Hiában a brutál albérletárak a magyar fővárosban: még mindig Budapest a legolcsóbb a régióban

Az Európai Unió fővárosainak árszintjét tekintve Párizs vezető pozíciója 2023-ban is megingathatatlannak bizonyult. Párizsban 14 900 eurót kértek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért, míg a második legdrágább város München (10 900 euró). A Budapesten jellemző 3 260 euró átlagos négyzetméterárnál Prágában (5 153 euró) és Pozsonyban (3 884 euró) is jóval drágábbak az új lakások, de Varsóban némileg alacsonyabb (3 022 euró) az árszint - derül ki a Deloitte Property Index 24 európai országra kiterjedő felméréséből.

Az új lakások helyi valutában számított árai 5 százalékot meghaladó mértékben Budapesten (+11,2%), Varsóban (+9,7%) és Oszlóban (+7,2%) nőttek. Némileg eltérő kép rajzolódik ki, ha euróban vizsgáljuk az árak változását, de ebben a rangsorban is Budapest végzett az első helyen. Az Európai Unió fővárosai között a legnagyobb mértékben (-7,4%) Koppenhágában csökkentek az új lakások árai 2023-ban. London belvárosában ennél is nagyobb mértékben (-12,5%) csökkentek a lakásárak.

2022-ben az Egyesült Királyságban tapasztalt 18,8%-os, illetve a Dániában tapasztalt 9,7%-os árcsökkenést követően, bár jóval kisebb mértékben, de tovább csökkentek a két országban az új építésű lakások árai. A vizsgált országok közül 2023-ban legnagyobb mértékben (-10,7%) Olaszországban csökkent egy új lakás ára. Az utóbbi évekhez hasonlóan a vizsgált országok közül továbbra is Ausztriában voltak a legdrágábbak az új lakások, itt négyzetméterenként 4 920 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4 700 euró), Franciaország (4 538 euró) és Hollandia (4 266 euró).

Összességében az utóbbi 4-5 évben igen jelentős és gyakran ellentétes irányú ármozgásokat láthattunk Európában. A kelet-közép-európai lakásárak dinamikus növekedésével csökkent az árszínvonalban tapasztalt korábbi jelentős különbség Európa fejlettebb régiói és a felzárkózó kelet-közép-európai országok között. Az átrendeződés hatására 2023-ra például Olaszországban az új lakások fajlagos átlagára (2 118 euró) mind a négy visegrádi ország fajlagos árszintje alá került, de Olaszországban már a használt lakások is olcsóbbak, mint a cseh, a szlovák és a lengyel használt lakások

 – emelte ki Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője.

Lakásépítések

A vizsgált 24 ország között a 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is Magyarországon épült a negyedik legkevesebb lakás 1000 főre vetítve. 2023-ban 1000 főre vetítve az építési engedélyek száma is a negyedik legalacsonyabb volt (2,24), és jelentősen elmaradt 2022-es mért értékhez képest (3,62). Ezzel az európai országok rangsorában az építési engedélyek száma alapján elfoglalt 2022-es pozícióján Magyarország 2023-ban tovább rontott.

Európában drága lakást bérelni

Az Index a lakásbérleti díjak alakulását is megvizsgálta. Négyzetméterenként 30 eurót meghaladó fajlagos bérleti díjat Londonban, Dublinban, Párizsban és Barcelonában kellett fizetni 2023-ban. A 11,3 eurós budapesti érték a vizsgált 59 európai nagyváros közül a 18. legalacsonyabb, és ez az érték a régiós országok fővárosaiban tapasztalt bérleti díjaktól rendre elmarad. Egyébként a budapestihez hasonló fajlagos bérleti díjakat a linzi, a grázi és az athéni lakáspiacon láthatunk. 

Mennyi ideig kell dolgoznunk egy lakás megvásárlásához?

Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, megvizsgálták, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kellett dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres új építésű lakás megvásárlásához.

A saját lakáshoz való hozzájutás feltételei az európai piacokon 2023-ban nem változtak jelentősen, Magyarország esetében például a 2023-as 10.2 év megegyezik a 2022-es értékkel. A saját lakás Csehországban a legkevésbé megfizethető, ott 13.3 évig kellett dolgozni a saját lakásért. Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában az új lakás vásárlásához 6-8 éves bruttó fizetés szükséges, míg Romániában és Olaszországban már 5-6 év bruttó fizetésért hozzájuthatnak új otthonukhoz. A legmegfizethetőbb piac a lakosság számára Dánia és Norvégia, ahol csupán 4,7 év, illetve 4,8 év bruttó fizetést kell a lakásvásárlásra fordítani.

Eltérő finanszírozási költségek

2023-ban az átlagos lakossági jelzáloghitelezési piaci kamatlábak jelentősen eltértek Európában. A lakossági jelzáloghitelezési piaci kamatláb Lengyelországban volt a legmagasabb 8,1%, míg Romániában 7,7% és Magyarországon 7,4%. Ugyanakkor Magyarországon a piaci kamatozású hiteleknél lényegesen kedvezőbb támogatott hitelek is elérhetőek voltak 2023-ban, amely nagyban hozzájárult a saját lakáshoz való hozzáférés javításához. A legalacsonyabb kamatköltségek Belgiumban (3,33%), Horvátországban (3,26%) és Spanyolországban (3,45%) voltak. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságaiban, Németországban és Franciaországban ennél némileg magasabb, 4,06% és 3,63% volt a kamatköltség, míg a 2023-ban igen jelentős lakásárcsökkenést elszenvedő Olaszországban 4,72%, ami jóval magasabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országokban tapasztalt átlagos hitelkamatok.

... az Európai Unió legtöbb országában 2019-ben még 2,0% alatti jelzáloghitelezési kamatlábak voltak a jellemzőek, Franciaországban például 1,20%, Németországban 1,6%, míg Olaszországban 1,70% volt az átlagos kamatláb. A finanszírozási költségek jelentős és tartós növekedése, valamint az energia drágulása és az energia elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanság az európai lakáspiacon tartós nyomot hagyott, és összességében a 2024-re vonatkozó lakáspiaci kilátások továbbra sem túl kedvezőek

– emelte ki Kohári Gábor.

Bérbeadásra fejlesztett lakóingatlanok

Európában az utóbbi években tapasztalt emelkedő ingatlanárak és emelkedő hitelköltségek miatt a bérbeadásra fejlesztett lakóingatlanok aránya bővült. A bérlakások iránti kereslet az európai nagyvárosokban a legerőteljesebb, így az ingatlanfejlesztők a kényelmi és közösségi funkciók integrálásával leginkább a nagyvárosi fiatalokat célozzák.

A nyugat-európai, továbbá a cseh és a lengyel új építésű bérlakások iránti befektetői érdeklődés továbbra is jelentős, és az utóbbi években az iroda és más kereskedelmi ingatlanszegmensekben tapasztalt nehézségekkel szemben - mint például a gyorsan változó ingatlanhasználói attitűdök és a befektetői kereslet ingadozása - a lakáspiac alapvetően ellenálló maradt, továbbá az ingatlanbefektetők számára a lakáspiaci hozamok hosszabb távon is stabilnak bizonyultak, és továbbra is vonzóak. A magas szinten ragadt európai hitelkamatok miatt pedig a lakosság jelentős hányada részesíti előnyben az ingatlanbérlést az ingatlanvásárlással szemben

 – vélekedett Kohári Gábor.