Eldördült a startpisztoly: megkezdődött a friss egyetemisták rohama az ingatlanpiacon

A felsőoktatási ponthatárok szerda esti kihirdetésével eldördült a startpisztoly az albérletkeresők szezonális versenyében is. Az OTP Ingatlanpont szakembereinek tapasztalatai szerint idén a szokásosnál jóval többen vártak az albérletkereséssel a felvételi vizsgájuk biztos eredményéig.

Északkelet-Magyarországon is érezhető volt eddig a kivárás, mintha az ingatlanpiacon tapintható bizonytalanság átragadt volna az albérletkeresőkre is. Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont régióvezetője igencsak eltérő lélekszámú és árszínvonalú egyetemi városokra lát rá. Közülük kiemelkedik Debrecen a több mint 20 ezer hallgatójával, és a vármegyeszékhelyek között második legmagasabb átlagos lakásárával (630 ezer Ft/m21). A sorban következő Miskolcnak csak mintegy negyed annyi hallgatója van, a lakásai pedig jóval olcsóbbak (átlagár: 360 ezer Ft/m2). A két kisebb egyetemi városban, Nyíregyházán és Egerben az árak közepesek (440-490 ezer Ft/m2), s a diákok száma nem éri el a háromezret sem.

A helyi albérleti piacok működésében azonban nem lát eltéréseket a régióvezető, csupán a bérleti díjakban, amelyekben valamelyest tükröződnek a lakásárak különbségei. Ugyanakkor szerinte mindenütt megfontolandó lehet, hogy a diákok családja az albérlet évekig tartó fizetését inkább egy lakás megvételével próbálja kiváltani. Bár azoknál a hirdetési árak nem nagyon mozdulnak, de a gyakorlatban alkuképesnek bizonyulnak: „10-15-20 százalékos alkukkal is találkozunk". Farsang Sándor tapasztalata szerint a vevők érdeklődésének fókuszában továbbra is a jó helyen lévő, felújított, első-második emeleti, lehetőség szerint erkélyes lakások állnak. Míg korábban a szűkös kínálat miatt gyakran kellett kompromisszumot kötniük, most válogathatnak is a számukra megfelelők között.

Az ország szemközti csücskében, Pécsett is hasonló benyomásokat szerzett Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője. Az albérletek iránti érdeklődés itt sem pörgött fel a ponthirdetés előtt. Tapasztalata szerint juthat mindenkinek szállás a városban, bár drágábban, mint tavaly. Új jelenségnek látja, hogy míg korábban a hallgatók erősen ragaszkodtak az egyetem közeli lakásokhoz, idén már több utazást is vállalnának, csak hogy olcsóbb legyen a lakbér. A bérlés helyetti vásárlás itt is életképes opció lehet. A pécsi átlagos lakásárak közepesnek mondhatók (470 ezer Ft/m2). Jelenleg kereslet leginkább az elérhetőbb árú panellakásokra van. Az eladók az érdeklődés nyilvánvaló csökkenése ellenére sem nagyon mérséklik a meghirdetett árakat. Ám – ahogy Markó Ildikó is tapasztalta – ha már látják a potenciális vevőt a saját szemükkel, akkor a legtöbbször nyitottá válnak az alkura.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriásit bukhatnak a magyar családok, ha nem sietnek: tízmilliók múlhatnak egyetlen döntésükön

Tömegeknek nem marad más választásuk, mint piaci hitelt igényelni, hogy megvalósítsák lakáscéljaikat.

Győr-Moson-Sopron, ahol közel tízezer, s Veszprémben, ahol mintegy háromezer nappali tagozatos hallgató tanul, kicsit más képet mutat a nyárközepi albérletpiac. Ahogy Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője fogalmaz: „dübörög az albérletpiac, csak kínálat nincs már". Tapasztalata szerint ilyenkor mindent ki lehet adni.

Amint meghirdetnek valamit, azt már el is vitték. A vásárlás itt is szóba jöhet, az átlagos árak ugyanmagasak (620-650 ezer Ft/m2), de a kereslet stagnál, érdeklődés még leginkább a kisebb, olcsóbb, belváros közeli ingatlanokra van. A hallgatók családjai esetleges konkurensként számolhatnak azokkal a befektetőkkel, akik – bár most a korábbiaknál kevesebben aktívak – lakások felvásárlásával és bérleménnyé alakításával foglalkoznak.

A jól fejlődő helyi ipar és a szállásbefektetők arra épülő aktivitása határozza meg egy másik egyetemi város, Kecskemét albérleti piacát is. Az üzlet virágzik, a bérleti díjak dinamikusan emelkednek, de ezeket sokkal inkább az autóipar vonzása mozgatja, mint a kereken kétezer hallgató igényei. Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője szerint a régió másik egyetemi városában, Szegeden sokkal inkább a hallgatók állnak a bérleti piac fókuszában.

Ezt meg is alapozza a közel húszezres lélekszámuk. Ám nekik is valamelyest magasabb lakbérekkel kell számolniuk a tavalyinál, noha ez a növekedés egyelőre elmarad az inflációtól. Piros Szilvia tapasztalatai szerint ősszel, amikor a kiadók attól tarthattak, hogy a rezsiköltségek megugrása miatt erősen szűkül a kereslet, csak igen óvatosan emelték a lakbéreket. Majd látva, hogy "túléltük a telet", tavasszal és nyár elején kezdték az elmaradást behozni.

„Ma Szegeden 120 ezertől indulnak az albérletek, 140 ezertől kezdődnek a jobbnak mondhatók, de 2-300 ezer forintig is elmegy a kínálat". Bár ez utóbbiakat nyilván nem a diákoknak szánják. Ugyanakkor vannak olyan – leginkább őket célzó – hirdetések is, amelyekben egy-egy nagyobb lakás valamelyik szobáját kínálják a leendő bérlőtársnak. Új jelenség is élénkíti a piacot: a keresők között megjelentek a minőségi váltásra készülők is. Nekik már volt albérletük, de most olcsóbbat keresnek helyette.

Szeged egyáltalán nem olcsó (550 ezer Ft/m2), de a vásárlás itt is alternatívája lehet a hosszútávú bérlésnek. Talán csak annyi a helyi adás-vételek sajátossága, hogy ezekben nem látszik akkora visszaesés, mint amilyenekről általában szólnak a piaci hírek. Piros Szilvia szerint itt is tapintható a szereplők nagyobb óvatossága, de végül a dolog összeáll. Az eladók ugyan itt is kitartják a magas hirdetési árakat, a vevők pedig minden lehetőséget megvizsgáltatnak az ingatlanos szakemberekkel, de ha már egymásra találtak, akkor megalkusznak.