Óraátállítás 2025: itt a dátum, mikor lesz óraátállítás március folyamán - Nem ez lesz az utolsó?

A tavaszi óraátállítás ismét elhozza a nyári időszámítást, amelynek eredeti célja az energiafelhasználás optimalizálása és a nappali órák jobb kihasználása. Tavasszal egy órával előre állítjuk az órákat, így este tovább marad világos, ami elősegíti a szabadtéri tevékenységeket és csökkentheti a mesterséges világítás szükségességét. Az óraátállítás azonban megzavarhatja a bioritmust, ezért érdemes fokozatosan hozzászoktatni a szervezetet, például előző napokban korábban feküdni és kelni. Tény, hogy az óraátállítást sokan tehernek élik meg, nem csoda, hogy ennek kapcsán felmerült már az óraátállítás eltörlése is. Meddig kell még állítgatni az órákat? Valóban bekövetkezhet az óraátállítás eltörlése? Ezeknek a kérdéseknek jártunk most utána.

Mióta van óraátállítás Magyarországon?

Az óraátállítás ötletét tévesen Benjamin Franklinnek szokták tulajdonítani, miközben a modern kori óraátállítás rendszerét elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta, később többen értekeztek róla, tettek javaslatot a bevezetésére. Végül először az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország vezette be 1916. április 30-án. Az első világháború alatt sok országban bevezette, köztük az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is, azonban a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. Ezután a második világháború kitöréséig nem is merült fel ismét a bevezetés ötlete, akkor azonban a spórolás érdekében több helyen újra bevezették.

Magyarországon 1954 és 1957 között alkalmazták, a Minisztertanács abban a reményben volt, hogy a csúcsterhelés csökkenésével felszabaduló villamosenergia-kapacitást leginkább az alumíniumkohászatban lehet majd hasznosítani. Ezután a rövid időszak után 1979-ig a nyári időszámítás használata szünetelt, majd 1980-ban újra bevezették ugyancsak villamosenergia-megtakarítási céllal.

Magyarországon az európai egységesítésig, vagyis 1996-ig a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás: március utolsó vasárnapján tértek át, és szeptember utolsó vasárnapján tértek vissza a téli időszámításhoz.1996 óta azonban a téli időszámítás egységesen október utolsó vasárnapján tér vissza. Ekkor történt az utolsó módosítás, azóta minden ősszel és tavasszal átállítjuk az órát.

Mikor van óraátállítás 2025-ben?

A tavaszi óraátállítás 2025. március 30-án, vasárnap hajnalban történik. Ekkor az órákat 2 óráról 3 órára kell előreállítani, ezzel áttérve a nyári időszámításra. Az őszi óraátállítás pedig október 26-án lesz, amikor hajnali 3 órakor 2-re tekerjük vissza az óramutatókat.

Az óraátállítás eltörlése: mikor lesz az utolsó óraátállítás?

Az óraátállítás eltörlése gyakorlatilag azóta folyamatosan téma sok országban, amióta bevezették. Oroszország például már 2011-ben eltörölte az óraátállítást és állandó nyári időszámítást vezetett be. 2014-ben erről visszatértek a téli időszámításra.Törökország 2016-tól a nyári időszámítást alkalmazza, Irán pedig 2022-től a téli időszámítást.

Az óraátállítás eltörlése már hosszú ideje napirenden van az EU-ban is: még 2018-ban indítottak konzultációt, amelynek keretében megkérdezték az EU lakosságát, mi a véleményük az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora. Ez alapján az Európai Parlament már 2018-ban javaslatot tett a kivezetésre, de a tagállamok között továbbra sincs egyetértés arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kellene véglegessé tenni.

Eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást, viszont a pandémia alatt ezt a határidőt kitolták 2024-ig. Időközben az orosz-ukrán háború miatt csúszott, hogy ismét napirendre kerüljön a kérdés. Az utolsó hírek szerint leghamarabb akkor születhet döntés, ha a magyarok átadták a soros elnökséget a lengyeleknek. Ez megtörtént 2025 januárjában, azonban az óraátállítás eltörlése továbbra sincs napirenden. Annyit tudunk tehát, hogy az óraátállítás eltörlésének kérdése egyelőre lezáratlan, ezért 2025-ben még át kell állítani az órákat.

A 2025. február 27-i Kormányinfón Gulyás Gergely ismét elmondta, hogy ahhoz, hogy Magyarországon eltöröljék az óraátállítást, közös EU-döntés szükséges. Megerősítette, hogy Magyarország a nyári időszámítás mellett tenné le a voksát.

A magyaroknak tetszene az óraátállítás eltörlése

A Pénzcentrum korábban készített egy felmérést olvasóik körében arról, hogyan viszonyulnak az óraátállításhoz. Az eredmények alapján 10-ből 9 magyar eltörölné ezt a gyakorlatot, és csupán 4 százalékuk tartaná meg. A válaszadók 8,5 százalékát nem érinti különösebben a kérdés, vagy nem tudja, mit gondoljon róla. Az eltörlés támogatottsága olyan erős, hogy 14 százalék számára az is mindegy lenne, melyik időszámítást tartjuk meg. A többség (46%) a nyári időszámítást részesítené előnyben, noha 10-ből 6-an tisztában vannak vele, hogy a téli időszámítás az eredeti, így az természetesebb a szervezet számára.

Miért jó a téli időszámítás és mi szól a nyári időszámítás mellett?

A tudomány inkább a téli időszámítás megtartását javasolja. G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség főtitkára korábban kifejtette, hogy az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik az óraátállításhoz, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakértők szerint valójában soha nem képes teljesen hozzászokni. Kutatások kimutatták, hogy a tavaszi óraátállítás után az első éjszakán átlagosan 40 perccel alszunk kevesebbet, amely később 19 percre csökken, de a teljesen elvesztett idő nem pótolható. A szervezet pedig érzékeli, ha a természetes biológiai ritmusát, különösen a cirkadián ritmust, mesterségesen megzavarjuk.

Az, hogy az órák állítgatása negatívan hat az ember szervezetére, közérzetére, nem kérdés. Sokkal több az átállás időszakában a baleset is. Azonban ha végül eltörlésre kerül az óraátállítás, az sem mindegy, melyik időszámítást tartjuk meg.

A nyári időszámítás előnyei között szokták említeni, hogy a kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás keletkezik, ami csökkenti a környezet terhelését. Azonban már több tanulmány is rámutatott, hogy a spórolás nem jelentős. Egyéni szinten a hétköznapokban az emberek jobban szeretik, ha tovább van világos, így a szabadidős tevékenységeket egy órával tovább végezhetik a szabadban. Az pedig, hogy több időt töltenek a napon, illetve a szabadban, az egészségükre is pozitív hatással van. Már azt is kimutatták, hogy a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma és az esti betörések száma is csökken. A nyári időszámítás alkalmazásával a turizmusból származó bevétel növekedhet, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.

A téli időszak alkalmazása azonban jobban igazodik az ember természetes, belső órájához. Ha ezt megzavarjuk, akkor az kihatással van a közérzetre, egészségre. A szezonális depressziótól szenvedők számára kifejezetten hátrányos, ha reggelente sötétebb van, hiába megy le este később a nap. A gyermekek esetében pedig koncentrációs zavarokkal jár, hogy a - sokak által alapvetően is korainak tartott 8 órás iskolakezdés - egy órával előbbre tolódik.