Egy országos közlekedési folyosót sikerült bedarálnia Lázár Jánosnak

Leállítanak több komoly állami beruházást, a zömét a fővárosban - erről tegnap mi is írtunk. Többek között a Dél-Budai Centrum megközelíthetőségének fejlesztését, illetve a vasúti fejlesztések közül visszavonták Ferencváros C elágazás – Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget, valamint Rákos – Gyömrő vasúti vonalszakasz fejlesztését, Budapest külső körvasúti megállóhelyek (Pestújhely, Újpalota, Rákosfalva, Rákosszentmihály), valamint Albertfalva megállóhely kiépítését, fejlesztését is.

A Magyar Közlönyben megjelent friss határozat törölte a Galvani hídra vonatkozó „Új Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra előkészítés Budapesten” című tételt, és a Gellért-hegyi közpark átfogó közterületi megújításának előkészítését. Szintén hatályon kívül helyezték a debreceni velodrom, a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye és a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztését célzó beruházás kiemeltté nyilvánítását. Továbbá visszavonták a Gödön megkezdett Adatközpont-beruházás állami érdekű hasznosításáról szóló határozatot is. A leállított fejlesztések kapcsán Vitázy Dávid is megszólalt, erről itt olvashatsz részletesen:

EZ IS ÉRDEKELHET

Durván beszólt Vitézy Dávid Lázár Jánosnak: érzelemvezérelt, kapkodó és komolytalan ez a döntés

Vitézy Dávid szerint a magyar közlekedéspolitika érzelemvezérelt és kapkodó komolytalanságát mutatja Lázár János friss rendelete, amelyben egy sor budapesti fejlesztést állított le.

Az Urbanista szerint szükség van ezekre a fejlesztésekre

A Pénzcentrum néhány hónappal ezelőtt Zubreczki Dáviddal, az Urbanista blog egykori alapítójával, íróval, "építészeti mesemondóval" készített interjút. Ebben a szakíró arról beszélt, hogy a fejlesztések - melyek akkor már bőven tervezési szakaszban voltak - rendkívül fontosak a városnak.

Ezek nagyon fontos fejlesztések, hiszen bármennyire is vannak zöldfelületek Budapesten, egyrészt nem túl szerencsés az eloszlásuk, másrészt vannak kiemelten közkedvelt és túlhasznált területek. Jó lenne ezeket új zöldfelületekkel egyensúlyba hozni. A Városliget egy szimbólummá vált, de akárki akármit gondol róla, szerintem abban mindenkinek egyet kell értenie, hogy ez a terület kevés arra az iszonyat mennyiségű funkció befogadására, amit oda szántak. A kutyafuttatótól a játszótérig minden túl van telítve, mert sokkal nagyobb a vonzáskörzete, mint amekkorát egy ilyen park képes ellátni. Többek között ezért sem jó, hogy még újabb funkciókat helyeznek el ott

- fogalmazott Zubreczki Dávid. Azt is elmondta, hogy a zöld fejlesztések esetén a vezetés nem lehet fukar: abszurd, ahogy akár a város másik végéből, autóval járnak futni a magyarok a rendkívül népszerű Margitszigetre.

Tudjuk, hogyan működnek a fejlesztések, egymás feje fölött átnyúlva zajlanak ezek a projektek, nem mindig van összehangoltság. De bármilyen fejlesztés eredményeképpen születne meg egy újabb közpark, vagy válna használhatóvá egy meglévő, az mindenképpen tehermentesítené a Városligetet, a Margit-szigetet és a többi ma felkapott területet. Az, hogy az emberek a Margit-szigetre járnak futni a város másik feléből, autóval, teljesen abszurd. Miközben, ha lenne a közelükben egy élhető, színvonalas, működő park, valószínűleg azt használnák. A város egészére jó hatással lenne, ha több működő zöldfelület lenne

- tette hozzá Zubreczki Dávid.

Zubreczki Dávid, a vele készült interjúban két konkrét fejlesztésről is megnyilvánult, amelyet most leállított Lázárék tárcája. Ezek a következők voltak:

Pénzcentrum: Lázár János egy vele készült interjúban megalomán fővárosi beruházásként aposztrofálta, pedig a Kelenföldet, a Délit és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítésével egy több mint 100 éves terv valósulhatna meg. Urbanisztikai szempontból mit gondolsz a fejlesztésről?

Zubreczki Dávid: Mindenképpen pozitív lenne. Az persze nem az én asztalom, hogy megítéljem, hogy ez megéri-e, tud-e annyit javítani a közlekedésen, az életminőségen ár/érték arányban, mint egy olcsóbb fejlesztés. Azt viszont látni kell, hogy a XX. század végén sok európai nagyvárosban a felcserélték a fejpályaudvarokat átmenő pályaudvarokra. Ezt láthatjuk Bécsben is, de kicsit hasonló a megújult Kelenföldi pályaudvar is, ami ugyan nem egy hagyományos értelemben vett pályaudvar, mégis sokkal profibban tud működni azóta, hogy vérbeli közlekedési csomóponttá alakult. Ha tehát ezt vesszük alapul, akkor a Délit és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítése óriási előnyt jelentene a városnak. Arról nem is beszélve, hogy a föld alá terelt forgalom is előnyös lenne, hiszen amikor kiépültek ezek a pályaudvarok, még a város szélén voltak, most pedig már bent vannak a város magjában, így a hozzájuk vezető irgalmatlan mennyiségű pálya darabokra szeli a várost, és egy hatalmas felületet vesz el tőle. A pályaudvarok összekötése ráadásul az agglomerációban élőknek is hasznos lenne, hiszen a város bármelyik pontjára el tudnának jutni kötött pályán, ezzel is tehermentesítve az autóforgalmat.

Pénzcentrum: Tavaly év végén kapott építési engedélyt a főváros déli részére tervezett Galvani híd, azóta viszont csend van a fejlesztésről. Városszerkezeti szempontból mennyire hozna változást a főváros életében, ha megépítenék Budapest legújabb Duna-hídját?

Zubreczki Dávid: Az nem ekkora léptékű. A vasúti alagút nemcsak az agglomerációt tudná jobban bekapcsolni a város vérkeringésébe meg versenyképessé tenni a vasúti közlekedést az autóval, hanem akár azon túl is, egy országos közlekedési folyosót tenne átjárhatóvá vagy működőképessé. A Galvani híd ennél jóval szerényebb léptékű fejlesztés lenne. Ettől függetlenül az is fontos.

A teljes interjút, melyben Dávid hosszabban is beszél az urbanisztikai fejlesztésekről, itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Zubreczki Dávid: Néhány ember rövid távú érdeke miatt gyakran feláldozzuk a közösség érdekeit

Zubreczki Dávid: "Az összes hiba abból adódik, hogy vannak ezek a hatalmas értékeink, építészeti, kulturális, természeti, de ezeket abszolút nem becsüljük semmire."