Elkészült Magyarország boldogságtérképe: kiderült, melyik megyében a legjobb élni

2021 után a Pénzcentrum idén is elkészítette a Nagy Boldogságtesztjét, hogy megtudjuk, hogy érzik magukat valójában a magyarok: boldogok vagyunk? Már a tavalyi, azaz a 2021-es évünk sem volt mentes a bonyodalmaktól, ám 2022-ban csőstül jött a baj: kezdődött a háborúval, folytatódott az energiaválsággal és a rohanó inflációval. Ilyen környezetben nem könnyű megőrizni optimizmusunkat, és ez meg is látszik, ha összehasonlítjuk a tavalyi és az idei válaszokat. De ne szaladjunk ennyire előre…

Kérdőívünket rekordsokan, pontosan 30 585 fő töltötte ki nagyjából hat hét leforgása alatt. Rövid kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélet és persze az anyagi biztonság. 1-10-es skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes a legrosszabbat, a 10-es pedig a legjobbat jelöli.

Magyarország Boldogságtérképe

Így néz ki Magyarország boldogságtérképe: az Általánosságban hogy érzed magad a bőrödben? kérdésre érkezett válaszok területi megoszlása. Jól látszik, hogy az átlag az 5-ös érték körül mozog, tehát az emberek nagyrészt közepesen, se túl jól, sem túl rosszul érzik magukat, ám árnyalatnyi különbségek mégis vannak. E szerint hazánk legelégedettebb emberei Vas megyében élnek (5,6) pont, míg Győr-Moson-Sopron, Pest megye és a főváros csak hajszállal marad el, itt az átlagérték 5,5 pont. A legboldogtalanabb honfitársaink pedig Nógrád, Borsod-Abaúj és Bács-Kiskun megyében élnek.

Persze vizsgáltuk a kérdést egyéb megoszlásban is, nemek szerinti bontásban például az jött ki, hogy őrült különbségek nincsenek, nagyjából egyforma arányban jelölték a skálán a számokat. Életkor, iskolai végzettség, és foglalkozás szerint azonban már sokkal markánsabban a különbségek.

Iskolázottság szerinti megoszlásban az látszik, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők nyomtak a legnagyobb arányban 1-est, igaz, hogy arányaiban a 10-es is náluk fordult elő a legtöbbször. Ahogy pedig nő az iskolában töltött évek száma, úgy csökken az elégedetlenség, és a PhD fokozattal rendelkezők több mint fele a 7-est, a 8-ast, a 9-est vagy a 10-est jelölte be.

Életkor szerint az látszik, hogy a 25 év alattiak a legboldogabbak, pf, és a 64 év felettiek a legboldogtalanabbak: míg a fiatalok csupán 8,15 százaléka nyomott az egyesre, addig az idősek 14 százaléka. A 10 pontos értékelések között nincs ilyen eltérés.

Foglalkozások szerint a közmunkások és a munkanélküliek a legboldogtalanabbak és a vállalkozók, valamint a GYES-es szülők a legboldogabbak. (itt érdemes a türkiz, azaz az ötös értéket nézni: hol ér véget a vállalkozók és hol a közmunkások sorában.)

Mennyire vagy elégedett az egészségi állapotoddal?

Az általános közérzethez szorosan hozzátartozik az egészség is: egyik nincs a másik nélkül. Második kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, ki mennyire elégedett a saját egészségügyi állapotával.

Válaszadóink többsége 8-as nyomott, ami kifejezetten jó jel, második helyen az 5-ös áll, az átlag 5,8 lett, ami azonban

lényegesen rosszabba a tavaly ilyenkor mért átlagnál, ami 6,57 volt.

Kor szerint vizsgáltuk elsőként, ismét érdemes a türkiz sáv végét nézni, jól látszik, hogy minél idősebb valaki Magyarországon, annál elégedetlenebb saját egészségügyi állapotával. Ennek részben természetesen anatómiai okai vannak, ugyanakkor sokat elárul a hazai egészségügy helyzetéről is.

Kérdezhetnénk, mi köze van az iskolai végzettségnek egy ember egészségi állapotához, de meglepődnénk, mennyire sok. Tanulmányok szerint ugyanis minél tanultabb valaki, annál egészségtudatosabb, annál gyakrabban jár szűrővizsgálatokra, ennek köszönhetően egészségesebb, és elégedett az egészségi állapotával. A másik aspektusa ennek, hogy feltehetően az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek magasabb a jövedelme (bár ez ma már nem feltétlenül állja meg a helyét mindig, de nagy általánosságban igaz), ők megengedhetik maguknak a magánegészségügyi ellátást, ami által gyorsabbak jutnak hozzá magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatáshoz. És mindez meg is látszik a válaszokon, türkiz sáv: a legfeljebb 8 osztály végzettek nagyjából 60 százaléka, 5 pontot vagy annál is kevesebbet adott erre a kérdésre, míg az egyetemet végzettek kétszer annyira elégedettek, az ő 5-ös sávjuk a 31-32 százalék között cövekelt le.

Foglalkozás szerint az egészségre vonatkozó kérdés abszolút győztesek a vállalkozók és a tanulók, legkisebb arányban ők adtak csupán 1 pontot az egészségükre, a közmunkások és a munkanélküliek pedig legnagyobb arányban, 23,16, valamint 15,98 százalékban-

Anyagi helyzet

És meg is érkeztünk az egyik, ha nem a legizgalmasabb kérdéshez, mely a magyarok anyagi helyzetére, pénzügyi biztonságára kérdez rá. Olvasóink közül talán senkinek sem kell sokáig magyarázni, mit jelent a 21, 5 százalékos infláció és a 40 százalékos élelmiszerinfláció: azt, hogy ennyivel élünk rosszabbul, mint egy éve. (Persze számtalan hangos cég jelentett be évközi rendkívüli béremeléseket, rezsitámogatást, van ahol többször is meglépték, de jobb esetben is csak rohannak az infláció után, és azért azt látni kell: nem ez az átlag Magyarországon.)

Ennek köszönhetően a magyarok anyago biztonságérzete a tavalyi 6,57-es szintről 4,8-ra zuhant.

Lakóhely szerint Győr-Moson-Sopron megye és a főváros vezet, ott érzik tehát leginkább magukat anyagi biztonságban a magyarok, de szintén elöl végzett Vas és Pest megye. Ez tökéletesen összecseng a statisztikai hivatal adataival, és az egyéb felmérésekkel: a fővárosban és a nyugati határ mentén keresnek a legjobban az emberek. A lista végén kullog Szabolcs és Nógrád.

Ha az életkor szerinti megoszlást nézzük, akkor feltűnik, hogy a 25 év alattiak kiugróan magas aránya, 22,78 százalékban 10-esre értékeli anyagi biztonságát, míg egy korosztállyal később, 25 és 40 között ez az arány a minimálisra csökken: 0,75 százalék a 10-es, de korosztályról korosztályra egyre vastagabb a fehér sáv. Jó hír, hogy az időseknél a legmarkánsabb a 10-es, 5,14 százalék, viszont egészen nagy részük él teljes bizonytalanságban, és ha ismét a türkiz sávot nézzük, akkor látszik, hogy az 56-64 évesek és a 64 év felettiek esetében tart a legtovább: ők tehát inkább bizonytalanságban érzik magukat, mintsem biztonságban.

Foglalkozás szerint ismét a vállalkozók és a tanulók azok, akiket nem nyomasztanak a pénzügyek, előbbiek esetében még a 40 százalékot sem éri el azok aránya akik 1-5 közé tették le a voksukat, míg a közmunkások és a munkanélküliek esetében a világoskék sáv eleje alig éri el a 20 százalékot: tehát ötödük sem nyomott a 6-10 értékek közé. Érdemes közelebbről megnézni az alkalmazottakat és a közalkalmazottakat, ez utóbbiak ugyanis valamivel, nem sokkal de kevésbé érzik magukat biztonságban anyagilag.

És végül az iskolai végzettség szerinti eloszlást vizsgálva azt találjuk, hogy minél iskolázottabb valaki, annál kevesebbet aggódik pénzügyei miatt: az egyetemi oktatásban és PhD fokozattal rendelkezők alig több mint 40 százaléka nyomott 5-öst vagy annál alacsonyabb számot, míg a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez az arány magasabb mint 80 százalék. Megéri tehát tanulni.

A kutatásról

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 30 585-en vettek részt, nagyobb részük, 56,2 százalékuk nő. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 34,9 százalékuk 41 és 55 év közötti, 25,1 százalékuk 64 év feletti, 18,9 százalékuk 25 és 40 év közötti, 18,5 százalékuk 56 és 64 év közötti és 2,6 százalékuk volt 25 év alatti.

Lakóhely szerint 26,6 százalékuk él a fővárosban, 14,2 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,1 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt. De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 51,6 százalék legfeljebb középiskolát, 22,3 százalék főiskolát, 18,7 százalékuk egyetemet végzett. 5,8 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1,6 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek.

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 10-10 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők közel közel fele házas, 19,9 százalékuk kapcsolatban él, 15,4 százalékuk egyedülálló. Válaszadóink többségének, 36 százalékuknak kettő gyermeke van, 24 százalékuknak 1, a nagycsaládosok aránya kb. 17 százalék, 23 százalékuknak nincs gyermeke.