A rettegett lódarázs: hogy néz ki az ázsiai óriás lódarázs, mennyire súlyos a lódarázs csípés?

Magyarország, sőt, talán az egész mérsékelt övezet legrettegettebb rovarja a hatalmas lódarázs, ami helikopter módjára keringve akármerre jár, félelmet vált ki nem csak az allergiásokból, hanem a rovarokra egyébként kevésbé érzékeny emberekből is. Nem kell megijedni: tudjuk az élményt tovább fokozni, ugyanis a Távol-Keleten létezik egy olyan ázsiai lódarázs, ami mellett az itthon megszokott, ijesztő lódarázs is csupán muslicának tűnik! Sőt, a lódarázs királynő méretei még annál is nagyobbak!

Cikkünkben bemutatjuk, hogy néz ki a lódarázs (lódarázs képek), mi a különbség közte, a sima darazsak és a védett óriás tőrösdarázs között, illetve mennyivel nagyobb a hírhedt ázsiai óriás lódarázs az itthoninál! Segítünk, mit tegyünk, ha a közelben lódarázs fészket észlelünk, hogyan derítsük ki, hol fészkel a lódarázs, mekkora a kolónia, és hogyan óvhatjuk meg családunkat riasztó közelségüktől. Arról is lerántjuk a leplet, hogy igaz-e, hogy a lódarázs csípés halálos lehet, illetve mit kell tenni, ha a lódarázs megcsíp!

Veszélyes darazsak Magyarországon

Hazánkban számos nagytestű darázsfaj él, köztük több vaddarázs, illetve óriás darázsfajok is képviselik magukat – ezek közül sokan halálos darazsak, azaz, a csípésük allergiás reakciót kiváltva olyan súlyos következményeket okozhat, mint a fulladás, éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni, ha egy hatalmas darázs közelít meg minket, nehogy egy lódarázscsípés miatt kórházba kerüljünk, vagy életveszélybe sodorjuk magunkat!

Évről évre egyre több az új darázsfaj Magyarországon (az óriás darazsak Magyarországon és Közép- illetve Nyugat-Európában is térhódító fajnak számítanak), ezek egy része szándékos betelepítéssel (például szamuráj darázs poloskák ellen) történik, egyes fajok pedig a kereskedelemnek köszönhetően jutnak el új országokba, vagy akár új kontinensekre.

Az óriás darázs Magyarországon a legtöbb esetben a „klasszikus” lódarazsat takarja, azonban több óriásdarázs faj is egyre több teret nyer, mint például a védett és ártalmatlan tőrösdarázs. Nézzük, mi a különbség a lódarázs és az óriás tőrösdarázs csípése között, hogy néz ki az egész Európában rettegett japán óriás lódarázs, avagy a kínai lódarázs, és mi a teendő, ha egy ilyen veszélyes élőlénnyel találkozunk!

A lódarázs élőhelye

Magyarország legnagyobb darazsa, a közönséges lódarázs az északi mérsékelt öv nagy ragadozója: Nyugat-Európától egészen Japánig mindenhol találkozhatunk vele. Érdekesség, hogy az amerikai kontinensen régen nem élt lódarázs, az emberek telepítették be azt, ennek köszönhetően már Kanadában és a kontinens közepén is megtalálható, elterjedt faj. A lódarázs alapvetően erdei élőlény, ám alkalmazkodott az ember közelségéhez, így nem riad vissza attól sem, hogy lakóházak közelében építse meg fészkét. Magyarországon jelenleg nem védett faj.

Az európai lódarázs

A lódarázs Magyarországon a redősszárnyú darazsak családjának legnagyobb testű képviselője. Sokan tartanak tőle hangos röpte, figyelemfelkeltő megjelenése és főleg veszélyes, fájdalmas csípése miatt. A lódarázs ragadozó, más ízeltlábúakkal táplálkozik: kifejezetten kedvelik a méheket, így a lódarázs a méhészek nagy ellenségeként komoly mezőgazdasági károkat tud okozni, ugyanis egy lódarázs kaptár egész méhcsaládokat képes lemészárolni.

Hogy néz ki a lódarázs?

A lódarázs a darázsfélék tipikus külső jegyeivel rendelkezik: a lódarázs fekete, sárga és vörösesbarna színekben jelenik meg: potrohuk sárga-fekete mintázatú, a tor és az ízelt lábaik pedig sötétbarna és fekete színűek. Szintén mintás fejükön összetett szemek, ízelt csápok és figyelemfelkeltő, erős rágók. Fullánkjuk a potroh végén helyezkedik el, visszahúzható. A nőstény dolgozók és a lódarázs királynő rendelkeznek fullánkkal (a lódarázs királynő tojócsővel is), ám a hímeknek nincs, ennek megfelelően csípni sem tudnak. Az európai lódarázs annak ellenére, hogy ijesztő, valójában nem annyira nagy: a nőstény dolgozók maximum 2,5 cm (a tipikus lódarázs mérete), míg a lódarázs királynő 3,5 cm hosszúságúra nő meg.

Lódarázs királynő

A méhekhez hasonlóan a lódarázs fészkekben is él egy-egy lódarázs királynő, aki a hideg teleket átalussza, majd a következő évben új családot alapít. A lódarázs szokásai közé tartozik, hogy a lódarázs királynő előnyben részesíti megszokott fészkét, illetve, ha az elpusztult, jellemzően ugyanarra a helyre építi a következőt - emiatt a lódarázs fészek eltávolítását nem szabad laikusnak végeznie!

A rovarok hatékony vegyi kommunikációjának köszönhetően a gépezet tökéletesen működik, ám ellentétben a méhekkel vagy más darázsfajokkal, a lódarázs királynő hormonjai nem nyomják el a dolgozók petefészek-működését. Nem csak a lódarázs királynő rak petéket: az összes dolgozó tojik, minden nap, ám a dolgozók petéi, mivel ők nem párosodnak, megtermékenyítetlenek maradnak és a kolónia elfogyasztja őket. A lódarázs királynő csípése – amennyiben ilyen történik – a sima lódarázs dolgozó csípésével egyenértékű, vagyis ugyanannyira veszélyes és fájdalmas.

A lódarázs fészke

A lódarázs fészek hatszög alakú sejtekből áll, amelyek a fészek belsejében találhatóak. A lódarázs fészke kívülről is jellegzetes: sávos-kürtős elrendezése gyakran nagyobb színskálát is magában foglal, attól függően, hogy milyen növényi alapanyagokkal, földdel dolgozott a lódarázs. A természetben a lódarázs fészek a fák odvában épül, gyakran kifejezetten távol a földtől, biztonságban. Az ember közelében épülő fészkek gyakran kapcsolódnak az épületekhez: egy pajta teteje alatt, vagy akár az ereszünkhöz tapadva kifejezetten nagy lódarázs kolóniák is létrejöhetnek.

A fészek papírból, közvetetten növényi részecskékből épül, amit a lódarázs kolónia dolgozói rágnak és formáznak meg, végül a fészekhez tapasztják a habarcsokat. A lódarázs fészek közepén egy tartógerinc található, ami a fészek szerkezeti épségéért felelős. A fészeknek csak egy bejárata van, belül pedig rendszerint sötét van, ugyanis a lódarazsak azt kedvelik, ha fészkükbe nem hatol be a fény. A belső sejteket végül elzárja a külvilágtól a burok, ami a helyszíntől és a helyi környezeti viszontagságoktól függően alkalmanként eltérő.

A lódarázs életciklusa

A lódarázs királynő ősszel születik, a telet pedig már megtermékenyülve vészeli át, így tavasszal, amikor az idő egyre melegszik, első dolga, hogy alkalmas helyszínt keressen a lódarázs fészek felépítéséhez és a peterakáshoz. A lódarázs királynő minden hatszögletű sejtbe egy-egy petét rak, amelyekből 1-2 mm nagyságú, fehér lárvák kelnek ki. A lódarázs lárva éhségét percegő hangok kiadásával jelzi, az őket etető királynőnek, aki átlagosan 21-24 napig gondoskodik róluk. A lódarázs lárvák 4-5 alkalommal vedlenek, majd sejtjükben bebábozódnak. Ha már vannak korábbi kelésű dolgozók, azok a lárvák közötti sejtekbe bújva remegéssel melegítik a bábokat, hogy azok gyorsabban fejlődhessenek.

Kirepülésük után a frissen kelt lódarázs dolgozók veszik át a lárvák gondozását, emellett ők építik és őrzik tovább a fészket: ekkor épül fel a sejteket borító kürtős búra, ami megvédi a lódarázs fészkét a környezet viszontagságaitól. Minél nagyobb a lódarázs fészek, a királynő annál ritkábban repül ki: feladata a további peték rakása és a darázskolónia irányítása. A nyár folyamán a lódarázs kolónia megállíthatatlanul növekszik: a lódarázs királynő a már használt és az új sejteket is bepetézi. Ha a kolónia kinőtte lakhelyét, a dolgozók új helyszínre kezdik építeni a fészket, amelybe, ha megfelelőbb a réginél az egész lódarázs kolónia átköltözik a királynővel együtt.

A lódarázs kolónia augusztus-szeptember során éri el maximális méretét: ekkor már 400-700 lódarázs (vagy akár több ezer!) is lakhatja a sokszor gigantikus méretű fészket, ami könnyen elérheti az 50 cm-es átmérőt és a 60 cm-es magasságot. A család hanyatlását az új, szaporodni képes generáció megjelenése jelzi, amelyek egy idő után nem foglalkoznak az anya lódarázzsal, aki hamarosan kirepül és elpusztul, átadva helyét a következő tavasz királynőinek. Ha a lódarázs királynő már nem rak petét, de nem akar kirepülni a fészekből, alkalmanként saját dolgozói ölik meg, ugyanis peterakás híján elvesztette funkcióját a fészekben.

Ekkortól a dolgozók már csak az ivaros, szaporodóképes lárvákat nevelik tovább, a többit, amelyek nem bábozódtak be, hagyják éhen halni. Az ősszel kifejlődött herék és királynők végül kirepülnek és rajzanak: ekkor történik meg a megtermékenyülés, amely egymás után több párzás eredménye is lehet. A kiajzás jelenti a fészek végét: a fiatal lódarázs királynők elbújnak télire, a dolgozók pedig elfogyasztják a maradék lárvákat, végül, ahogy hűl az idő, elpusztulnak.

Mivel táplálkozik a lódarázs?

Ragadozó rovar lévén a lódarázs állandóan vadászik. Annak ellenére, hogy a méhek is kedvelt táplálékaik közé tartoznak, a lódarázs táplálékpiramisának nagyrészét az ember számára káros rovarok teszik ki (kis- és nagy viaszmoly, legyek). Mivel a lódarázs ebből a szempontból hasznos élőlény, egyesek direkt fészkeket készítenek elő számukra, sőt, etetik is őket mézzel, cukorral, kukacokkal - ennek sokan nem örülnek, mert hatalmas pusztítást képesek végezni, ha kiszemelnek maguknak egy-egy méhkaptárt. A lódarázs széttépi a méheket, csak a tort viszi magával táplálékként, emellett elrabolják a lárvákat is. Áldozatukat viszonylag gyenge látásukkal keresik meg, ám a végső támadásról az annál kifinomultabb szaglásuk dönt.

A lódarázs fészek tartalmaz egy éléskamrát is: ez a lódarázs királynőt táplálja, ám rossz idő esetén a dolgozók is abból csemegéznek. Mivel egy fejlett lódarázs család naponta átlagosan fél kilogramm rovart fogyaszt el, a fészek környékét rengeteg ürülék és "szemét" borítja - a lódarázs maradékát a lódarázsholyva nevű rovar fogyasztja, aki rendszerint a kolónia egész életciklusa alatt elkíséri őket, alattuk él. Habár a lódarazsak éjjel rendszerint alszanak, ha megfelelő az idő és a kolóniának szüksége van rá, éjjel is vadászni indulhatnak.

Míg tavasszal aktívan vadászik, ősszel a lódarázs életciklusa a végéhez közeledik: ilyenkor már a könnyen elérhető táplálék mellett teszik le a voksukat: nem vetik meg a döghúst és más, könnyen elejthető darazsakat sem. A kutatók többször is megfigyelték már, ahogyan a lódarázs kitakarítja a pókok fészkét ellopva azok zsákmányait, sőt más darázsfélék fészkét is lerabolja. A kifejlett lódarázs kedveli a gyümölcsöt, a mézharmatot és a nektárt, gyakran növényi nedvekkel is beérik, ám a lárváknak mindig friss húst kell vinniük.

A lódarázs természetes ellenségei

Habár a lódarázs ijesztő, veszélyes rovar, nem ő áll a tápláléklánc csúcsán, mindössze egy lépcsőfoka annak - más élőlények szemében nagyon is finom csemegeként jelenik meg. A lódarázs ellensége számos madár- és emlősfaj: a lódarázs táplálékául szolgál a darázsölyvnek, a gyurgyalagnak és a borznak, emellett a kolónia a kakukkdarázs áldozatául is eshet, aki feromonjainak köszönhetően átveszi a királynő szerepét és saját lárváit nevelteti fel velük. Ha a lódarázs veszélyben érzi magát, izgatottan repdes ki-be a fészek bejáratán jellegzetes feromonokat kibocsátva, zümmög, majd hamarosan támadásba lendül.

Az ázsiai óriás lódarázs (japán lódarázs, kínai óriás darázs)

A természetfilmek rajongói számára nem ismeretlen információ, hogy a nálunk élő, rettegett lódarázs abszolút nem a legnagyobb darázsfaj a világon – itt jön a képbe az ázsiai óriás darázs, avagy japán, vagy kínai darázs, az ázsiai lódarázs család leghírhedtebb képviselői. Az ázsiai lódarázs fajták a hazaihoz hasonlóan szintén a mérsékelt övi éghajlatot, illetve az egészen Indonéziáig terjedő, trópusi éghajlatot kedvelik (a család több különböző, nagytestű ázsiai darázs fajt is takar).

Az ázsiai lódarázs életmódjában és megjelenésében hasonló az európai lódarazsakhoz, ám színvilága feketésebb, szárnyai is sötétek, potrohán pedig narancsszín gyűrű található. Az ázsiai lódarázs dolgozói elérhetik a 3,5-4,5 mm hosszúságot, míg a királynő több, mint 4,5-5,5-cm-re is megnőhet, sőt, ennél nagyobb, rekordméretű példányokat is találtak már belőlük. Az ázsiai lódarázs leginkább Kínában és Délkelet-Ázsiában elterjedt, ám egy 2004-es kutatás szerint már Franciaországban és az USA-ban is felütötte a fejét. Az ázsiai óriás lódarázs ugyanolyan veszélyes az emberre, mint a megszokott európai lódarázs – az ázsiai óriás lódarázs csípés nagydózisú, allergén rovarméreg, kifejezetten veszélyes az emberre -, ám az ázsiai óriásdarázs étvágya még a hazainál is nagyobb, lévén ragadozó rovarfaj, így a kutatók megjelenésükkel a méheket féltik leginkább, amelyek tipikus lódarázs áldozatok.

A japán óriás lódarázs Magyarországon jelenleg nem szerepel invazív fajként: a hatalmas, ijesztő japán lódarázs, illetve az ázsiai fekete darázs Magyarországon egyelőre nem ütötte fel a fejét, azonban Európában számos helyen tapasztalták már a nagytestű, idegen darazsak kártékony megjelenését.

A békés óriás tőrösdarázs

A békés tőrösdarázs rajzása májusra tehető: ekkor, aki útjukba téved, gyakran rémülten fut tovább, gondolva, hogy lódarázsfészek közelébe érkezett. Az óriás tőrösdarázs, habár külsőre nagyon hasonlít a lódarázshoz, teljesen ártalmatlan az emberekre és a háziállatokra nézve is: szelíd virágporgyűjtő életet él, parazitoid fajként pedig más rovarok (pl. cserebogár, rózsabogár, szarvasbogár) lárváiba rakják petéiket (ez azt jelenti, hogy óriás tőrösdarázs fészek nincs, hiszen a fürkészdarazsakhoz hasonlóan magányos élőlényekről van szó).

Az óriás tőrösdarázs nagyobb és szőrösebb, mint az ismert lódarázs: a nőstények akár a 4 cm-es hosszt is elérhetik! Könnyen felismerhető ez a védett, 50.000 Ft eszmei értékű darázsfaj, ugyanis imádnak a tavaszi-nyári virágok körül döngicsélni. Ennek ellenére ugyanúgy, ahogy a szelíd méheket, őt sem ajánlott megfogni, ugyanis, habár nem használja, van fullánkja (a tőrösdarázs csípés ugyanolyan fájdalmas, mint egy méh- vagy darázscsípés)!

Veszélyes fekete lódarázs, vagy békés poszméh?

Magyarországon él még egy hasonlóan ijesztő, félelmet keltő rovar, amelyet sokan fekete darázs néven emlegetnek (rengeteg rémtörténet él a fekete darázs csípése kapcsán). Ez az élőlény valójában nem más, mint a kék fadongó, egy Európában és Ázsiában elterjedt, nagytestű, magányosan élő méhfaj, ami korhadó fákban fészkel, ahol pollenből készletet halmoz fel lárváinak.

A legendák tényleg igazak: a kék fadongónak van fullánkja, így tud csípni is, ami ugyanúgy fáj és megduzzad, mint egy nagy darázs csípése, azonban csak azokra veszélyes, akik allergiásak rá. A fullánkja ellenére a kék fadongót a békés állatok között tartjuk számon (ugyanúgy, mint a többi, pollennel táplálkozó, nem ragadozó életmódot folytató rovart). Szinte soha sem támad, azonban, ha veszélyben érzi magát (például megfogjuk), előfordul, hogy használja a fullánkját.

A halálos lódarázs csípés: tényleg halálos lehet?

A lódarázs csípése kifejezetten veszélyes - nem csak azok számára, akik allergiások rá! A lódarázs csípés a legenyhébb esetben is bőrpírt, duzzanatot okoz, de gyakran jelentkezik az áldozaton kiütés, vagy érezhet zsibbadást az erős fájdalom mellett. A lódarázs csípés ritkább tünetei közé tartozik a rosszullét (szédülés, hányás, émelygés, hasgörcs) légszomj és szívproblémák (légzéskimaradás, idegrendszeri és izomrendszeri zavarok), illetve eszméletvesztés.

Fontos, hogy bármilyen tünetet észleltünk magunkon, ha valószínűsíthető az allergiás reakció, haladéktalanul forduljunk orvoshoz, akár hívjunk mentőt is, ugyanis allergiás tünetek esetén egyetlen lódarázs csípés is halálos lehet! Ha több csípés is ért, mindenképpen hívjunk mentőt, ugyanis a lódarázs esetében számít, hányszor csípett meg: minél nagyobb a méreg dózisa, annál halálosabb a támadás a nem-allergiások számára is.

A lódarázs csípés kezelése házilag

A lódarázs csípése kezelése mindig azonnali intézkedést kell, hogy takarjon, hiszen nehéz azonnal eldönteni, hogy a darázscsípés fog-e súlyos allergiás reakciót okozni! Ha csak minimális, helyi tüneteket tapasztalunk és nincs allergiás reakció, a lódarázs csípés okozta fájdalmat kell megszüntetnünk. A lodarazs csipese igen fájdalmas: mivel a lódarázs mérge lúgos, így savas kezeléssel semlegesíthetjük annak kémhatását: használjunk ecetes vagy citromos vizet. A dudorra tegyünk jeges borogatást, a sebet kenjük be antihisztamin vagy lidokain tartalmú krémmel, míg megnyugszik.

Lódarázs irtás: hol fészkel a lódarázs?

A lódarázs gyakran rejtett zugokban rakja fészkét, ennek köszönhetően nehezebb feladat annak a felkutatása. Ha egy-egy bizonyos tetőszerkezetnek nagyobb a "darázsforgalma" a megszokottnál, okkal gyaníthatjuk, hogy valahol, lehetőleg a széltől és víztől óvott zugokban fészket rejt. Érdemes figyelemmel kísérnünk a lakhelyünket övező magas, odvas fákat, az elhagyatott épületeket, csűröket, vagy akár saját tetőnket is.

Fontos: ha felfedezésre kerül a lódarázs fészek, semmiképp sem kezdjünk lódarázs irtó magánakcióba, hanem egyből hívjuk a profikat, akik szakszerűen kiirtják az egész lódarázs kolóniát és eltávolítják fészküket. A fészek eltávolításának továbbá nincs értelme a kolónia kipusztítása nélkül: a lódarázs ragaszkodik jól megszokott helyéhez, így a fészek pusztulását követő hetekben hamarosan újraépíthetik azt.

Mit tegyünk, ha lódarázzsal találkozunk?

A lódarázs, habár ok nélkül nem támad, kevesebb van belőle és nem is annyira idegesítő, mint a sima, egyszerű darazsak, könnyen agresszívvá válhat, különösen, ha a gyanútlan túrázó útvonala mentén bújik meg a fészkük. Ha hirtelen figyelmesek leszünk a lódarázs zúgására, nem szabad csapkodni - annál érdemesebb felhúzni a nyúlcipőt és jó messzire elszaladni a fészektől!

Ha népszerű túraútvonalakon, családi házak, játszóterek közelében leszünk figyelmesek egy lódarázs fészek épülésére, mindenképpen jelezzük azt az illetékes önkormányzatnál, vagy a természetvédelmi terület vezetőségénél – ilyen esetekben kifejezetten fontos feladat a lódarázs írtás, ugyanis a rovarok veszélyt jelenthetnek a kiránduló, kikapcsolódó családokra!

SOS: Lódarázs a lakásban!

Amennyiben észleljük, hogy egy nagy sárga darázs, vagy egy vöröses színű lódarázs tévedt be a lakásba (ez vonatkozik minden nagy méretű darázs esetére), fontos, hogy semmi esetre se tegyünk hirtelen mozdulatokat, amitől a kis- vagy nagy darazsak veszélyben érezhetik magukat (ne csapkodjuk, ne kergessük az élőlényt!). Célszerű óvatosan megközelíteni egy nagyobb méretű befőttes üveggel, majd azzal „kikísérni”, illetve ha a rovar olyan helyzetben van, hogy nem tud támadni, egy kifejezetten darazsaknak szánt darázsölő szerrel ártalmatlanná tenni.

Mindig tartsuk szem előtt, hogy sem a sima darazsak, sem az óriás darázs nem agresszív a természetben (ha nem támadunk rá), azonban, ha a lódarázs sarokba szorítva érzi magát, támadhat – ha a rovar a lakásban érzékeli, hogy nem tud kijutni a természetbe, nagy a ló darázs csípés esélye! Ha a lódarázs megjelenik a lakásban, mindenképpen küldjük ki a gyerekeket a szobából, mielőtt lépéseket teszünk az elfogására, vagy likvidálására.

Ha otthonunk közelében lódarázs fészek jelenlétére gyanakodunk, mindenképpen hívjunk szakértőt, aki kideríti, hol fészkel a lódarázs – ha megvan, hogy a lódarázs hova fészkel, a kártevőirtó szakember szakszerűen megsemmisíti azt. Lodarazs csipes esetén pedig, ha lehet, minél hamarabb forduljunk orvoshoz, nehogy allergiás reakció alakuljon ki!