Sokkoló, ami a magyar ingatlanpiacon folyik: a világon szinte sehol nem drágult ennyit a lakhatás

Az elmúlt néhány év során rekordokat döntögető infláció terheit egyre nehezebben viselik a magyar családok. Bár a legfrissebb, februári adatok egy igen kis mértékű enyhülést mutatnak, a drágulás általános üteme továbbra is 25,4 százalékos.

Az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 49,0 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 12,6, ezen belül az új személygépkocsikért 23,9, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,2, a konyha- és egyéb bútorokért 19,6, a szobabútorokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni az idei év második hónapjában, mint mindössze egyetlen évvel korábban.

Az inflációs krízis pedig természetesen nem kímélte a lakásárakat sem. A Bank of International Settlements pedig  a jelenlegi gazdasági nehézségek által megdobott ingatlanár emelkedés az elmúlt bő egy évtizedre vetítve világszinten is éldrágulóvá tette a hazai ingatlanpiacot. Most a Pénzcentrum megvizsgálta az erre vonatkozó statisztikákat, hogy kiderült, mennyivel is drágultak igazából a magyar házak és lakások.

A világ élmezőnyében a lakásárak növekedése

A statisztikák szerint a BIS által vizsgált 57 ország 80 százalékában nőttek a lakásárak 2010 és 2022 között, a nominálisan vizsgált drágulás mértéke pedig világátlagban 84 százalékos volt. A 45, drágulást produkáló ország közül sokban persze ennél is extrémebb mértékben elszállt az ingatlanok ára és ez bizony hazánkra is igaz.

Bár az ingatlanárak emelkedése majd minden országban szinte állandó volt az elmúlt évtizedben, sokat mondó, hogy az eurózónában például átlagosan "csak" 45 százalékos volt a drágulás. Nem is igen találni nyugat-európai országokat a drágulók top 30-as listáján.

Ezzel szemben Magyarországon egészen elképesztő, 168 százalékos volt a nominális drágulás mértéke. 

Ez azt is jelenti, hogy világszerte a hatodik legnagyobb drágulást éppen hazánkban regisztrálták. Az európai országok közül egyedül Észtországban (átlag 196 százalékkal emelkedtek az ingatlanok árai), illetve Izlandon (ahol 202 százalékos volt a nominális drágulás) volt ennél is drasztikusabb az áremelkedés.

Az abszolút csúcsdráguló egyébként a törökországi ingatlanpiac volt, ahol a borzasztó gazdasági nehézségek  révén az utóbbi években éves szinten is a 200 százalékot megközelítő áremelkedést produkáltak a házak és lakások. Összességében így az elmúlt 12 évben 902 százalékkal drágult ott egy átlagos otthon.

Régiós szinten egyébként csak Csehországban, illetve Ausztriában mértek a magyarországit megközelítő mértékű drágulást. Előbbi szomszédunknál 130 százalékos, míg utóbbinál 118 százalékos volt az emelkedés mértéke. Ezeken kívül Szlovákia haladta meg éppen valamivel a világátlagot, de jól látszik, hogy mind EU-s, mind pedig közép-európai szinten elég extrémek a hazai adatok.

A CSOK lehetett a vízválasztó

Fontos különbség persze, hogy míg a régió legtöbb országában leginkább "csupán" az infláció, vagy adott esetben egy-egy elhibázott gazdaságpolitikai döntés pörgette az ingatlanárakat, addig nálunk rendszerszintű átalakulás ment végbe a piacon.

A kutatásban is vizsgált időszak közepén, egész pontosan 2015 júliusában vezette be a kormány a CSOK-ot, mely gyakorlatilag azonnali ütemes drágulást hozott a lakáspiacon. Mivel pedig a támogatási forma iránti kereslet töretlen, vélhetően sokáig megkerülhetetlen tényező marad majd a lakhatási lehetőségek, illetve a lakásárak vizsgálatánál. A CSOK ugyanis nem csak az azon keresztül tízmilliókhoz jutóknak, hanem minden vásárlónak drágítja, nehezíti a normális lakáshoz jutást. Leginkább ennek és az energiaválságnak az eredménye tehát, hogy ma már szinte lehetetlen olcsó lakáshoz jutni.