Sokat bukhat, aki most kivár a felújítással: ezt most kell meglépni, amíg nem jön rá mindenki a trükkre

A hazai zöldhullám akadályait, a stagnálás okait, a környező országok gyakorlatait és az új otthonfelújítási támogatás részleteit foglalta össze Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating&Ventilation Air conditioning Europe divíziójának dél- és kelet európai regionális vezetője.

Több mint két évvel ezelőtt, a háború kitörésének hatására kitört a pánik Európában, hiszen felemerült a lehetősége annak, hogy nem lesz gáz, és mindenki minél előbb szeretett volna valamilyen alternatív megoldást találni a problémára. Ez robbanásszerű növekedést idézett elő a hőszivattyúk piacán, amit a gyártók és az ő beszállítóik sem tudtak lekövetni. „Egyrészt a gyártókapacitás miatt, másrészt az alapanyag-beszállítók sem voltak készen erre a robbanásszerű igényre, ami ekkor jelentkezett. Ez egy olyan piacot generált, ami magától nem alakult volna ki” – mutatott rá Kozák Tamás.

A szakember szerint korábban évente 20-25%-kal nőtt a hőszivattyúk piaca, de a háború és az energiaválság hatására ez a növekedés robbanásszerű volt. „Lényegében nem tudjuk megmondani, hogy mekkora lett volna a potenciális piac, ugyanis nem sikerült az igényeket kielégíteni, előfordult, hogy a 2022-es rendeléseket 2023-ban kapták meg a megrendelők” – tette hozzá Kozák Tamás. A gyártás és a szállítás torlódott, ami odáig vezetett, hogy jelenleg is ezek a készletek vannak a piacon – ami szintén hozzájárult a hőszivattyúk piacának pillanatnyilag is fennálló stagnálásához.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változásokkal indul a klímaszezon: erre számíts, ha légkondit szereltetnél be 2024-ben

A legnagyobb hazai forgalmazók egybehangzóan azt mondták a Pénzcentrumnak, hogy tavalyi áron kínálják a készülékeket, sőt, van, aki másfél éve nem nyúlt az árakhoz.

2030-ra többszörösére fog nőni az európai piac

Bár úgy tűnhet, hogy ez a stagnálás, bizonyos piacokon – például Franciaország, Finnország, Olaszország és Lengyelország – pedig csökkenés a gyártókapacitások visszaszorítását tenné szükségessé, a hőszivattyúgyártók mégis a fejlesztés és bővülés mellett döntenek. „A közel jövőben a hőszivattyú lesz a fő fűtési megoldás Európában” – hangsúlyozta a szakértő. „Annak ellenére, hogy a kontinensen a piac jelenleg kisebb, mint tavaly, a gyártási kapacitásainkat mi és versenytársaink is bővítjük, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac.”

A háború hatására kialakult gazdasági környezetben a kamatok a korábbiaknál sokkal kedvezőtlenebbé váltak, ami lelassította az új beruházásokat. „Az elmúlt három hónapban ismét elkezdtek csökkenni a kamatok, ami azt jelenti, hogy várhatóan ez a szegmens javulni fog. Azt azonban nehéz előre megmondani, hogy a következő hat, nyolc vagy tíz hónapon belül” – mondta a szakértő.

Számos olyan partnerünk van, akik végfelhasználók részére építenek házakat, sok esetben ők is az építés elhalasztása mellett döntöttek, most kezdődött el egy újraindítási folyamat, de ennek várhatóan jövőre lehet majd leghamarabb az eredményeit tapasztalni

– tette hozzá Kozák Tamás. Fontos tényező az is, hogy a felújítási piac sokkal jövedelmezőbb üzletet jelent, mint az új házak építése. Becslések szerint Európában a hőszivattyú értékesítés esetében az új házak teszik ki az egész 30%-át, míg a felújítások a 70%-át. Azonban az elmúlt évben a gáz ára csökkent, míg az elektromos áram ára emelkedett, ami bizonytalanságot okozott a felújításokkal kapcsolatos döntéshozatalban.

Kiváló példa erre Szlovénia, ahol legalább kétszer emelkedett a tavalyi évben az áram ára, és az emberek továbbra is bizonytalanságban vannak azzal kapcsolatban, hogy ez fog-e folytatódni. Ez értelemszerűen lelassítja a döntéshozatalt azzal kapcsolatban, hogy belevágjanak-e a felújításba

- mondta a szakértő.

Az árérzékenység meghatározóbb, mint a zöld törekvések

Jól láthatóan Európában azokban az országokban nagy a felújítás és ezzel együtt a hőszivattyúk beépítésének az aránya, ahol van erre célzott állami támogatás vagy annyira zöld gondolkodásúak az emberek, hogy fontos preferencia számukra a fenntarthatóság. Mindemellett azonban az is szükséges, hogy ehhez az anyagi lehetőségeik is adottak legyenek.  „Az árérzékenyebb régiókban – mint amilyen a miénk is – kevésbé jellemző a zöldhullám, a vásárlók a választás során elsősorban az árak alapján döntenek. A skandináv országokban, Svájcban, Ausztriában a vásárlók az anyagi helyzetüknek köszönhetően is könnyebben hoznak környezettudatosabb döntéseket” – hangsúlyozta a szakértő.

A célzott támogatási programok elengedhetetlenek a piac fellendítéséhez, amelyekre a régióban Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban láthatunk példát. Ezekben az országokban a támogatási programok kifejezetten a hőszivattyúkat célozzák – ehhez csatlakozik most Magyarország is, igaz nem célzott támogatással, de a támogatási csomag részeként itthon is elkezdődhetnek a támogatott hőszivattyús rendszerek telepítései az új otthon támogatási program keretében.

Nagyon jó iránynak tartjuk, hogy az új otthonfelújítási program lakossági pályázata keretében a fűtéskorszerűsítésre lehetséges a levegő-víz hőszivattyúkat is használni. Ez a lehetőség nemcsak a környezettudatos életmód felé vezető nagy lépés több ezer családnak, hanem jelentős energiamegtakarítást is eredményezhet a háztartások számára. A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága és alacsony üzemeltetési költségei révén hosszú távon kedvezőbbé válnak a fűtési költségek. Emellett ezek a rendszerek jelentős mértékben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, hozzájárulva ezzel a klímavédelmi célok eléréséhez és közvetlen környezetünk levegőjének a tisztulásához is

– mutatott rá a divízióvezető. „A lakossági pályázat által biztosított támogatás lehetőséget ad arra, hogy minél többen élhessenek a korszerű és fenntartható fűtési megoldások előnyeivel. Ez különösen fontos most, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a környezeti erőforrások védelmére és az energiatakarékosságra. A levegő-víz hőszivattyúk használata nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem hozzájárul a közösségek jóllétéhez és a háztartások komfortérzetének növeléséhez is, hiszen ellentétben a gázkazánokkal a hőszivattyúk a fűtés mellett hűteni is tudnak, ami egyre fontosabb és egyre szükségesebb lesz mindenki életében. A fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezéseket 2025 január után már nem lehet majd támogatni” – tette hozzá Kozák Tamás.

A divízióvezető azt is elmondta, hogy a lakosság nagy részének a következő hőtermelő berendezése hőszivattyú lesz, különösen az újgenerációs, környezetbarát modellek. A hőszivattyúk ráadásul nemcsak a lakossági, hanem a közintézményi és nagyobb épületek fűtésében is egyre nagyobb szerepet kapnak majd.