Szabályosan kiürül az ország keleti fele: tömegek menekülnek ezekből a városokból, falvakból

A magyarországi települések állandó lakosságszámának változásait elemező cikksorozatunk első részében hazánk slágertelepüléseinek rangsorát közöltük, a soron következő második részben pedig az elnéptelenedő helyeket listázzuk. Amíg 2023. január 1-től, 2024. január 1-ig Budapesten 0,4, a városokban 0,6 százalékkal csökkent a lakosságszám, a falvakban elenyésző csökkenés mutatkozott a Belügyminisztérium legfrissebb lakossági statisztikái alapján. Ez azonban csak az átlag, akadnak olyan települések, ahol ugrásszerűen nő, vagy éppen meredeken csökkent a lakosság száma az elmúlt egy, illetve 5 év során. Az pedig, hogy honnan vándorolnak el a legtöbben éppen olyan meghatározó lehet a lakóhelyválasztásban, minthogy hová költözhettek rengetegen az elmúlt években.

A friss statisztikák alapján az elmúlt egy, illetve 5 év alatt rengeteg kistelepülésen figyelhető meg az állandó lakosság nagymértékű csökkenése. Fontos, hogy a listánkat a belügyminisztériumi nyilvántartás adatai alapján úgy állítottuk össze, hogy mely településeken csökkent a legnagyobb arányban a népesség. Tehát nem a számszerű, hanem a százalékos növekedést vettük figyelembe. Így nem váratlan, hogy számos törpefalu található a ranglistán, hiszen egy 100 fős településről hiányzó 10 fő jóval nagyobb változás, mintha egy 25 ezer fős városból tűnik el 1000 fő.

Azt is fontos kiemelni elöljáróban, hogy természetesen a lakosságszám változás önmagában nem pusztán a beköltözőket és elköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Viszont a kiugró növekedések, csökkenések mögött feltehetően nem csak a helyi népesség gyarapodása vagy fogyása áll, hanem a vándorlásnak is fontos szerepe van ebben. Mindenesetre az nem állítható, hogy a lakosságszám változása egy az egyben a költözőkkel lenne azonosítható, ezért a számokat ennek tükrében érdemes értelmezni. 

Rengeteg az elnéptelenedő község

A legnagyobb lakosságszám csökkenésű települések listáján idén is dominálnak a törpefalvak. Az egy éves időtávon Iborfia mutatta a legnagyobb elnéptelenedést, ami azért érdekes, mert 5 év alatt viszont az egyik legnagyobb növekedést könyvelhette el. Az ország legkisebb lélekszámú településén ugyanis a hivatalos állandó lakóhely statisztika alapján 2019-ben 8-an, 2023-ban 18-an, 2024-ben pedig 14 laktak. (Azt érdemes hozzátenni, hogy a 2022-es népszámlálási adatok szerint a valódi lakosok száma inkább 7 lehet, sok településen van ilyen eltérés az állandó és a feltételezhetően valós lakosságszám között.)

Ebből is látszik, hogy miért kerülhet ennyi törpe- és aprófalu a listába. Az egyetlen viszonylag nagyobb lakosságszámú település a listában Pér, ahol 8,5 százalékos csökkenés mutatkozott. Ennek azonban nem az az oka, hogy elmenekült a lakosok jó része egy év alatt, hanem hogy változás történt a nyilvántartásban. Ugyanígy került a 2024-es slágertelepülések listájára Mezőörs a cikksorozatunk másik részében. 2022 őszén derült ki ugyanis, hogy az 1989-ben elvileg Pérhez csatolt Mindszentpuszta területátcsatolása nem történt meg, így az önkormányzatoknak és a hivataloknak rendezniük kellett ezt a helyzetet. Így Mindszentpuszta ismét Mezőörshöz tartozik már a nyilvántartások szerint is egységesen: ha megnézzük a belügyi adatbázist, Pér lakossága 233 fővel csökkent 2023-ról 2024-re, Mezőörsé pedig 298 fővel növekedett. Ez jórészt az átsorolás hatása.

Azért akad az 50-es listán néhány az átlagosnál picit nagyobb, de még mindig elég kis lakosságszámú község, mint a borsodi Sajóivánka, a baranyai Siklósnagyfalu és Borjád, a veszprémi Ukk, vagy az ugyancsak borsodi Lácacséke. Ezeken a helyeken jóval magasabb volt arányaiban a lakosok számának csökkenése, mint amit a természetes fogyással meg lehetne magyarázni.

Az a lista, amelyet az elmúlt 5 év során végbement lakosságszám csökkenés alapján állítottunk össze, ugyancsak sok törpe- és aprófalvat tartalmaz. Az első nagyobbnak mondható község a listában Kispalád, erre is megvan azonban a magyarázat: a település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazása kapcsán. Mindenesetre ettől az elnéptelenedés ugyanúgy jellemző lehet a községre, legfeljebb nem a számok által tükrözött mértékben. 2015-ben még 1062 állandó lakosa volt Kispaládnak, 2018-ban jóval több: 1296. 2019-ben ismét visszacsökkent 1044-re és azóta is csökkent, 2023-ban már csak 784 állandó lakosa volt. Ez emelkedett 2024-ben 796-ra.

A nagyobb települések a listában is mára mind 1000 fő alá csökkentek. Ilyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Lónya, Barabás, Beregsurány, Csengerújfalu, a már említett Kispalád, vagy Szamosangyalos, ahol 5 év alatt 15-20 százalékkal csökkent a lakosságszám. Ide tartozik még a borsodi Bodrogkeresztúr is. A legkisebb települések között ott van a szintén borsodi Perecse, Tornakápolna, és Keresztéte, vagy a zalai Pusztaapáti, Ramocsa, Csertalakos, Börzönce és Alsószenterzsébet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegek tengődnek ezekben a magyar alvóvárosokban: nem is sejtik, de az életük is rámehet

Az ingázás negatívan hathat a szubjektív jóllétre, az egészségükre és ezáltal ronthatja az életszínvonalukat, valamint a párkapcsolatokat is nagy kihívások elé állíthatja.

Kiürülnek a kisvárosok

Ahogy a slágertelepülések esetében, az elnéptelenedő helyek vonatkozásában is megnéztük külön a városokat. Bár a ki- és beköltözés a legkisebb településeken mutat látványos változást, sokan inkább a népesebb helyeken találnák meg új lakóhelyüket, ahol jobb az infrastruktúra, van háziorvosi praxis, gyógyszertár, egy-egy bolt, stb. Vannak azonban olyan magyarországi kisvárosok, amelyek valószínűleg nem számítanak vonzó lakóhelynek, mivel jelentősen apadt a lakosság az elmúlt egy, illetve 5 évben.

Az egyéves listát Tokaj vezeti, mely tavaly még csak a 8. helyen volt. A lakosságszám csökkenés mértéke közel ugyanannyi, az elnéptelenedés tovább folytatódott. Második helyen Mezőhegyes, harmadikon Máriapócs végzett. Az első 50 között helyet kapott települések közül a legnagyobb Békéscsaba, Veszprém, Nagykanizsa, Dunaújváros, Salgótarján, Gyöngyös, Szentes, Kazincbarcika és Tata.

Úgy tűnik, az 5 év alatt végbement elnéptelenedésben Tiszaújváros, Kazincbarcika, Dunaújváros és Salgótarján bebetonozta magát az élen. Több megyeszékhely, például Salgótarján, Szekszárd, Miskolc, Veszprém, Szolnok, Eger, Kaposvár, és Zalaegerszeg került az 50-es listára. Azt hozzá kell tenni, hogy 2019 óta Magyarország lakosságszáma 1,8 százalékkal, közel 180 ezer fővel csökkent. A városok lakosságcsökkenése ennél szinte csak nagyobb mértékű volt, a fővárosban 3,7 százalék - a 13. és 22. kerület kivételével mindenhol fogyás látható -, a megyeszékhelyeken 4,7 százalék látszik, egy helyen sem volt emelkedés. A megyei jogú városokban 3,2 százalék volt a csökkenés - mindenhol apadás látszik, kivéve Érdet, ahol 5,7 százalékos növekedést látni az adatsorban. Minden egyéb városban átlagosan 3,4 százalékos a csökkenés.

Ha pedig számszerűen nézzük a lakosságszám csökkenését, azt láthatjuk, hogy 2023 óta 1200-1500 állandó lakos hiányzik Szegedről, Pécsről, Debrencenből és Miskolcról. Nagyobb  veszteségeket szenvedett a főváros 15., 21. és 10. kerülete is. 5 év leforgása alatt pedig több mint 10 ezer állandó lakossal van kevesebb Miskolcon, és 7-8 ezren hiányoznak Szegedről, Pécsről és Debrecenből. 5-6 ezer fő a már említett budapesti kerületekből, illetve a 4. kerületből. Szolnok, Dunaújváros, Székesfehérvár 4000-4500 fővel szegényebb. Vagyis a legnagyobb városainkból néhány év alatt kisebb-nagyobb falunyi állandó lakos tűnik el.

A magyar városok elnéptelenedése nem új keletű folyamat, az utóbbi 5-10 évben azonban ráerősített erre a trendre több külső tényező, mint a falusi csok bevezetése, a városi lakhatás drágulása, az infrastruktúra fejlődése, a pandémia okozta karanténhatás, a home office rohamos elterjedése. Azt is mondhatnánk, hogy vonzóvá is vált agglomerációban letelepedni a sok együttes körülmény hatására. Ezt a trendet némiképp megreccsentették az egekbe szökő kamatok, a rezsiválság, a rekordinfláció, azonban a válságok enyhülésével tovább folytatódhat a szuburbanizáció.

Ahogy a korábbi években, idén is cikksorozatban vizsgáljuk a magyarországi települések lakosságszám változását, melynek a slágertelepülések volt az első része, második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. A következőkben foglalkozunk még a legnépszerűbb Balaton-parti és Tisza-tavi településekkel, a fővárosi agglomeráció legkedveltebb településeivel, és a falusi csok esetében preferált helyekkel is. A sorozatunk már megjelent cikkei itt találhatók.