Ennyit kaszálhatsz, ha kiadod a házad egy részét: egyre többen vágnak bele, tényleg megéri?

A kormány július végi, a rezsiemelésről szóló bejelentése óta mindenki csak számol, és megpróbál takarékoskodni ott, ahol csak tud. Szerencsénkre eddig enyhe telünk volt, így annyira nem látszódott még meg a pénztárcákon, hogy egy költözési hullám induljon meg: az OTP Ingatlanpont szakértőjének elmondása alapján a megnövekedett költségek ellenére a legtöbb régióban azt tapasztaljuk, hogy tömeges eladási hullám nem indult meg, a tulajdonosok vagy többet áldoznak a megélhetésre, vagy elindultak a korszerűsítés irányába, amellyel hosszútávú költségcsökkentésben bíznak. Elsősorban azok döntenek az eladás mellett, bízva a még viszonylag magas árakban, akik számára fenntarthatatlanná vált a túl nagy ingatlanuk. Természetesen a kereslet szerényebb, ugyanakkor az eladók az utolsó pillanatig ragaszkodnak az elképzeléseikhez.

Az viszont, hogy valaki a ház egyik lakrészének kiadásához, vagy hasonló módszerhez folyamodjon koránt sem újkeletű: a főváros külső kerületeiben, valamint az agglomerációban, illetve a balatoni régióban és üdülőhelyeken, például Zalakaros környékén az OTP Ingatlanpont szakértője sokkal gyakoribb jelenség ez, mint az ország többi területén.

A nyugati országrészben az elmúlt években a munkalehetőségek nagymértékű bővülése magával hozta a hazai és határon túli munkavállalók ideiglenes letelepedését. Ennek hatására ott már évekkel ezelőtt tapasztalható jelenség volt, hogy a többgenerációs házakat munkásszállóvá alakították tulajdonosaik azokban a városokban, ahol fejlett ipari parkokat létesítettek az utóbbi évtizedekben. Ezek a korábban munkásszállássá alakított ingatlanok továbbra is üzemelnek

– magyarázta a jelenséget az Ingatlanpont szakértője.

Az pedig, hogy így adjuk ki a házunk egy részét lényegében egy jelentősen észszerűbb döntés, mint hagyni, hogy a kihasználatlan lakrész amortizálódjon a téli időszak alatt és fizessünk később a helyreállításért hatalmas összegeket. Azonban, annak ellenére, hogy sokaknak jelentene megoldást az otthonuk rezsijének a csökkentésére a jelek szerint koránt sem terjedt el ez a trend annyira, mint elsőre gondolnánk.

A nagy alapterületű, magas energiafelhasználású, korszerűtlen ingatlanok tulajdonosai a vártnál higgadtabban reagáltak az ingatlanok megnövekedett fenntartási költségeire, egyelőre nem kezdték el tömegesen piacra dobni otthonaikat, a rezsicsökkentés korlátozására a legtöbb család elsősorban tudatos spórolással reagált. Azok a tulajdonosok viszont, akiknek kihasználatlan lakrészük volt a többgenerációs ingatlanjukban, egyre inkább nyitottá váltak a bérbeadásra, hiszen a bérletidíj jelentős mértékben hozzájárul a havi kiadások rendezéséhez

–  vélekedett Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

Ezzel az OtthonCentrum szakembere is egyetértett: szerinte a nagy közvetítő hálózatokban ritkán jelenik meg ilyen hirdetés. A cég tapasztalatai szerint ugyanis még mindig azok a lakáshirdetések a mérvadóak, ahol az egészet kínálják fel bérletre. Azonban az egyértelműen látható, hogy a rezsinövekedés hatására megváltoztak a kereseti preferenciák a vásárlók és az albérletkeresők körében:

Azt érzékeljük, hogy a rezsinövekedés hatására megváltoztak a keresési preferenciák a vásárlók körében és ez a bérbe adott lakások esetében is érzékeny kérdéssé vált, igaz itt már korábban is tétel volt a rezsi mértéke.  Bár a piaci elemzések elsősorban a bérleti díjak alakulását vizsgálják, a bérlők az összköltség alapján döntenek (ebbe a rezsin és a bérleti díjon felül a kért kaució mértéke is számít, nem mindegy, hogy a bérbeadó megelégszik egy havi bérleti díjnak megfelelő kaucióval vagy két netán három havi díjat kér)

– mondta el az OtthonCentrum szakértője, hozzátéve, hogy a kaució sokszor egyfajta szűrőként is szolgál amellett, hogy ez egy biztosíték a bérbeadó számára arra az esetre, hogy ha valamilyen probléma merülne fel.

Azok számára, akiknek van rá lehetősége pedig kecsegtető lehet az ingatlanjuk egy részének kiadása és a szakértők szerint is van rá reális esély, hogy az ilyen fajta hirdetések egyre gyakoribbak lesznek. Azonban mielőtt belevágunk a ház átalakításába vagy renoválásába érdemes háromszor is átgondolni, hogy tényleg megéri-e.

Tényleg megéri kiadni az ingatlant?

Egy nagyobb ház (akár eleve többgenerációs kialakítással épült, akár csak egyszerűen leválasztható belőle egy független megközelítésű lakrész) rezsiköltségei olyan mértékben emelkedhettek, hogy teljesen reális forgatókönyv lehet, hogy a lakók igyekeznek 'összébb húzódni', de még ha ezt meg is teszik valamilyen mértékű temperálásra akkor is szükség van, és olyan eset is, ahol nem egyszerű megoldani az épület egy részének 'lekapcsolását'. A költségnövekedés ellentételezéseként a spóroláson túl a bérbeadás lehet megoldás, persze egy drágán üzemeltethető ingatlan nem feltétlen vonzó ajánlat a piacon, ráadásul az se feltétlenül csábító, ha a tulajdonos a szomszéd

– magyarázta az OtthonCentrum szakértője, amit az OTP Ingatlanpont is alátámasztott.

A házrész kiadásának ötlete kifejezetten előnyös lehet, ha valaki a család rezsiköltségeit kívánja csökkenteni, azonban olyan kockázatokat is tartogathat, amiket érdemes előre átgondolni. A külön bejáratos, teljesen elválasztható házrész úgy működhet, mint egy manapság előszeretettel épített és keresett többlakásos társasház. Azonban minden esetben jól meg kell gondolni mindkét fél részéről az egy ingatlanban élést, a jó szerződés pedig alapfeltétele a bérbeadásnak

– mondták el.

Ezt pedig Benedikt Károly is csak megerősíteni tudta. A szakértő kiemelte, hogy a bérlő és a bérleményt kínáló számára is kompromisszumokkal járhat, ha egy többgenerációs házban ugyan, de alapvetően egy fedél alatt élnek.

A bérlőnek el kell fogadnia, hogy a tulajdonos könnyebben, gyakrabban ellenőrizheti például a lakás állapotát, vagy jobban beleszólhat a mindennapi szokásokba, például nem tolerálja a hangos zenehallgatást stb. Ez egy önálló lakás bérlésekor, ahol a tulajdonos nem a közvetlen szomszédságban él, könnyebben kezelhető szituáció

– tette hozzá a Duna House elemzője, rámutatva, hogy ezzel párhuzamosan a bérlőnek is toleránsabban kell kezelnie ezt az együttélést, miközben a tulajdonosnak sem szabad túlzásba esnie, és meg kell adnia a szabadságot a lakója számára. De olyan apróságokra is oda kell figyelni, hogy kinek és milyen mértékben a feladata a közös területek rendebtartása (mint a lépcső, vagy az udvar, esetleg a terasz).

Tanácsos mind a bérlők, mind a tulajdonosok által elfogadható házirendben megállapodni még a bérleti szerződés aláírása előtt, a nyílt lapoknak köszönhetően egyszerűbb és tartósabb lehet az effajta együttélés

– hívta fel a figyelmünket Benedikt Károly.

Most pedig már szinte bárki tud élni a kedvezménnyel, ugyanis az eddigi szigorú szabályok végre megváltoztak, így most az is tudja igényelni az otthonára a kedvezményeket, akik ősszel sikertelenül jelentették be az otthonukat többgenerációs társasházként. Ráadásul, ha így akarnánk kiadni a lakrészt, akkor még egyszerűbb dolgunk lesz - tette hozzá.

Mennyiért lehet kiadni egy házrészt?

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyiért lehet ma kiadni egy házrészt Magyarországon és egy gyors keresés után kiderült, hogy a nagy családi házakban kialakított lakások valóban valamivel olcsóbbak, mint az adott környék albérletárai. De Budapesten és környékén még így sem ritka, hogy 100 ezer forint feletti bérleti díjat is elkérnek..

Találtunk olyan házrészt is, amit a tulajdonos csak melósoknak, brigádoknak adna ki 50 ezer forint perfőért személyenként. A lakrészben akár öt ember is elfér, úgyhogy ha fullon van, akkor havi 250 ezret is fialhat a tualjnak, ebben viszont a rezsi is benne van, azért külön nem kér pénzt.

Módosították a rezsikedvezmény szabályait

Korábban számoltunk be arról, hogy még szeptemberben hozott könnyítést a rezsiemelés alól a kormány a többgenerációs házakban élőknek. Ennek lényege az volt, hogy a jogilag egy ingatlanon élő, egy mérőórát használó, de több családból álló lakóközösségek is igénybe vehetik a rezsicsökkentett árat. Azonban sokak egészen mostanáig nem tudtak élni a lehetőséggel: a rezsicsökkentett mennyiség ugyanis csak azoknak a lakrészeknek jár, amelyek megfelelnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletben meghatározott "lakás rendeltetési egység" kritériumainak.

A rostán pedig több háztulajdonos is fennakadt, miután a lakás rendeltetési egységének nem volt külön bejárata, hanem például az alsó lakrészről lehetett lépcsőn felmenni a felsőbe. Azonban pár héttel ezelőtt, január elején megváltoztak a szabályok.

A kapcsolódó kormányrendelet december végi, 2023. január 10-étől hatályos módosítása egyértelműsíti, hogy a bizonyítvány kiállításához nem kell figyelembe venni az önálló rendeltetési egységek önálló bejáratára és a lakások műszaki megosztására az OTÉK mellékletében rögzített követelményeket. A szolgáltató a többletkedvezményt a nyilatkozat benyújtását követő hónap elsejét követően időarányosan érvényesíti

– mondta el a Pénzcentrumnak az Energiaügyi Minisztérium korábban. Így most azoknak is érdemes próbálkozniuk – ha nem is akarják kiadni a lakrészt –, akik ősszel nem kapták meg a szükséges engedélyeket. Az pedig, aki most belekezd az ügyintézésbe már márciusban élhet a kedvezményekkel: a települési önkormányzat jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki a lakás rendeltetési egységek számáról. Ezt kell benyújtani a szolgáltatónak.