Rengeteg magyar nem tudja kigazdálkodni a rezsit: sokkolóan sokan élnek a létminimumon

Egész Európában az egekbe szöktek az energiaárak, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően már a magyarokat is jelentős mértékben érinti. Korábban a Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, amiben többek között arra szerettünk volna választ keresni, hogy hogyan hat az energiaválság a lakosságra, milyen állapotú házakban, lakásokban vészelik át a telet. Korábbi cikkünkben már megvizsgáltuk, hogy mit léptek a lakosok az energia válság ellen, most pedig egy szűkebb kört fogunk megvizsgálni. Jelen cikkünkben annak jártunk utána, hogy azok, akik szerint az anyagi körülményeik a magyar átlaghoz képest rossznak számítanak, hogyan birkóztak meg a helyzettel. De először nézzük a demográfiai adatokat.

A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös kutatásához október 27. és november 25. között gyűjtöttünk adatokat, a kérdőívünket összesen 4360 olvasónk töltötte ki. A kitöltők 59,3 százaléka férfi, 40,7 százaléka nő. 44,3 százalékuk alkalmazottként dolgozik, 30,1 százalék pedig nyugdíjas. 77,1 százalék átlagos, vagy annál jobb anyagi körülmények között élőnek vallotta magát, 22,9 százalék látta úgy, hogy rosszabbul él az átlagnál, azaz a válaszadókból 998-an állították, hogy nagyon rossz anyagi körülmények között élnek. A 998 válaszadók 48,1 százaléka nő, míg 51,9 százaléka férfi. Az életkoruk szerint a következőképpen oszlanak el: 0,8 százalékuk volt 18 év alatti, 3,2 százalékuk 18-29 év közötti, 12,5 százalékuk 30-39 év közötti, 22,2 százalékuk 40-49 év közötti, 21,6 százalékuk 50-59 éves, 23,8 százalékuk 60-69, míg ennél idősebb 15,7 százalék.

A felmérést kitöltők többsége (15,6 százalék) a fővárosban él, míg 14,2 százaléka Pest megyében 14,2 százalékuk. Borsod-Abaúj-Zemplénben a válaszadók 7 százaléka lakik, Csongrád-Csanádban 5,9 százaléka, Békés megyében 5,3 százaléka, Hajdú-Bihar megyében 5 százaléka, míg Veszprémben 4,4, Bács-Kiskun megyében 4,2 százaléka, Fejér megyében 4,3 százaléka és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,5 százaléka él a vizsgált válaszadóknak. A többi megyében a válaszadók aránya 3,7 és 2,1 százalék között mozog.

Milyen állapotban vannak a lakóingatlanok?

Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen állapotban is van azoknak az otthona, akik szerint a magyar átlagos életszínvonal alatt élnek először érdemes azt megvizsgálni, hogy pontosan milyen típusú házban élnek, illetve az otthonuk milyen állapotban is van.

A felmérésből kiderült, hogy a most vizsgált 998 kitöltő közül is a legtöbben (715-en, ami a 71,6 százaléka a vizsgált metszetnek) családi házban élnek. A válaszadók 16,9 százaléka (169 kitöltő) jelölte be válaszul azt, hogy társasházban él, míg 7,4 százalékuk (74-en) azt, hogy panellakásban. A legkevesebben az ikerházat választották, mint opciót: a 998 emberből

mindössze 40-en jelölte be ezt a választ, ami 4 százalékos arányt jelent.

Ebből tégla építésű házban élnek a legtöbben, összesen 662-en, ami 66,3 százalékot jelent. A második legnépszerűbb a vályog vagy sár ház volt. A kitöltők 14,1 százaléka, azaz 141-en mondták azt, hogy otthonuk ebből az anyagból készült. A panel opciót 69-en (6,9 százalék) választották, míg 57-en jelölték be az egyéb válaszlehetőséget, 55-en (5,5 százalék) a beton, közép- vagy nagyblokkot és mindössze 14-en (1,4 százalék) a fát. A jelenleg vizsgált válaszok többsége (59,4 százalék) 51-100 négyzetméteres házban lakik, míg 19,4 százalékuk él 151-200 négyzetméteres lakásban. Emellett a válaszadók 14 százalékának 20-50 négyzetméteres az otthona, míg 5,1 százalékának 151-200 és mindössze 2,1 százalékuk lakik 200 négyzetméternél nagyobb házban.

Arra is megkértük a kitöltőket, hogy egy 1-től 10-es skálán értékeljék, hogy szerintük energetikailag milyen állapotban van az otthonuk. A válaszadók közel 20 százaléka (18,4 százalék) közepesen ítélte meg a lakása állapotát, azaz az 5-öst jelölte be. 15,4 százalékuk már 7-essel értékelte az otthona energetikai felszereltségét, míg 8-as pontszámot a 12,7 százalékuk adott. Ami rossz hír, hogy mindössze 2,1 százaléka értékelte a házát kiemelkedően nagy energiahatékonyságúnak, azaz adta a maximális pontszámot, és 8,6 százalék mondta azt, hogy nagyon rossz állapotú a lakás ilyen szempontból. Ők a minimális pontszámot adták.Azok közül, akik a magyar átlag életszínvonal alá tették magukat, a 90 százalékuk bojlerből, kazánból, vízmelegítőből vagy más eszközből nyeri a melegvizet, míg 2,9 százalékuknak egyáltalán nincsen melegvize és 7 százalékuk kapja távvezetékről a melegvizet.

Energetikai korszerűsítéssel az emelkedő rezsiárak ellen

Egy másik kérdésben arra kerestük a választ, hogy a kitöltők milyen energiahatékonysági intézkedéseket végeztek el otthonukon, és megközelítőleg mikor is, illetve, ha ilyen nem történt tervezik-e azt a jövőben. Mint kiderült a legtöbben már a rezsiemelés nyári bejelentése előtt megkezdték az otthonuk korszerűsítését, ugyanakkor a legtöbben az olcsóbb megoldásokat választották ki, és nem a teljes átalakításban gondolkodtak. 57,2 százaléka a válaszadóknak még 2022 előtt korszerűsítette a világítást az otthonában, míg 47,7 százalékuk a nyílászárókat cseréltette ki. A fűtéshez már jóval kevesebben nyúltak (tehát cserélték le a fűtőtesteket, szereltettek fel termosztátot, vagy választottak kondenzációs kazánt): 35,6 százalékuk döntött emellett, míg 35,1 százalékuk váltott alternatív fűtésre, mint a vegyestüzelésű kazán, vagy a többféle fűtési mód.

Továbbá érdekes, hogy a megkérdezettek mindössze körülbelül 10-10 százaléka foglalkozott azzal, hogy különféle okos megoldásokkal (pl. távvezérelt fűtés, egyéb smart home funkciók) vagy megújuló energiaforrásokkal (mint a napelem vagy a napkollektor) tegye energiahatékonyabbá az otthonát. Sőt, a megkérdezettek többsége még a rezsiemelés ellenére sem tervezi, hogy ilyen megoldásokat alkalmazzon: 57 százalékuk mondta, hogy nem tervezi a jövőben ezeknek a beszerzését, holott az okoseszközök nem feltétlenül drágák: egy wifi-s termosztát például pár 10 ezer forintból beszerezhető már.

A vizsgált válaszadók 46,8 százaléka pedig nem tervezi egyáltalán, hogy megújuló energiaforrással, azaz napelem, hőszivattyú vagy napkollektor segítségével spóroljon a rezsin.

A már elvégzett energetikai korszerűsítések mellett a Miskolci Egyetem segítségével elvégzett kutatásunkból az is kiderült, hogy milyen beruházásokat terveznek a rezsiválság miatt a családok. A kitöltők átlagosan 10 százaléka tesz vagy tett ebben az évben valamilyen energiahatékonysági lépést az otthonában: 9,5 százalékuk napelemet tervez telepíttetni, 11,7 százalékuk a nyílászáróit szeretné lecseréltetni még az idén, míg 12,2 százalékuk energiatakarékosabb háztartási gépre cserélné le a jelenlegit, illetve szintén 12,2 százalékuk alternatív fűtési módra szeretne átállni.

Hosszabb, 1-2 éven belüli távlatokban már többen, átlagosan a megkérdezettek 12,5 százaléka gondolkodik: 14,9 százalékuk gondolkozik megújuló energiaforrásban, 17,9 százalékuk szeretné megcsináltatni a ház szigetelését pár éven belül, míg 16,9 százalék szeretne energiatakarékos berendezéseket. 11,9 százalékuk szeretné korszerűsíteni a közeljövőben otthona fűtését, 13,8 százalékuk új nyílászárókat szeretne, míg 8,4 százalékuk a világítását szeretné energiahatékonyabbra cserélni.

A spórolás jegyében is feladnák az emberek a komfortot

A válaszokból megtudtuk, hogy a kitöltők 43,2 százaléka helyezte már a rezsiemelés bejelentése előtt is a spórolást a saját komfortja elé és 30,1 százalékuk mondta azt, hogy idén kénytelen ezt a lépést megtenni. 80,6 százalékuk már korábban is odafigyelt arra, hogy lekapcsolja a villanyt, ha nem tartózkodik senki a helyiségben és 60,5 százalékuk már eddig is nyomon követte az ingatlanja energiafelhasználását.

A megkérdezettek fele (50,1 százalék) áramtalanította a nem használt elektronikus készülékeket és 66,1 százalékuk kikapcsolta az éppen nem használt berendezéseket. Mindezek mellett a kérdőívet kitöltők 44,7 százaléka tájékozódik rendszeresen az energiapiaci hírekkel kapcsolatban, és követi nyomon folyamatosan a történéseket és a lehetőségeket.

Így szeretnék kifizetni az energetikai felújítást

A felmérés során arra is rákérdeztünk, hogy a kitöltők milyen forrásból finanszírozták, vagy tervezik finanszírozni otthonuk felújítását. Mint kiderült, a vizsgált csoport 54,9 százaléka hagyatkozna saját forrásokra, míg 26,2 százalékuk vonna be, vagy vont már be állami, vagy egyéb támogatást. Banki kölcsönhöz viszont mindössze 12,3 százalék folyamodna, miközben a családi kölcsönt, mint lehetőséget mindössze a válaszadók 8,2 százaléka jelölte be.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi motiválta a válaszadókat a korszerűsítés elvégzésére, vagy megtervezésére: mint megtudtuk a legtöbben a háztartásuk energiafüggőségét csökkentenék, miközben megteremtenék maguknak az ellátásbiztonságot is, tehát hogy ne csak egy módon tudjanak fűteni például. 10 pontos motivációs skálán 6,36 pontot kapott átlagosan az energiafüggetlenség, míg a második helyre az anyagi biztonság és a megélhetéstől való félelem került 6,25-ös átlag pontszámmal. De 5 pont felett (5,6) végzett a klímavédelmi törekvés is. A legkevésbé pedig az állami támogatások motiválták a válaszadókat az energetikai korszerűsítésre.