Vészesen elöregednek ezek a magyar falvak: szabályosan menekülnek a fiatalok - itt a lista

A Központi Statisztikai Hivatal friss népszámlálási adatai alapján korábban már vizsgáltuk, mely településekre tehetik ki hamarosan a Megtelt!-táblát az agglomerációban, illetve kiválogattuk a legnépszerűbb falusi csokos településeket. Most az elöregedő településekkel foglalkozunk részletesebben. Magyarországon 2001-ben 15,16 százalék volt a 65 éves vagy afeletti lakosok aránya, mely 2011-ben 16,88 százalékra nőtt, 2022-re pedig 20,78 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosságnak több mint ötödét teszik már ki az idősebb korosztály tagjai. A fővárosban ez az arány még magasabb, 21,22 százalékos.

A magyarországi települések 47 százalékán magasabb az idősek aránya a teljes lakosságszámhoz viszonyítva, mint az országos átlag (20,78%) a 2022-es Népszámlálás adatai szerint. Az adatok elemzése során egy olyan települést sem találtunk azonban, ahol a 65 év felettiek mellett ne laknának fiatalabbak is. Az országban a legmagasabb az idős lakosok aránya Debrétén, 60 százalékos. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei törpefaluban összesen 10-en laknak, ebből 6-an vannak 65 év felett, és 4-en tartoznak a 15-64 éves korosztályhoz.

Az alábbi grafikonon azon települések láthatók, ahol a legnagyobb volt a 2022-es évi népszámláláskor a 65 év felettiek aránya. A Debréte után következő mind a 20 településen meghaladta az idősek részaránya 38 százalékot. Az ugyancsak borsodi Égerszögön a 43 lakosból 20-an voltak 65 év felett, a hevesi 377 fős Parádsasváron pedig 174-en tartoznak ehhez a korosztályhoz. A listába jellemzően kis lakosságszámú apró- és törpefalvak kerültek, az egyetlen kivétel Balatonföldvár, ahol 2476 lakost számláltak, ebből 996 voltak 65 év felett. Itt az elnéptelenedés sem jellemző, az utóbbi évtizedekben gyarapodott a lakosság.

Amellett, hogy hol a legnagyobb az idősek aránya, azt is megvizsgáltuk, hol a legkisebb. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csenyétén például egészen elenyésző az idős lakosok száma a többi korcsoporthoz képest, a 448 fős lakosságból mindössze 10-en vannak 65 év felett. Tornanádaskán 752 lakosból 21-en, a 268 fős Bódvalenkén pedig 8-an tartoznak ehhez a korcsoporthoz. A nagyobb települések közül ki kell emelni a 2 095 fős Tiszabőt, ahol mindössze 77 idős él, és a 3 136 lakosú Tiszaburán is 207 főt számláltak a 65 év feletti korosztályban.

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hol nőtt a 65 év felettiek aránya a legnagyobb mértékben. Zselickislakon például 2011-ben a népszámlálási adatok szerint még csak 12,23 százalék volt az idősek aránya, ez 2022-re 40,77 százalékra nőtt. Az emelkedés több mint 28 százalékpont volt 2011 óta. Sok települést, ahol az idősek aránya nagymértékben nőtt, az elnéptelenedés is sújt, feltehetően ennek legfőbb oka a fiatalok elvándorlása lehet, ha a 65 év felettiek aránya ilyen nagy mértékben növekedett.

Nem önmagában az öregedés jelenti a problémát

Az egyre öregedő népesség nemcsak Magyarországon jelenthet a jövőben problémát, hanem az egész Európai Unióban is. 2022. január 1-jén a 27 tagállamban 44,4 év volt a medián életkor, ami 0,3 éves növekedés az előző évhez viszonyítva. Az elmúlt tíz évben összesen 2,5 éves emelkedést mért az Eurostat. Magyarországon a medián 43,9 év volt, míg 2012-ben még 40,8 év - vagyis még az uniós átlag alatt vagyunk, viszont az öregedés nagyobb léptékű.

Az elöregedő társadalmak rengeteg gazdasági, társadalmi, egészséügyi problémával szembesülhetnek az elkövezetkezendő évtizedekben. Mivel egyre több az idős, a fiatalok száma pedig csökken, egyre nő az eltartottsági ráta. Az elemzők úgy kalkulálnak, a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az időskori függőségi ráta növekedése: a 30 év alatt csaknem 20 százalékponttal fog növekedni Magyarországon ez a mutató a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is. 2030-ig pedig már egy évtized sincs arra, hogy felkészüljünk a társadalom drasztikus elöregedésére.

Nem az öregedés jelenti azonban önmagában a problémát, hiszen az átlagéletkor, várható élettartam is egyre emelkedik - amiben most a világjárvány belerondított, de a korábbi tendencia folytatódhat a megingás után. A krízist inkább a gazdasági, társadalmi hatások idézhetik elő. Jellemző tendencia például, hogy egyre több idős él egyedül, amely anyagilag és egészség szempontjából is jelentős hátránnyal járhat. Szintén kimutatható, hogy az időseknek egyre nagyobb része szegényedik el. Időről időre terítékre kerül a nyugdíjkorhatár emelésének témája is, miközben a várható élettartam, illetve a várhatóan egészségben eltöltött évek száma a nyugdíjazás után ezt nem indokolják. A gondozási krízis pedig már jelenleg is zajlik, amely a szociális szférára egyre nagyobb teherként nehezedik. Az elöregedés problémáival ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen:

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2023-ban, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

A tényadatok azt mutatják, hogy Magyarországon egyre emelkedik az idősek száma, arányuk a teljes társadalmon belül szintén nő.