Megdöbbentő jelentés: ezért elégedetlenek életükkel a magyar nők

Boldogít a pénz? Egyáltalán, mekkora szerepe van a pénznek, pontosabban a jövedelmünknek abban, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben? A kérdésekre a legtöbben bizonyára azt válaszolnák, hogy igen, persze, hogy a pénz boldogabbá tesz, és persze, hogy a pénznek jelentős szerepe van abban, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. Ezeket egyébként több kutatás is alátámasztotta már. Ahogy azt is, hogy az abszolút jövedelem mellett lényeges szerepet játszik elégedettségünkben a másokhoz és a saját korábbi jövedelmünkhöz viszonyított helyzet is. De vajon milyen hatással van arra, hogyan érezzük magunkat az, hogy mennyit keres a partnerünk? Ennek járt utána Hajdu Gábor és Hajdu Tamás, akiknek tanulmánya idén jelent meg a European Sociological Review folyóiratban.

Kutatásuk a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének 2004-2005-ös adatfelvételének alapján készült, 7870 önkéntes válaszadó részvételével (Egészen pontosan 13542 válaszadó volt, viszont értelemszerűen nem vizsgálták azok válaszait, akik egyedül éltek, és azokét sem, akik azonos nemű partnerükkel éltek, valamint azokat sem, akiknek partnerük 21 évnél fiatalabb, vagy 79 év feletti).

- mondta a Pénzcentrumnak Hajdu Gábor, a tanulmány egyik szerzője, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Hozzátette, valódi okságról nem lehet beszélni, de a kutatás alapján úgy tűnik, hogy azok, akik a tradicionális nemi szerepeket preferálják (vagyis, hogy a férfi a családban a kenyérkereső), azoknál az, ha a nő többet keres a férfinál, még inkább negatív hatással van arra, mennyire érzik elégedettnek magukat.

Ugyanakkor ennek ellenére makacsul tartja magát az a nézet, hogy a férfiak dolga a pénzkeresés, és a nőknek inkább otthon kell helyt állniuk. Ezt több kutatás is alátámasztotta, melyeket Hajduék is megemlítenek saját tanulmányukban. Példaként említhetjük a 2010-es European Social Survey, vagy röviden ESS nevű, nagy nemzetközi kérdőíves felmérés eredményeit, amelyekből kiderült, hogy a 27, vizsgálatban részt vevő ország közül a magyarok az élen végeztek. "Ha kevés a munkalehetőség, a férfiaknak elsőbbséget kellene élvezniük a munkavállalásban" - ezzel az állítással a magyar válaszadók 53,5, míg azzal, hogy "Egy nőnek fel kell készülnie arra, hogy a családja érdekében kevesebb fizetett munkát végezzen", 54 százalék értett egyet.

A Nemzetközi Társadalmi Felmérés Program egyik vizsgálata is jó példa, amelyből kiderült, hogy a magyarok jelentős része egyet értett a következő állítással: "A férj feladata a pénzkeresés, a feleségé a háztartás és a család ellátása." Érdekes adat, hogy míg 1988-ban a válaszadó magyarok 40,6, addig 2012-ben már 43,3 százaléka vélekedett így.

Ennek fényében talán nem annyira meglepő, hogy a nőket is rosszul érinti, ha többet keresnek partnerüknél. Hajdu Gábor megjegyzi, hogy a témát, vagyis a jövedelem és a szubjektív jóllét kapcsolatát még régóta kutatják, és az is régóta tudott tény, nem az abszolút jövedelem, ami leginkább számít (persze azért egy fizetésemelés jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy elégedettebbek legyünk az életünkkel, hiszen mutatja, hogy megbecsülnek bennünket a munkahelyünkön), hanem a relatív jövedelmi helyzet. Vagyis az, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel, nagyban függ attól, hogy másokhoz viszonyítva hogyan élünk, mennyit keresünk.

- mondta Hajdu Gábor arra a kérdésre, hogy jött a kutatás ötlete.

Arra a kérdésre, hogy miért több mint 10 éves adatokkal dolgoztak, azt válaszolta, hogy amikor elkezdték az elemzést, ezek voltak a legfrissebb adatok, amiket szerzőtársával használhattak. Ugyanakkor, jegyezte meg Hajdu, nem valószínű, hogy a talált összefüggés lényegesen változott volna az elmúlt 10 évben, hiszen a tanulmányukban is idézett 2017-es Eurobarométer felmérés szerint a nemi sztereotípiák továbbra is igen erősek Magyarországon.

Az adatokból az is kiderült, hogy a magyar nők talán azért is elégedetlenebbek, ha többet keresnek, mint a férfiak, mert hiába dolgoznak, a háziumunka eloszlása nem változik, továbbra is a nők végzik a munka oroszlánrészét.  (Idén tavasszal jelent meg a KSH láthatatlan munkával kapcsolatos tanulmánya, amelyből kiderül, hogy egy átlagos magyar 2010-ben naponta átlagosan 164 percet töltött fizetett, 214 percet pedig nem fizetett munkával. A g7 elemzéséből kiderül, a férfiak (15 és 84 éves koruk között) átlagosan napi egy órával többet dolgoznak, mint a nők, viszont két órával kevesebbet foglalkoznak a ház körüli munkákkal. A gyerek gondozásával is feleannyi időt töltenek a férfiak, mint a nők. Cserébe egy nap átlagosan háromnegyed órával több szabadidejük van, mint a nőknek.)

Élettársi kapcsolatban nagyobb gondot okoz a fizetéskülönbség?

A kutatásban külön fejezet foglalkozik az élettársi viszonnyal. Korábbi kutatások eredményeire utalva Hajduék azt írják, az élettársi kapcsolatban élők kevésbé elkötelezettek partnerük iránt, mint a házasságban élők. És úgy tűnik, hogy ahol elkötelezettebbek az emberek a kapcsolat, illetve a partner iránt, ott kevésbé számít a jövedelemeloszlás is. Arra a felvetésre, hogy már önmagában érdekes, hogy azt feltételezzük, hogy az élettársi kapcsolatban élők kevésbé elkötelezettek lennének, a szakember azt mondta, ez csupán egy valószínűségi összefüggés, a használt adatok alapján ugyanis azok, akik élettársi viszonyban éltek, arról számoltak be, gyakoribbak a viták és gyakrabban felmerült a szakítás gondolata is.

 - mondta Hajdu Gábor, aki megjegyezte, olyan következtetést az adatok alapján nem lehet levonni, hogy Magyarországon jobban működnének azok a kapcsolatok, ahol a férfiak többet keresnek. Az viszont egyértelműen kitűnik az adatok elemzéséből, hogy ha egy nő több pénzt keres, mint a partnere, akkor mind a nő, mind a férfi elégedetlenebb lesz az életével. Ugyanakkor azoknál a pároknál, ahol kevésbé ragaszkodnak a hagyományos nemi szerepekhez, ott a nő magasabb jövedelme nem számít, nem lesz jelentős hatása arra, mennyire elégedettek az életükkel az érintettek.

Hajdu Gábor hangsúlyozta, a nemi sztereotípiák, az előítéletek leküzdése lenne a kulcsa annak, hogy megszűnjön a jövedelemkülönbségekből fakadó feszültség.

- jegyezte meg a szakember. Hangsúlyozta, hogy a magyarok többsége még mindig azt várja el, hogy a férfi legyen a fő kenyérkereső, ugyanakkor az, hogy egyre több nő szerez diplomát és nő a nők foglalkoztatottsága is, nem ebbe az irányba mutat. Vagyis, ha nem változik a gondolkodásmód, akkor marad az elégedetlenség is.