Mégis, mi folyik a fővárosban? Lakások ezrei állnak üresen, mégsem adják ki azokat

Miközben valóban nagyon sok üres lakás lehet Budapesten, fontos tisztázni, hogy a teljes állományban ezek kisebb nagyságrendet képviselnek, mint a sokat emlegetett 150-160 ezres volumen – összegezte Balogh László. Jelenleg többnyire még a társasházakon belül sincsenek megkülönböztetve a nem lakás céljára kiadott lakások a közös költség összegének megállapításánál, írja a lap.

Országosan évente 100 ezer, Budapesten 50-70 ezer lakást és házat hirdetnek meg kiadásra, amely bérlőt cserél, miután egy-egy ingatlan jellemzően két-három évente jelenik meg a bérleti kínálatban. Egyidejűleg országosan 14 ezer, Budapesten 10 ezer kiadó lakás forog a piacon – ismertette Balogh László. A kiadó ingatlanok száma összhangban van a népszámlálási adatokkal. A KSH adatai szerint ugyanis a 800 ezer budapesti háztartás 17-20 százalékában élnek bérlők, akkor 140-160 ezer lehet kiadva.

A bérleti díjakat a kereslet tartja magasan, ami a lakásszektor két alpiacán különbözően alakul. Miközben az eladó lakások iránti kereslet zuhan, mert eltűnt a vevők 40 százaléka, ehhez képest országosan a kiadó lakások iránti kereslet éves szinten növekedett - írja a lap. Ez a tendencia Budapesten is érvényes, ahol a nominálisan minden idők legmagasabb, jelenleg már 240 ezer forintos átlagos bérletidíj-szintje mellett is nőtt a kereslet. A kiadó lakások bérleti díja az idei első fél évben 15 százalékot emelkedett, egy év alatt pedig a magas bázis miatt összességében 13 százalékot.

Az ingatlanpiaci szakértő szerint mindez azt mutatja, hogy több kiadó lakás is elférne a piacon, a lakásbérleti piac budapesti vízfejűsége miatt erre elsősorban a fővárosban van kereslet. Mindenekelőtt belvárosi lakásokra óriási az igény, hiszen sokak számára még mindig elérhetetlen álom a saját lakás Budapesten, írják. Viszont a megfizethető bérlakásszektor felépítéséhez és intézményi kapacitásának megerősítéséhez szükséges volna a szabályozói környezet és a finanszírozói oldal kialakítása. Addig csak a számokat lehet vizsgáltatni, hogy valójában mennyi üres lakás van az egyre drágább budapesti albérletek mellett.

A bérleti szektor nagyságára a 2011-es népszámlálás és a 2015-ös lakásfelmérés is rákérdezett. Ezek szerint 2011-ben még a budapesti lakosok 12,5 százaléka lakott bérelt, azaz köztulajdonú vagy magántulajdonban lévő bérlakásban. A magántulajdonú lakások közül a bérlők által lakott lakások aránya a KSH 2014-es közlése szerint meghaladta a 6 százalékot. Az elmúlt évtized közepére a magán bérleti szektor bővült: a 2015-ös lakásfelmérés Budapesten a magánbérletek 11 százalékos arányát mutatta az önkormányzati bérlakások 6 százalékos aránya mellett.

A Periféria Központ tavalyi felmérése szerint 2022-ben a budapesti lakosok 19 százaléka élt magánbérletben, több mint 17 százalékuk lakást, valamivel több mint 1 százalékuk szobát bérel, emellett 3 százalékuk önkormányzati lakásban él. A budapesti lakosok 10 százaléka szívességi lakáshasználó, azaz családtagja vagy ismerőse lakásában él, ahol nem fizet bérleti díjat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Leesik az állad: ennyit kérnek el egy budapesti albérletért, azért ez nem semmi

Miközben az elmúlt évben megtorpant a hazai ingatlanpiac, addig ugyanez nem volt elmondható a kiadó lakóingatlanok piacáról.