Mégis miért akarna valaki ezekben a budapesti kerületekben lakni?

A felmérés szerint 2016 és 2017 között megnövekedett a 75 négyzetméternél nagyobb alapterületű otthonok iránti kereslet, a 130 négyzetméter fölötti ingatlanokra például csaknem kétszer annyian kerestek rá 2017 őszén, mint 2016 azonos időszakában. Ennek hátterében feltehetően a CSOK-hatás állhat, illetve nem elhanyagolható az sem, hogy ezek a vásárlók saját lakhatás céljából vásárolnak, nem pedig befektetési szándékkal, utóbbiak ugyanis a kisebb alapterületű lakásokat részesítik előnyben - írja közleményében az Otthontérkép.

Az ingatlan állapotának szempontjából az elmúlt 12 hónap abszolút nyertesei az új építésű, az újszerű és a felújított ingatlanok voltak. Új lakások esetén 1 év alatt csaknem 4 százalékkal növekedett a kereslet, ez leginkább az egyre intenzívebb lakóparki kampányoknak tudható be. 

- figyelmeztetett Mester Nándor, a cég vezető elemzője.

2016 és 2017 szeptembere között a keresések eltolódtak a drágább ártartomány felé. Míg 2016-ban a keresők 30 százaléka 7-12 millió forint közötti ingatlant szeretett volna vásárolni, addig 2017-ben ez 22 százalékra csökkent. A 12-20 milliós és a 20-35 milliós ingatlanok keresettsége azonban növekedett, előbbi 2 százalékkal, utóbbi pedig 5 százalékkal. Ugyanígy növekedést tapasztalunk a 35-60 millió forint között árult otthonok esetén is. E tendencia hátterében szintén a CSOK, illetve a kedvező hitelkörnyezet állhat, melyek egyértelműen ösztönzik a keresletet.

A külső kerületek népszerűségének hátterében a lakáspiaci árak emelkedése áll, ezeken a területeken ugyanis még mindig jóval alacsonyabb áron lehet vásárolni. Tény azonban az is, hogy a nagyobb alapterületű ingatlanok - melyek, mint láthattunk egyre népszerűbbek - gyakrabban fordulnak elő a város külsőbb kerületeiben.