Komoly lemaradásban a magyar oktatás: ezek az alapkészségek hiányoznak

2019 legvégén látott napvilágot a KSH Digitális gazdaság és társadalom, 2018 című kiadványa, mely átfogó elemzést nyújt hazánk jelenlegi helyzetéről, már ami a mobiltelefonok arányát, a szélessávú internethez való hozzáférést, és a digitális transzformációt illeti. Kiderül belőle, hogy mind globálisan, mind hazánkban tovább folytatódott a mobiltelefonok térhódítása a vezetékes telefonokkal szemben, és folyamatosan nő az internettel rendelkező háztartások aránya. Magyarországon az arány 2018-ban még az uniós átlag alatt maradt, ám ezen belül a szélessávú technológia hazai használata átlag feletti volt. A magyar vállalkozások internetes jelenléte még nem éri el az uniós szintet, ám az elektronikus értékesítésből származó árbevételük aránya meghaladja az átlagot.

Az elemzés utolsó fejezete, Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban és a vállalkozásoknál címet viseli, és vizsgálja a digitális készségek témakörét is.

2018-ban a magyarországi háztartások 83 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, ám a gépek és a világháló használatát nem sikerült még mindenkinek megfelelően elsajátítania, holott a digitális készségek folyamatos fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a munkavégzés, az egyéni célú IKT-eszköz- és az internethasználat tekintetében is.

 - áll a KSH elemzésében. A digitális technológia által kínált lehetőségek jobb kihasználtsága érdekében nagyon fontos, hogy a digitális készségek fejlesztése a lakosságot minél szélesebb körben érintse.

Téves elképzeléseink

Szakértők szerint nem feltétlenül igaz az a vélekedés, miszerint minél fiatalabb valaki, annál eredményesebben használja a digitális eszközöket:

"Ma már sokan felülírták a generációelméleteket, és a digitális írástudást nem feltétlenül azzal hozzák összefüggésbe, hogy ki mikor született, hiszen a digitális kompetenciák túlmutatnak azokon a tevékenységeken, melyekre a mai Z és alfa generációk használják az eszközeiket. Annak ugyanakkor általánosságban nagy az esélye, hogy a fiatalabbak rugalmasabban közelítenek az online tanuláshoz, és a digitális eszközökhöz, pláne a munkahelyükön" - mondta el a Pénzcentrumnak Váczi Dorka pedagógus, az Újpedagógia trénere, majd hozzátette:

A digitális kompetenciák öt nagy csoportja az információ, kommunikáció, tartalomgenerálás, biztonság és problémamegoldás. Az iskolában olyan feladatok, tevékenységek mentén kellene digitális eszközök segítségével tanulni a diákoknak, melyek érintik ezeket a csoportokat, így akár egy történelemfeladat megoldása közben is fejlődhet a digitális írástudás. Ez felnőttkorban is ilyen gyakorlatorientáltan lehet hatékony, ha létrejön a belső motiváció, az élmény, hogy "érdekel", "meg akarom tanulni". 

Mindemellett kiemelten fontosak (a felnőtteknél is) az internetbiztonsággal kapcsolatos ismeretek és a kritikai gondolkodás fejlesztése - hívja fel a figyelmet a szakértő.