Mindenszentek, halottak napja, halloween 2024-ben: melyik napon mit ünneplünk? - Hagyományok, népszokások

Hiába ünneplünk minden évben november 1-jén, írja a naptár piros betűkkel, hogy mindenszentek: még mindig sokan bizonytalanok benne, mikor van mindenszentek és mikor van halottak napja. Ha pedig ez nem lenne elég zavarbaejtő, harmadikként bejött a képbe a halloween is, amely angolszász hatásra egyre ismertebb Magyarországon is. A dátumokon túl pedig azt is kevesen tudják, pontosan mit is ünneplünk ezeken a napokon, illetve milyen szokások, hagyományok kötődnek hozzájuk. Mutatjuk, mit és mikor ünneplünk pontosan, mi az ünnepek eredete és milyen szokások kötődnek hozzájuk.

Mikor van mindenszentek napja? Mikor van halottak napja? Mikor van halloween?

Mindenszentek napja és a halottak napja két egymást követő nap a katolikus keresztény hagyományok szerint, november 1-je és 2-a. Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a mindenszentek a halottak napja másik elnevezése, valójában ugyanazt az ünnepet takarja. Ezért gondolhatják sokan, hogy november 1-jén van halottak napja. Illetve a nem katolikus hagyományok is közrejátszhatnak a félreértésekben: Magyarországon a protestánsok körében a mindenszenteket megelőző napon, október 31-én volt szokás kimenni a temetőbe, a reformáció napján. A hagyomány eredete már nincs annyira a köztudatban, mint régen, sok családban viszont megmaradt a szokás, innen is eredhet a bizonytalanság az ünnepek pontos dátumát illetően.

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább ismertté vált a halloween ünnepe is, mely tovább bonyolítja a kérdést, mit mikor ünneplünk. Az angolszász kultúrában ugyanis a mindenszentek napját megelőző estén, október 31-én tartják a halloweent.

Tehát október 31-e a halloween ünnepének napja, illetve a reformáció emléknapja. November 1-je a mindenszentek napja és november 2-a a halottak napja.

Mit ünneplünk mindenszentek napján?

A mindenszentek és a halloween ünnepének közös gyökerei vannak: mindkettő az ősi pogány kelta Samhain ünnephez kapcsolódik. A kelta népek ekkor ünnepelték az új évet, egyben a tél és a sötétség időszakának kezdetét. A pogány hit szerint az elmúlt év során elhunytak lelkei ekkor vándorolnak át a holtak birodalmába, ami együtt jár azzal is, hogy ezen a napon összezavarhatják az élők életét. A lelkek vándorlásának megkönnyítésére az élők ételt és állatokat áldoztak.

A keresztény közösségekben a 7. századtól vált szokássá az elhunyt katolikus szentek megünneplése, mely később összekapcsolódott a pogány ünneppel. Így a halottakra emlékezés ünnepe összeforrt a szentekre való emlékezéssel, a pogány hagyományok a keresztényekkel. De nem a Samhain volt az egyetlen ősi pogány ünnep, ami hatással volt a ma keresztényként ismert ünnepre. Az ókorban római Feralia volt a holtak emléknapja, melyet februárban ünnepeltek egy héten át: virággal díszítették szeretteik sírját, valamint ételt és sót helyeztek azokra. (A Feralia hagyományai nemcsak a mindenszentekre, hanem a farsangra is hatottak.)

"Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a 8. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet", írja a Múlt-Kor történelmi magazin. Ezután a mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

A november 1-jén ünnepelt mindenszentek napja katolikus egyházi ünnep, Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap.

Ebben nem egységes a keresztény világ. Az ortodox egyház egy héttel később tartja az ünnepet, viszont a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek. A református egyház helyteleníti a katolikus halottkultuszt, illetve nem ismeri el a katolikus szenteket.

Ahogy említettük, a protestáns egyházak október 31-én a reformáció napját ünneplik (a reformáció napjáról bővebben később írunk). Az evangélikusok is, viszont bár a mindenszenteket nem ünneplik, a halottak napját megtartját. Ezek a különbségek a szokásokban azonban már nem különülnek el olyan élesen, ma már a legtöbben felekezettől függetlenül kimennek az ünnepnapok alatt a temetőbe, virágot, koszorút, mécsest visznek, gyertyát gyújtanak.

Mit ünneplünk a halottak napján?

A mindenszenteket követő ünnepnap a katolikus keresztény hagyományok szerint az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívek napja. A mindenszentek napja után következő napot, halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Magyarországon a halottak napja fokozatosan alakult át a katolikus egyház ünnepnapjából felekezetektől függetlenül az elhunytakról való megemlékezés napjává. 

Milyen népszokások, hagyományok kapcsolódnak a mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához?

A halottak napjának hetét halottak hetének is nevezik. Az ünnepet megelőzően szokás a sírok megtisztítása, rendbetétele, feldíszítése. Az egyik legelterjedtebb hagyomány a mécses- vagy gyertyagyújtás. Ez abból a hitből ered, hogy az ezen a napon hazalátogató halottak ne tévedjenek el, visszataláljanak a sírjukhoz. Egykor szokás volt ilyenkor megteríteni a halottak számára, vizet, kenyeret, sót tenni az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe is vittek ételt, a maradékot pedig koldusoknak adták. A "kolduskalács" Szeged környékén volt elterjedt, mindenszentek napján üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek, illetve a székelyeknél is hagyomány volt a kenyérosztás a szegények között.

A halottak hetén a parasztok körében munkatilalom is volt, nem szabadott földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak - írja a Múlt-Kor portál.

A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra, melyet később a protestánsok és a felekezeten kívüliek is átvettek. Magyarországon a krizantém vált a kegyelet, emlékezés virágává. A krizantém fehér és színes változatai is november 1-je környékén virágoznak, cserépben jól tűrik a zord időjárást és vágott virágként, vázában is tartósak. Ezek a tulajdonságai tették elsősorban temetői virággá Magyarországon.

Milyen szokások köthetők a halloweenhez?

Október 31. a világ számos országában meghonosodott, angolszász eredetű halloween ünnepe. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga:

Az elnevezés az angol All Hallows' Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti. A keltáknál az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közötti félidőben ünnepelték az újévet, kezdődött az év "sötétebb" fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év eme legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, a házakban ezért ilyenkor kioltották a tüzet, hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat.

Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket, egyengessék a mennyei örömök felé vezető útjukat. Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódott. A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal "ékesített" lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.

A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is. Az egyik történet szerint volt egyszer egy Stingy Jack (Fukar Jack) nevű részeges, kiállhatatlan kovácsmester, aki többször is rászedte az ördögöt, mígnem a patás megígérte, hogy nem viszi el lelkét a pokolba. Jacket azonban halála után Szent Péter sem engedte be a mennyországba, ezért arra ítéltetett, hogy örökké bolyongjon, keresve nyughelyét. Vándorlása közben egy kivájt tarlórépát tart lámpásként a kezében, benne izzó széndarabbal, így ragadt rá a Jack of the Lantern (Lámpás Jack) név, melynek rövidült változata, a jack-o-lantern a halloweeni töklámpásra utal.

A lámpások eredetileg tarlórépából, karórépából vagy céklából készültek, a tök az ünnep tengerentúli meghonosodásával terjedt el. A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik, a két meghatározó szín a narancssárga és a fekete. Az ünnep további szimbólumai a denevérek, a macskák és a baglyok. Több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilm-maratont sugároznak, és ma már Magyarországon is egyre több bolt árul halloween-jelmezt, álarcokat.

Az ünnep főként a gyerekek képzeletét ragadja meg, különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva "rémisztő" fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt "zsarolnak" ki (trick or treat, azaz csíny vagy finomság). Halloween éjjelén a "szörnyételek" is divatosak: a gyerekek is fogyaszthatják a paradicsomból készült vérlevest, a véres ujjat (hosszúra vágott sült krumpli és virsli ketchuppal), a kukacos földet (csokoládépuding fekete "kukac" díszítéssel) vagy Drakula vérpudingját (vaníliapuding málna- vagy epermártással).

A felnőttek halloween-kenyeret sütnek: a gyümölcskenyérben gyűrűt rejtenek el, és aki megtalálja, a következő évben férjhez megy vagy megnősül. Az italok (denevérkoktél) készülhetnek gyümölcsből, felnőtteknek alkoholból, a lényeg az, hogy jó "véresek", azaz vörösek legyenek. Az ünnep számtalan, főként persze amerikai regény, képregény és film tárgya, talán a leghíresebb John Carpenter Halloween című, számos folytatást megélt horrorfilmje. A sorozat legújabb, tizenharmadik részét (A Halloween véget ér) David Gordon Green rendezésében (a forgatókönyvírók közé ekkor tért vissza Carpenter) 2022 októberében mutatták be.

Napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, több településen tökfaragó versenyt, tök- és töklámpás-szépségversenyt, illetve lámpás felvonulást is szerveznek. Több kulturális intézmény is kifejezetten halloweeni tematikájú alkotásokkal készül az ünnepre. Néhány állatkert, arborétum, füvészkert, vadaspark az ünnephez kapcsolódva a szokásosnál tovább tart nyitva, és különleges programokkal várja az érdeklődőket. A programok között szerepel halloweeni kincskeresés, tüzes produkciók, boszorkányos arcfestés, bátorságpróba, boszorkánykonyha, állatbemutató, látványetetés.

Mit ünneplünk a reformáció emléknapján?

Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára - ezt tekintjük a reformáció kezdetének. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga:

"Azt ma sem lehet pontosan tudni, hogy a híres esemény valóban megtörtént-e, mert az első írásos beszámoló évekkel később kelt Philipp Melanchthon, Luther egyik legközelebbi munkatársa tollából, aki 1517-ben még nem is lakott Wittenbergben (mai neve Lutherstadt Wittenberg Németországban, Szász-Anhalt tartományban). Sok értelme nem lett volna, hogy Luther a templom akkoriban hirdetőfalnak is használt kapuján tegye közzé téziseit, mert a köznép nemhogy nem értett latinul, de még németül sem tudott olvasni.

Luther maga nem írt a "szegezésről", a tételek eredetije nem került elő sem kézirat, sem ősnyomtatvány formájában. Luther azon a napon viszont - a gyónásokról elmaradó híveiért aggódva - biztosan írt egy levelet feletteseinek, amelyben a búcsúcédulák árusítása ellen emelt szót. E levélhez csatolta 95 tételben megfogalmazott, egy várható disputa (hitvita) alapiratának szánt gondolatait. A mélyen hívő Luther meg volt győződve arról, hogy az embernek egész életében Isten kegyelmében bízva kell élnie, és rettenetesen felháborította a búcsúcédulák árusítása. (A búcsúcédula lényegében a gyónást helyettesítette, azaz a lelki üdvösség megvásárlásával ért fel, sőt egy idő után már a halottak lelki üdvét is meg lehetett így váltani.)

A római kúria és a püspökségek tetemes bevételre tettek így szert, a "szent árucikket" még piacon is be lehetett szerezni. Luther 36. tételében úgy fogalmazott: "Minden igazán szívén talált keresztény részesül a bűnhődésnek és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is". Tételei még nem a katolikus egyház dogmáit, hanem gyakorlatát támadták, a kereszténység belső értékeit hangsúlyozták. Vélhetően maga Luther sem gondolta, hogy mekkora változásokat indít el ezzel. Tételeit az év végére Lipcsében, Nürnbergben és Bázelben is kinyomtatták, 1518-ban már egész Európában, így Magyarországon is ismerték őket.

A teológiai vita gyorsan politikai színezetet öltött, és bár Luthernek akadtak hívei, ellenségei még számosabban voltak. Albrecht mainzi érsek eretnekséggel gyanúsította meg, Johann Tetzel dominikánus szerzetes (fáradhatatlan búcsúcédula-árus) máglyahalállal fenyegette. X. Leó pápa az eretnekek fölött ítélkező Szent Inkvizíció elé idézte Luthert, de III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem közbenjárására engedélyezte, hogy a meghallgatásra Augsburgban kerüljön sor. Miután Luther nem volt hajlandó kijelentései visszavonására, és a kiátkozásával fenyegető pápai bullát elégette, 1521 elején valóban kiátkozták. Luther abban az évben Bölcs Frigyes menlevelével megjelent a wormsi birodalmi gyűlésen, de hajthatatlannak mutatkozott, beszédét e híres szavakkal fejezte be:

Itt állok, másként nem tehetek!

Április 19-én birodalmi átokkal sújtották, azaz bárki szabadon üldözhette és megölhette. Csak úgy menekült meg, hogy Bölcs Frigyes színleg elraboltatta és Wartburg várába menekítette. Ott tíz hónap alatt elkészítette az Újszövetség német fordítását, majd 1534-re az Ószövetségét is, megteremtve a német irodalmi nyelvet. Luther fellépése nemcsak lázadást jelentett a pápával szemben, hanem a világ képét alapjában átformáló reformáció elindítója lett. Tanai alapján jött létre halála után az evangélikus egyház, a nála is radikálisabb Kálvin János (Jean Calvin) genfi reformátor képviselte irányzatból pedig a református egyház. Luther a hét katolikus szentségből csak kettőt (a keresztséget és az úrvacsorát) ismert el, elutasította a cölibátust, követelte a kolostorok feloszlatását és a német nyelvű misézést.

Kiadta Kis és Nagy Katekizmusát, kidolgozta a liturgiai és istentiszteleti rendet. Legfontosabb tételei "az öt sola". Az ember nem cselekedetek, érdemek, hanem egyedül Jézus Krisztusba vetett hite által (sola fide) Isten kegyelméből (sola gratia) üdvözülhet. Egyedül Krisztus a közvetítő Isten és az ember között, és csak rajta keresztül lehetséges a megváltás (solus Christus), amely kizárólag Isten akarata és tette alapján megy végbe, vagyis a dicsőség Istené (soli Deo gloria). Istennel közvetítő egyház és papság nélkül is kapcsolatba lehet kerülni, és vallási kérdésekben az egyedüli forrás a Szentírás (sola Scriptura).

Hittételeit az Ágostai Hitvallás, az evangélikus egyház egyik legfontosabb dokumentuma foglalja össze, amelyet az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen ismertetett a rendekkel hittársa, Melanchton. Luther 1546. február 18-án Eislebenben halt meg. Magyarországra a lutheri reformáció tanai a Wittenbergben tanuló magyar diákok révén jutottak el. A hazatérő peregrinusok ebben a szellemben kezdtek munkálkodni-prédikálni, és egyre többen támogatták őket, hiába fenyegette őket az 1525. évi országgyűlés máglyahalállal, javaik elkobzásával. A mohácsi vész után már semmi sem akadályozta a reformáció gyors terjedését.

A protestánsok az 1545-ös erdődi zsinaton még az ágostai hitvallást fogadták el, 1567-ben Debrecenben viszont a református heidelbergi kátét és a második helvét hitvallást tették magukévá. A magyar protestánsok jelentős része a Kálvin tanaira épülő református vallást követi. A reformáció kezdetének 500. évfordulója a reformáció emlékéve volt. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében október minden évben a reformáció hónapja, amelynek utolsó napján Budapesten a Reformációi Emlékparkban és országszerte ünnepséget tartanak a protestáns gyülekezetek. A rendezvénysorozat idei mottója Máté evangéliumából való: Légy türelemmel irántam...".

Mindenszentek és halottak napja 2024-ben

Ünnepi szentmise és kóruskoncertek a Fiumei úti sírkertben

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) ünnepi szentmisével, kóruskoncertekkel és meghosszabbított nyitvatartással várja az emlékezőket november 1-jén a Fiumei úti sírkertben, ahol lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a látogatók a temetőben nyugvó, jeles magyar történelmi személyiségek sírjaira gyertyát tegyenek.

November 1-jén immár hagyományosan nemcsak hosszabb nyitvatartással, de az emlékezésre hangoló élőzenével is várja a látogatókat a NÖRI. Délután három órától ünnepi szentmisét tartanak a sírkert központjában, a Szentkeresztnél, majd ezt követően, 16 órától a Malosik-mauzóleum előtti kóruskoncerteken a Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus (karnagy: Krasznai Gáspár), az Amadeus Kórus (karnagy: Réger Monika), valamint a Vox Hungarica Női Kar (karnagy: Döbrössy János) előadásában hallhatnak a látogatók az elmúlással kapcsolatos kórusműveket - olvasható a NÖRI hétfői közleményében.

Mint írják, a Nemzeti Örökség Intézete idén is meghirdeti a Tégy egy gyertyát nemzetünk nagyjai sírjára programot, melynek részeként a látogatók a magyar nemzet nagyjaira, költőkre, írókra és politikusokra is emlékezhetnek. Az emlékezéshez szükséges gyertyát és a tájékozódást segítő térképet a sírkert bejáratánál található Infópontban lehet átvenni.

A korábbi években megszokott módon a Fiumei úti sírkert mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából meghosszabbított nyitvatartással látogatható: ezen a héten, október 28-tól november 3-ig 7 és 20 óra között, november 4-től 6-ig pedig 7 és 18 óra között várja a látogatókat. A mauzóleumok és a temetőiroda a háromnapos ünnep alatt zárva lesz, a temetési helyekkel kapcsolatban az Infópontban lehet tájékozódni. A parkolás a sírkert területén október 28-tól november 3-ig ingyenes. A NÖRI november 1-jén és 2-án 8 és 19 óra között kisbusz segítségével ingyenesen szállítja a rászorulókat a Fiumei úti sírkerten belül.

A BKK járatsűrítéssel és rendkívüli járatokkal készül az ünnepi időszakra

Szombattól jövő hét vasárnapig a temetők kényelmesebb megközelítése érdekében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatsűrítésekkel készül, illetve rendkívüli járatokat indít. Erről a fővárosi cég közleményben tájékoztatott.

Az ünnepi időszakban a sírkertek környékén jellemző jelentős gépkocsiforgalom, illetve a korlátozott parkolási lehetőségek miatt a temetőkbe látogatóknak azt javasolják, hogy elsősorban a közösségi közlekedést használják az utazáshoz. Hozzátették, hogy az utazás megtervezéséhez az ünnepi időszakban is célszerű a BudapestGO alkalmazást használni, illetve a BKK Info weboldalon tájékozódni. Kitértek arra, hogy a mindenszentekhez és a halottak napjához kapcsolódó további temetői információkról a Budapesti Temetkezési Intézet oldalán lehet tájékozódni. Az iskolai őszi szünet idején, hétfőtől-csütörtökig a tanszüneti menetrendek, november 1-jén az ünnepnapi, illetve vasárnapi menetrendek szerint közlekednek a BKK járatai - jegyezték meg.

A temetőkben 2024-ben is hosszabb nyitvatartásra lehet számítani, illetve érdemes forgalomkorlátozásokra készülni! Arról, hogy egy temető pontosan hogyan tart nyitva, és hogy érdemes megközelíteni, az adott hely honlapján, közösségi média oldalán érdemes tájékozódni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Temetők nyitvatartása halottak napján 2024-ben: így változik a nyitva tartás mindenszentek napján

Korábban nyitnak és tovább látogathatók a Budapesti Közművek BTI temetkezési divíziója által fenntartott temetők.

Előzzük meg a halottak napi tüzeket!

Az elkövetkező napokban többen kilátogatnak a temetőbe, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről. Sokan otthon is mécseseket, gyertyákat gyújtanak. Ahhoz, hogy méltó módon emlékezhessünk meg, előzzük meg a tüzet a temetőben és otthon is - figyelmeztet 2024-ben is a Katasztrófavédelem.

Idén eddig 54 alkalommal keletkezett tűz temetőkben vagy azok környékén. A legtöbbször temetői szemetesek, sírhelyen eldőlt gyertyák, koszorúk égtek. A legtöbb esetben csak néhány négyzetméteren pusztítottak a lángok, de volt, ahol negyven-ötven négyzetméteren égett a temetői hulladék. Előfordult, hogy a temető melletti területre is átterjedtek a lángok és nagy kiterjedésű szabadtéri tűz keletkezett. 

Tavaly október vége és november eleje tájékán csapadékos volt az időjárás, ezért ebben az időszakban csupán hét temetőben keletkezett tűz. Csapadékmentes időjárás esetén viszont fokozott a temetői tüzek veszélye. 

Ezek megelőzése érdekében tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz falevelektől, elszáradt koszorúktól és virágoktól. Csak hőálló mécsestartóban lévő mécsest gyújtsunk meg. A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen semmilyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni. Az égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el. A temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe ne dobjunk izzó, forró tárgyakat. Aki a temetőben tüzet észlel, hívja a 112-es segélyhívószámot és értesítse a temető biztonsági személyzetét.

Sokan otthon is gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére. Az ezzel összefüggő lakástüzek leggyakoribb oka, hogy az égő mécsest, gyertyát túl közel teszik valamilyen éghető anyaghoz, vagy felügyelet nélkül hagyják. Ha a gyertyát vagy mécsest egy tűzálló tálra, a gyúlékony tárgyaktól távolabb helyezzük, akkor nem vezet lakástűzhöz a megemlékezés. 

Akik Halloweent ünnepelnek és töklámpást készítenek, ügyeljenek arra, hogy a lámpás ne tudjon felborulni, és ne legyen a közelében semmi, ami meg tud gyulladni. Akik kültéren helyeznek el töklámpást, abba gyertya és mécses helyett elemes LED izzót tegyenek! Ez akkor sem okoz tüzet, ha a szél száraz faleveleket fúj oda, vagy felborítja a töklámpást - közölték.

Címlapkép: Ruprech Judit, MTI/MTVA