Lehangoló a magyar valóság: ilyen lakást lehet ma bérelni Pesten átlagos fizetésből

Ma a minimálbér összege Magyarországon bruttó 232 000 forint, aminek a nettója egy kicsivel több, mint 154 ezer forint. Ekkora összegből mind félretenni, mind lakáshitelt felvenni gyakorlatilag lehetetlen ma Magyarországon, így a lakhatás szempontjából elég elkeserítő helyzetben van, akinek ekkora összegből kell boldogulnia.

Komolyabb megtakarítások nélkül, ekkora jövedelemmel csak álom a saját lakás vásárlása, így kíváncsiak voltunk, milyen esélyei vannak képzeletbeli minimálbéresünknek, ha bérelt ingatlanba kényszerül. Persze, nem az összes pénzéből, hiszen az még csak a nulladik lépés, hogy fedél van a feje felett, valamit enni is kell, és ott vannak még a csekkek is - úgyhogy tegyük fel, hogy jövedelmének felét, kb. 78 ezer forintot költheti bérleti díjra.

Ez az összeg Pénzcentrum által megkérdezett ingatlanpiaci szakértők szerint sokra nem elég a mostani viszonyok között. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy fogalmazott, hogy ha valaki a minimálbér felét tudja lakhatásra költeni, akkor nagyon leszűkülnek a lehetőségei az albérletpiacon.

Budapesten és Pest megyében több mint 8000 kiadó lakás és ház található, de a maximum 78 ezer forintért bérelhető lehetőségek ennek csak 1 százalékát teszik ki. Számszerint 97 darab bérleményből lehet választani. Ezek a bérlemények ráadásul szinte minden esetben csak 1-1 szobát jelentenek egy nagyobb ingatlanon belül

- magyarázta. Hozzátette: tekintettel arra, hogy a választási lehetőség meglehetősen szűkös, és ígyis-úgyis csak egy szobát lehet bérelni, akkor érdemes a lehető legjobb helyszínt kiválasztani. Már Budapest belvárosában is elérhető egy-egy kiadó szoba havi 40-50 ezer forintért. Fontos viszont, hogy a bérleti díjon felül valamekkora rezsiköltséggel is számolni kell, ami jellemzően 10-20 ezer forintot tesz ki havonta egy-egy szoba esetében is.

Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője is arról beszélt, hogy a fővárosban az albérletek átlagos bérleti díja már a nyári szezont megelőzően is 200 ezer forint körül mozog. A minimálbér fele már a főváros külső kerületeiben is mindössze egy szoba bérlésére elegendő.

Az OTP Ingatlanpontnál pedig úgy látják, hogy havi 100 ezer forint alatt már nem nagyon lehet kiadó lakást találni, szerintük inkább a 150 ezer forintos kategória az, amelyből már kijön egy önálló, kisebb lakás.

Mi a helyzet vidéken?

A 77 ezer forintosösszeghatárból már vidéken is elég nehéz bérelhető lakást találni. Benedikt Károly szerint a vidéki nagyvárosokban, főként az egyetemvárosokban jóval meghaladja az átlagos bérleti díj a minimálbér felét, így vidéki viszonylatban is egyre ritkább, hogy ebből az összegből ki lehessen hozni egy önálló lakás vagy ház bérlését.

Hasonló állásponton van Balogh László is, aki szerint a megyeszékhelyek tekintetében csak néhány olyan hely van, ahol a 78 ezer forintos bérlet díj egy önálló ingatlanra elég.

Békéscsabán, Salgótarjánban, Miskolcon vagy Zalaegerszegen is találunk néhány önálló garzonlakást. Összesen 85 ilyen lakáshirdetés van országosan, ami a majdnem 12 ezer hirdetésből álló teljes albérletkínálat alig több mint fél százalékát teszi ki. Ami önálló lakásként szóba jöhet ennyi pénzért az 20-30 négyzetméteres garzonok kategóriájába tartozik, de erre rá kell számolni a rezsit és a közös költség bérlő által fizetendő részét is

- tette hozzá.

Az Ingatlanpont országos hálózatának tapasztalatai szerint az Észak-Dunántúlon a minimálbér jellemzően egy 40-50 négyzetméteres, közép-alsó kategóriás ingatlan bérlésére lehet elegendő, a medián bért alapul véve egy több szobás berendezett lakás, akár Győr belvárosában is számításba jöhet.

Észak-Magyarországon a régió bizonyos részein, például Miskolcon és Salgótarjánban egy kisebb alapterületű, önálló lakás bérlése már megoldható a minimálbérből. A többi nagyvárosban jellemzően ez még csak egy szoba bérleti díját fedezi, pár tízezer forintot még hozzá kell tenni egy önálló ingatlan bérléséhez. Kis vidéki településen ezen az áron már található kiadó ingatlan a piacon, de arra a szegmensre szintén nem igazán látunk rá.

A Dél-Alföld nagyobb városaiban, vármegyeszékhelyeken a minimálbérből már nem lehet főbérlő nélküli bérleményt találni, még az átlag alatti ingatlanok esetében is elvétve akad csak ilyen, azok is a külsőbb, kevésbé felkapott városrészeken. Kisebb városokban, településeken találhatunk már ennyiért kisebb lakást, bár ezeken a településeken kevés a kiadó ingatlan.

Erre futja egy átlagos dolgozónak

Kíváncsiak voltunk, mire jutna az a hazai bérleti piacon, aki nagyjából a magyar a hazai mediánkeresetet viszi haza havonta. Ez az az összeg, aminél pont ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet, úgyhogy jobban reprezentálja, a hazai lakosság anyagi lehetőségeit, mint az átlagbér-adat. Idén márciusban a bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 305 900 forintot ért el. (Azóta kijöttek az áprilisra vonatkozó béradatok is, de a szakértőket még ezek megjelenése előtt kerestük meg - a szerk.)

Képzeletbeli bérlőnk ebben az esetben is maximum a keresete felét (azaz kb. 152 ezer forintot) fordíthatná bérleti díjának rendezésére. Ez az összeg az Ingatlanpont szerint már nagyobb mozgásteret enged: viszonylag nagy a kínálat, jó minőségű lakások, akár már családi házak is elérhetőek.

Benedikt Károly úgy látja, hogy ebből az összegből a fővárosban, akár már a fiatalok által előnyben részesített belső kerületek kínálatában található garzonlakás bérlése is megoldható, azonban ez csupán a bérleti díj, amire rájön még a rezsi, valamint a közműdíjak.

A szűk kínálat és az egyre erősödő kereslet miatt azonban gyorsaság és nagy szerencse kell ahhoz, hogy ezért az összegért jó lakást kapjon a bérlő

- tette hozzá. Vidéken a 130-150 ezer forintos bérleti díj a garzonlakásokon felül már viszonylag nagyobb szabadságot ad akár az egyetemvárosokat, akár a kisebb települések kínálatát nézzük. Vidéki viszonylatban van, ahol akár még egy családi ház bérletidíjára is elegendő lehet ez az összeg.

A mediánbérből bérelők esetében Balogh László úgy számolt, hogy rezsiköltségekkel együtt az összeg feléből már viszonylag széles kínálatból válogathatunk Budapesten is. Nagyságrendileg 300 ingatlan jöhet szóba 135 ezer forintos bérleti díj mellett, de ezek többsége már önálló garzonlakás. 25-30 négyzetméteres egyszobás bérleményeket már gond nélkül találhat az, aki ennyiből szeretné kigazdálkodni a lakhatási költségeit.

Ha nemcsak Budapest jöhet szóba, akkor exponenciálisan nagyobb kínálattal találkozhatunk: országosan már több mint 1500 bérlemény jöhet szóba - tette hozzá. A 135 ezer forint alatti kiadó lakások és házak esetében a legnagyobb kínálat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, ahol 85 ilyen ingatlant kínálnak bérlésre. A második legtöbb (112 darab) Baranya vármegyében van, a dobogó harmadik fokán pedig Csongrád-Csanád vármegyét találjuk 86 ingatlannal.

Mivel ezeknek a többsége a vármegyeszékhelyekhez kötődik, így a nagyvárosok közül Miskolc, Pécs és Szeged a sorrend, ahol viszonylag könnyebben meg lehet úszni a lakhatást a mediánbér feléből

- fogalmazott. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a lakhatási költségek tekintetében a rezsiköltség az, amivel mindenképpen kalkulálni szükséges, és a közös költség nagy részével, de nem a teljes egészével.

Kevés bérlő tudja ugyanis, hogy a társasházi lakások esetében a közös költség tartalmaz egy úgynevezett felújítási alapra jutó részt is, amit az épület hosszú távú állagmegóvására tesznek félre a tulajdonosok. Így ez a költség nem a bérlőt terheli

- húzta alá. Összességében viszont szerinte elmondható, hogy a nettó mediánkeresetből csak nagy kompromisszumok árán lehet fenntartani egy önálló albérletet. Szerencsésebb helyzetben vannak azok, akik a párjukkal közösen osztoznak a költségeken, mert ha mindketten a mediánkeresetnek megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, akkor 200-300 ezer forint lakhatási kiadással számolva a teljes albérletkínálat 60-70 százalékából tudnak már válogatni. 

Benedikt Károly pedig azt hangsúlyzota, hogy a rezsicsökkentés eltörlése kapcsán is bebizonyították a magyarok, hogy otthonuk elhagyása helyett inkább különféle spórolási technikák segítségével csökkentik kiadásaikat, mindent megtesznek, hogy ne kelljen feladniuk otthonaikat.

Igaz ez az albérletekre is. Az, aki ragaszkodik ahhoz, hogy mindenáron egyedül éljen, fenntartson egy albérletet és semmi szín alatt nem hajlandó ebben kompromisszumot kötni, az az élet más területein lesz kénytelen csökkenteni a kiadásain, de bizonyára nem lesz egyszerű dolga

- mondta.

Egekben a közös költségek

Még év elején írtunk arról, hogy az elszálló energiaárak és egyéb költségek miatt a legtöbb társasházban emelni kellett a közös költségeket.

Rendelkezésre álló információink szerint az energiaár emelkedés hatására az üzemeltetéshez szükséges közös költség emelés 65-72%-os mértékben jelentkezett épületek műszaki állapotát, korát és az üzemeltetési körülményeket figyelembe véve

- számolt be januárban Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke a Pénzcentrumnak. Így fél évvel később megkérdeztük a szakértőket, hogy tényleg elszálltak-e Magyarországon a közös költségek: Benedikt Károly szerint ők azt tapasztalják, hogy alapján a legtöbb társasházban, ha minimálisan is, de jellemzően emelkedett a közösköltség.

Balogh László szerint sem meglepő, hogy alig van olyan társasház, ahol nem emelkedett a közös költség. Ennek oka nem csak abban rejlik, hogy az épület közös területeinek rezsiköltsége vagy állagmegóvási vagy javítási munkálatok költsége emelkedett az elmúlt időszakban, hanem a közös képviselők mindennapi kiadásai is.

A most begyűrűző költségnövekedés a tapasztalatok alapján sok társasházat arra ösztönöz, hogy javítsa a működés hatékonyságát akár költségmegtakarítást eredményező beruházásokkal akár egy új közös képviselő felkutatásával és megbízásával, aki a korábbinál hatékonyabban végzi a munkáját

- tette hozzá.

Címlapkép: Róka László, MTI/MTVA