Óriásit fékezett a magyar ingatlanpiac: ebből nagyon lassú lesz a kilábalás

A NAV idei első háromnegyedéves adatait feldolgozó elemzés az előző év hasonló időszakához viszonyítva országosan 12%-os drágulást mutat nominálisan, ami reál értéken nagyjából 9%-os csökkenést jelent. Mivel a fővárosi forgalom csupán 15%-kal esett vissza, szemben a többi településtípus átlagosan 40-50%-os mutatójával, idén az amúgy is a legnagyobb ütemű, 13%-os drágulást produkáló, legmagasabb árú budapesti adásvételek nagyobb súlyt tesznek ki az árindexben, amit ennek megfelelően korrigáltunk.

A megyei jogú városok 12%-kal drágultak, a kisebb városok árszintje átlagosan 8%-kal emelkedett, míg a községekben 1% körüli csökkenés volt egy év alatt.

Idén a lakótelepi lakások áremelkedése valamelyest elmaradt az egyéb társasházi lakásokétól. 2014-hez viszonyítva ez a részpiac eddig átlagosan 277%-os értéknövekedésen ment keresztül, ami már csak hajszálnyival haladja meg az egyéb társasházi lakások 274%-os drágulási ütemét. Az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára így már meghaladja az 540 ezer, míg Budapesten a 740 ezer Ft/m2-t

 – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A vármegyék közül idén csak Fejérben csökkent minimálisan az eladott lakóingatlanok átlagára. Az áremelkedési rangsor élén, 29%-os növekedéssel Baranya vármegye áll, amely 2022-ben is a dobogó tetejét foglalta el, így itt szűk két év alatt 50%-kal drágább lett az átlagár. 20%-ot meghaladó mértékben nőtt az árszint emellett még Csongrád-Csanád és Pest vármegyében. Mivel az adatok az eladott lakóingatlanok összesített árváltozását mutatják, és pont a jelenlegi helyzetben nő a jobb minőségű, energetikailag korszerűbb és így drágább ingatlanok iránti kereslet, ezért ezek nagyobb részesedéssel bírnak az eladási összetételben. Emellett a kevésbé ár- és hitelérzékeny vevők vélhetően nagyobb értékű vásárlásai is hatással vannak a statisztikákra.

Budapesttel (922 ezer Ft/m2) természetesen nem számolva immár negyedik éve Somogy a legdrágább vármegyénk (673 ezer Ft/m2), s a dobogó harmadik fokára – Pest után, Hajdú-Bihart megelőzve – most Győr-Moson-Sopron került. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, 177 ezer Ft/m2 átlagárral. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 698 ezer – Budapesttel nem számolva 455 ezer – forint volt négyzetméterenként.

Az idei első háromnegyed évben, nagyvárosaink közül Zalaegerszeg drágult legnagyobb ütemben, 24%-kal. A másik két dobogós, Szeged és Szombathely áremelkedési üteme 19-22% közötti. Veszprém csak egy évig állt az árlista élén, s két helyet visszacsúszva idén Debrecen váltotta 676 ezer Ft/m2-rel. Győr 665 ezerrel a második, míg Veszprémben 646 ezer forint az átlagos fajlagos ár. Emellett még Szeged és Székesfehérvár lépi át a hatszázezres szintet.

Budapesten idén eddig, 21%-os drágulással két nagyon eltérő karakterisztikájú kerület, az egyik legdrágább, magas presztízsű budai I. és a legolcsóbbak közé tartozó dél-pesti XX. ugrik ki.  „Míg két éve még csak az V. kerület lépte át az egymillió forintos átlagárat, az idei év első kilenc hónapjának statisztikája alapján immár öt másik kerület, az I., II., XII., XIII. és a XI. is e limit fölé jutott. Továbbra is a főváros V. kerülete vezeti a budapesti árrangsort 1,252 millió forintos átlagos négyzetméterárral” – idézte az adatokat Valkó Dávid. A lista végén immár hagyományosan Pest peremi városrészek találhatók. A XX. és XXI. kerületben az átlagár-szint 640-670 ezer Ft/m2 között, a XXIII.-ban pedig éppen 500 ezer Ft/m2 felett marad.

Egy év alatt 50% felett drágult a 1011-es és a 1161-es körzet, azaz az I. kerületi Vízivárosi része, illetve a XVI. kerületi Rákosszentmihály. A csak a rendre százas nagyságrendű forgalmat elérő és egyenletes újlakás-kínálattal rendelkező városrészekre szűkítve vizsgálatunkat a 1135-ös körzet (XIII. kerület, Angyalföld egy része) produkálta a legmagasabb, 23%-os áremelkedést. 43, jellemzően kis-közepes forgalmú körzetben lépi át az egymilliós szintet az átlagos négyzetméterár, ebből 24 budai és 19 pesti. Ezek közül is a 1011-es körzet (I. kerület, Víziváros) a legdrágább 1,45 millió forinttal. A százas nagyságrendet elérő forgalmú irányítószám-körzetek közül, ahol új lakóprojektek értékesítése nem befolyásolja az átlagárat a 1074-es körzet a legdrágább, 968 ezer forintos árszinttel. 

Minden jel szerint jobb év lehet 2024 a lakáspiacon

A magyar gazdaság 2023 végére maga mögött hagyhatja a recesszió mélypontját, gyors kilábalás ugyanakkor az ismert kockázatok miatt nem várható, és a lakáspiacon is még 2024-re átnyúló korrekcióval számolhatunk. A nagyjából harmadával visszaeső keresletre reagálva az árak mérséklődése idén elindult, ám előzetes adatok alapján azt valószínűsíthetjük, hogy a második negyedévben kilenc év után először kimutatott minimális év/év alapú nominális árcsökkenés csak ideiglenes döccenőként kerülhet utólag elkönyvelésre. Jelen helyzetben az aktuális infláció mértékét közelítő reálár-csökkenés vetíthető előre. Természetesen a lakásépítések is tükrözik a szűkülő piaci lehetőségeket. Úgy becsülhetjük, hogy 2024-ben hét-nyolc éves mélypontra érhetnek a lakásátadások.

Egyelőre bizonytalan, hogy a 2024-ben startoló CSOK Plusz konstrukció tud-e a piacot érdemben megmozdító mértékben javítani az általánosan borús hangulaton. Bár a 3%-os kamattámogatott hitel önmagában is erős hívószó lehet a lakásvásárlást fontolgatóknak, a szerteágazó és szigorú feltételrendszer sokakat elriaszthat. Jövőre mindenesetre már érezhető, de lassú kilábalást várunk, még akkor is, ha az idei év végén nagyobb volumenű előre hozott vásárlásokat generál a még korábbi feltételekkel elérhető támogatási rendszer. Az eladók közül is sokan gondolhatják úgy, hogy az induló támogatás mellett már megéri hirdetni ingatlanjukat. A bővülő kínálat növekvő kereslettel találkozhat tehát, ami leginkább ár stagnálást hozhat, a nominális árcsökkenésnek emiatt is kis esélye van.

Jó hír a sok negatívum között, hogy a lakáspiac túlértékeltségét a gyors bérinfláció stagnáló lakásárak esetén is gyorsan megszüntetheti; ez a folyamat már tavaly év végén el is indult, a kereslet 2024-2025 fordulójára így akár már az új támogatási elem nélkül is erősödhetne.

A fokozatosan csökkenő állampapír-kamatok, a kereslet élénkülésével kis késéssel valószínűsíthetően pozitívba váltó lakásárak és a konstans emelkedést mutató bérleti díjak pedig középtávon újra a lakáspiacra vonzhatják a befektetési célú vásárlók népesebb seregét is.