hónapos futamidőre a Pénzcentrum Kalkulátorának alapbeállításai mellett a CIB Bank ajánlata szerint most megkaphatunk 16 110 forintos havi törlesztőre, 7,72 százalékos THM-el. A Raiffeisen Bank ajánlatánál a havi törlesztőnk 16 934 forint lenne 9,34 százalékos THM-mutatóval, míg a Cetelem ajánlata szerint 17 377 forintot kellene visszafizetnünk havonta 10,81 százalékos THM mellett. 

A K&H Bank ajánlata szerint a havi törlesztőnk 17 978 forint lenne, 12,25 százalékos THM-el, de találtunk ajánlatot az Erste-től, a Cofidistől és az OTP Banktól is, sörrendben 18 660; 20 168; illetve 20 842 forintos havi törlesztőkkel, amikhez - szintén sorrendben - 13,85; 19,90; valamint 18,85 százalékos THM-mutató jár.

Mélyedjünk jobban bele!

Ma egy napelemekbe beruházni vágyó család alapvetően két fajta napelem-technológia közül választhat. Ezek a monokristályos, illetve a polikristályos rendszerek. Igen ám, de ezek között vannak különbségek, amiket mindenkinek érdemes megtudnia mielőtt letenné a voksát valamelyik technológia mellett:

• a polikristályos napelemek előállítása olcsóbb, és jobban termelnek szórt fényben;
• míg a monokristályos napelemek előállítása drágább, ugyanakkor teljesítményük fajlagosan magasabb, direkt fényben jobban termelnek.

Bármelyik napelemet választjuk azonban Kis Ernő szerint, a gyakorlatban kevés termelésbeli különbség várható a hazai napsugárzási viszonyok mellett.

Kik veszik a napelemeket?

A kiserőművek (túlnyomóan napelemes rendszerek) erőteljes fellendülése okán kíváncsiak voltunk arra, hogy mely régiókban, és településeken található Magyarországon a legtöbb háztartási felhasználású berendezés. Nos, erre vonatkozó adatsort ugyan korábban nem sikerült szereznünk, de iparági információink szerint Budapesten, Pest megyében illetve a megyeszékhelyeken telepítik a legtöbb ilyen berendezést.

A települési adatokon túl kíváncsiak voltunk arra is, kik azok a fogyasztók, akik a leginkább hajlandóak zöld energiába, és ezen belül napelemes rendszerekbe fektetni. Nos, a piacra rálátó szakértők (és publikus közvélemény kutatások) szerint alapvetően háromféle típusra bonthatjuk azokat, akik háztartási naperőműveket vásárolnak Magyarországon. Ezek a következők:

• Az úgynevezett yuppie beruházok, ők azok, akik tényleg fontosnak tartják, hogy hozzájáruljanak a környezetvédelemhez, és ehhez a pénzük is megvan. A megtérülés nem igazán izgatja őket, beruházásokat zöld értékek mozgatják. Olyan vállalkozások is tartozhatnak ide, akik adnak arra, hogy az ő működésük zöldnek mondható.

• Egy másik beruházói csoportba tartoznak azok, akik a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben jó megtérülést látnak egy HMKE beruházásban. A beruházás akkor nyereséges számukra igazán, ha ki tudják váltani saját villamos energia fogyasztásuk, azaz megtermelik azt, amit elhasználnak.

• A harmadik beruházói csoportba főleg azok tartoznak, akik nyugdíjas korukra szeretnének függetlenedni a rezsikiadások alól. Ők általában úgy gondolkoznak, hogy ma még biztosan van pénzük, ezért megéri számukra minél hamarabb beruházni például egy napelemes rendszerbe, hiszen ennek segítségével öregkorukban már nem kell rezsit fizetniük.