Őrült fordulat az ingatlanpiacon: erre tényleg senki nem számított még az év elején

Az év jól indult, a koronavírus-járvány miatt a költözést későbbre halasztók már 2021-ben megjelentek a piacon és 2022 elején is támaszt adtak a keresletnek. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, a bizonytalanabbá váló nemzetközi és magyarországi gazdasági helyzet, az inflációs nyomás, a kibontakozó európai-szintű energiakrízis, a növekvő lakáshitelkamatok átírták az év elején még kedvezőnek ígérkező forgatókönyveket és visszafogottabbá tette a keresletet a piacon.

Az eladó lakóingatlanok iránti kereslet az ingatlan.com-on mért érdeklődések alapján 2022-ben több mint 30 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az év első hónapjai erősebbek voltak, ami annak is köszönhető, hogy az infláció emelkedése ellen sokan befektetési célú lakásvásárlásokkal védekeztek. Ráadásul ebben az időszakban volt a zöld otthon program hajrája, ami felpörgette az újlakás-vásárlásokat is.  A tavaszi hónapok után fokozatosan gyengülő kereslet jellemezte a piacot” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette: “A rezsiszabályok nyári változása pedig új trendet hozott a piacra, a korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező, jellemzően nagyobb - 100-200 négyzetméteres - lakásoktól és családi, sor- és ikerházaktól egyre inkább elfordultak a vevők, ezzel párhuzamosan a takarékos lakóingatlanok kerültek az érdeklődés középpontjába. A lakáspiac átalakulását az előző évekhez képest jól szemlélteti, hogy az év második felében nyílni kezdett a keresleti-kínálati olló. 2022-ben több mint 417 ezer eladó lakóingatlan-hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ami megfelel az előző évi mennyiségnek. A nyári hónapoktól kezdve viszont a feladott hirdetések száma folyamatosan meghaladta a 2021-es szintet.

Drágulás és megtorpanás

Balogh László közölte azt is, hogy 2022-ben az eladó ingatlanok árai emelkedtek, de az év különböző szakaszaiban teljesen más volt az árváltozás dinamikája. Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis Budapesten idén decemberben 955 ezer forintos átlagos négyzetméterár 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A fővároson kívüli piacon a megyeszékhelyek és megyei jogú városokban tavaly decemberhez képest 31 százalékkal 593 ezer forintra nőtt. A kisebb városokban 22 százalékos áremelkedés következett be egy év leforgása alatt, így idén decemberben 562 ezer forint volt az átlag a kínálati piacon. A községi lakóingatlanok esetében 13 százalékkal 393 ezer forintra drágult egy négyzetméter. Az éves szinten látható drágulás ellenére valamennyi településtípus és Budapest esetében is igaz, hogy az év utolsó hónapjaiban stagnálásba váltottak az árak.

2023-ban a vevők kerülhetnek helyzetbe

A szakember szerint egyelőre nehéz konkrét előrejelzés adni az árak változására. Azt is hozzáfűzte: “A mostani kilátások alapján 2023-ban 10-15 százalékkal kevesebb adásvételre kerülhet sor az idei évhez képest, ami miatt további drágulás nem valószínűsíthető. Település- és lakástípustól függően több helyen is árcsökkenés várható, és lesznek olyan régiók, ahol az árak stagnálására lehet számítani. Másképp fogalmazva komolyabb drágulásra a teljes piacon nem valószínű a jelenlegi környezetben. Ez pedig a piacon maradó vevők számára lehet kedvező, mert nekik sokkal jobb lesz az alkupozíciójuk a vásárlás során. Persze ehhez kell az is, hogy az eladók is alkalmazkodjanak ehhez.”

Az szakértő szerint az állami támogatások, ezen belül a csok és a kistelepüléseken elérhető falusi csok az idén visszafogták a keresletcsökkenést. A 2022-ben megugró lakáshitelkamatok miatt idén egyre inkább felértékelődtek az államilag támogatott hitelkonstrukciók is, amelyek támaszt adhatnak a 2023-as keresletnek is.