Rengeteg magyar él tévhitben az öröklés kapcsán: óriási bukta lehet a vége

A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakran tesznek végrendeletet a nem az első házasságban élő szülők. Különösen akkor, ha korábbi kapcsolatukból is született gyermekük, és a házaspárnak igénye, hogy a nem közös gyermekeik egyforma részhez jussanak a közös vagyonból. Ha a törvényi szabályokra bízzák az öröklést, akkor kevesebbet örököl annak a gyermeke, aki hamarabb hal meg. Ilyenkor ugyanis a túlélő házastárs is örököl egy gyermekrészt, az ő halála után pedig a volt házastársa korábbi kapcsolatából származó gyermek nem válik örökösévé.

Egy egyszerű példán jól látható a különbség: amikor egy házaspár mindkét tagjának egy-egy gyermeke van korábbi kapcsolatából, és nem született közös gyermekük, akkor a közös vagyonukból egynegyed részt kap az a gyermek, akinek a szülője előbb hal meg, és háromnegyedet, akinek később.

Ezt sokan igazságtalannak tartják, ezért végrendeletben rendezik el vagyonuk sorsát. Erre két lehetőségük is van a házastársaknak: tehetnek külön-külön vagy közösen is végrendeletet. Utóbbi érvényben marad az egyik fél halálát követően, és ha kikötik, akkor módosítani vagy visszavonni sem lehet. Akik nem szeretnék vállalni ez a halálon túli megkötést, azok gyakran egymással egyeztetve, de mégis külön-külön végrendelkeznek különvagyonukról és a közös vagyonból rájuk eső részről. A közjegyzők tapasztalatai szerint egyelőre még ez utóbbi a gyakoribb a házaspároknál, ugyanakkor tavaly megugrott a közös végrendeletet készítő házaspárok száma, több mint másfélszer annyian kerestek fel közjegyzőt emiatt, mint 2022-ben.

Akik maguk szeretnék eldönteni, hogy haláluk után kik és hogyan örököljék a vagyonukat, azoknak mindenképp érdemes még időben végintézkedést tenniük. Így akár többet juttathatnak azoknak a gyermekeknek, akiknek az életükben kevesebbet adtak, vagy bebiztosíthatják a korábbi kapcsolatukból származó gyermekek örökrészét. A közjegyzők tapasztalatai szerint a nem az első házasságban élők egyre gyakrabban tesznek végrendeletet, ezzel pedig az örökösök közötti családi vitákat is megelőzhetik

 – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Mozaikcsaládoknál az is gyakori a tapasztalatok szerint, hogy a végrendelkezés mellett ajándékozási, illetve házassági vagyonjogi szerződéseket is készíttetnek a szülők, ezzel tisztázva a korábbi kapcsolatokból hozott jogokat, kötelezettségeket. Ezek a szerződések is befolyásolják a későbbi öröklést.

Az öröklési szerződés veszi át a tartási szerződés szerepét

Nemcsak a végrendeletek száma növekszik a közjegyzőknél évek óta, hanem az öröklési szerződéseké is: tavaly tíz százalékkal többet kötöttek, mint 2022-ben. Ennek oka, hogy egyre többen maradnak időskorukra egyedül, állandó segítség nélkül a közeli hozzátartozóik külföldi munkavállalása vagy falvakból városba költözése miatt. Egy öröklési szerződéssel pedig haláláig biztosíthatják maguknak a megfelelő gondozást és eltartást. Ráadásul a tartási vagy az életjáradéki szerződéssel szemben ez nagyobb biztonságot jelent az időseknek, hiszen a jellemzően a tartásért, gondozásért cserébe adott lakás tulajdonjoga csak az örökhagyó halálával száll át a szerződéses örökösre.

Csak végrendelettel tudnak örökölni egymás után az élettársak

Gyakori az is a közjegyzői gyakorlatban, hogy élettársak végrendelkeznek egymás javára. Ők ugyanis a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek egymás után, még a közösen lakott ingatlanra sem illeti meg őket haszonélvezet. Így végrendelet hiányában semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar él tévhitben az öröklés kapcsán: nem a végrendelet az egyetlen megoldás

Vannak olyan lehetőségek, amellyel a vagyon egy részét kizárólag egy személynek lehet juttatni, amelyet nem írhat felül a hagyatéki tárgyalás vagy a végrendelet megtámadása.

Sok az érvénytelen házilag szerkesztett végrendelet

Végrendeletet akár sajátkezűleg, elejétől végéig kézzel írva is lehet készíteni, ugyanakkor érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét igénybe venni. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen. A házilag készített végintézkedések sokszor hiányosak, hibásak, emiatt pedig érvénytelenek – ezt tapasztalják a közjegyzők.

A közjegyzőnél készített végintézkedésnek ugyanakkor számos további előnye is van. A közjegyző közreműködésével kiküszöbölhetjük azokat a formai és tartalmi hiányosságokat, amelyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. Ezen felül a közjegyzői okiratba foglalt végrendelet tényét mindig bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is biztosan tudomást szerez róla.