Rengeteg magyar sötétben dideregve vészeli át a telet: sokkoló ára van a rezsiemelésnek

Egekbe szöktek az energiaárak Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is elég keményen érint. Korábban a Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, amelyben többek között arról szerettünk volna pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban éri az embereket a tél. Emellett rákérdeztünk arra is, hogy mit léptek a lakosok a rezsiemelés ellen. Az alábbiakban most ennek a kutatásnak a főbb, nem reprezentatív eredményeit közöljük. De előbb nézzük a demográfiát.

A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös kutatásához október 27. és november 25. között vettük fel az adatokat, a kérdőívünket 4360 olvasónk töltötte ki. A kitöltők 59,3 százaléka férfi, 40,7 pedig nő. 83,7 százalék 30 és 69 év közötti, a kitöltők majdnem 40 százaléka Budapesten és Pest megyében él, a maradék pedig viszonylag egyenletesen oszlik el a többi megyére. 44,3 százalékuk alkalmazottként dolgozik, 30,1 százalék pedig nyugdíjas.

77,1 százalék átlagos, vagy annál jobb anyagi körülmények között élőnek vallotta magát, 22,9 százalék látta úgy, hogy rosszabbul él az átlagnál. 36,6 százalék él kétfős háztartásban, 22,4 százalék három, 18,5 pedig négyfősben, az egyedül élők pedig 10,8 százaléknyian vannak. A válaszadók majdnem fele 51 és 100 négyzetméter közötti ingatlanban én, a második legnagyobb csoport azoké, akik 101-150 négyzetméteren laknak (29,4%). 72,4 százalék lakik családi házban, 15,3 társasházi lakásban, 6,5 százalék panelban, ikerházban pedig 5,8 százaléknyian. És akkor nézzük az eredményeket!

Kinek a felelőssége: állam, EU, egyén?

A válaszadók szerint elsősorban a magyar állam felelőssége az energiaválság miatti problémák kezelése – derült ki a Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös felméréséből. A vonatkozó kérdésben a válaszadóknak 1-től 10-es skálán kellett pontoznia a válaszlehetőségeket, az állam pedig 8,4-es értéket kapott. A második helyre az „egyén/én” válaszlehetőség futott be, és összességében a kitöltők szerint a harmadik legnagyobb felelőssége az EU-nak van ebben a tekintetben.

Érdekes, hogy a válaszadók szerint a helyi közösségeken, a munkahelyeken, de még a települési (kerületi) önkormányzatokon sem múlik az energiaválság miatti problémák kezelése annyira, mint a korábban felsoroltakon. Összességében az állam kapta a legtöbb 10-est, aztán az Európai Unió és az egyén felelőssége nagyjából fej-fej mellett áll ebben a tekintetben.

Milyen állapotban vannak a magyar otthonok?

Megkértük a kitöltőket, hogy 1-től 10-es skálán értékeljék, hogy szerintük energetikai korszerűség tekintetében milyen állapotban van az otthonuk. A válaszadók több mint fele 7-est, vagy annál jobb osztályzatot adott, kb. 30 százaléknyian pedig 5-ösre, vagy 6-osra értékelték az ingatlant, amelyben élnek.

A kitöltők 72,4 százaléka családi házban él, 15,3 százalék társasházi lakásban, 6,5 százalék panelban, a maradék 5,8 pedig ikerházban. Ennek megfelelően a meleg folyóvizet 92,8 százaléknyian bojlerrel, kazánnal vagy más melegítő eszközzel állítják elő, 6,3 százaléknyian kapják azt távvezetéken.

Energetikai korszerűsítéssel a rezsidémon ellen

Egy másik kérdésben arra kerestük a választ, hogy a kitöltők milyen energiahatékonysági intézkedéseket végeztek el otthonukon, és mikor. Mint kiderült, a legtöbben már a rezsiemelés bejelentése előtt tettek azért, hogy otthonuk kevesebb áramot, gázt használjon fel. Ugyanakkor a legtöbben a legolcsóbb megoldást választották: a világítást cserélték energiahatékonyabbra, 66,6 százalék jelölte meg ezt az opciót. Szintén sokan végezték már el a nyílászárók cseréjét (59,2%), illetve a kitöltők több mint fele a háztartási gépeket is hatékonyabbra váltotta. Emellett 2022 előtt is sokan korszerűsítették a fűtést (49,4%), szigetelték le az ingatlant (45,2%). 41 százalék pedig valamilyen alternatív fűtési módot alakított ki (vegyestüzelésű kazán, vagy egyéb fűtési mód).

Továbbá érdekes, hogy sokan 2022 előtt nem foglalkoztak azzal, hogy különféle okos megoldásokkal (pl. távvezérelt fűtés, egyéb smart home funkciók) tegyék energiahatékonyabbá otthonukat – csupán a kitöltők 14,8 százaléka járt el így. Sőt, a válaszadók több mint fele még a rezsiemelés ellenére sem tervezi, hogy ilyen megoldásokat alkalmazzon, pedig egyébként ezek a készülékek nem feltétlenül drágák, egy wifi-s termosztát például már pár tízezer forintért beszerezhető.

Emellett elég kevés (18,6%) kitöltő szerelte fel otthonát megújuló energiaforrásokkal, például napelemekkel, napkollektorral, hőszivattyúval.

A már elvégzett energetikai korszerűsítések mellett kutatásunkból továbbá az is kiderült, milyen beruházásokat terveznek a rezsiválság miatt a magyar családok. A kitöltők átlagosan 11,9 százaléka tesz vagy tett ebben az évben valamilyen energiahatékonysági lépést otthonában: 14,7 százalék megújuló energiaforrásokat telepít, 13,9 százalék pedig fatüzelésre alkalmas berendezést szerzett/szerez be, 13,7 százalék pedig a világítást korszerűsíti a rezsiemelés hatására.

Hosszabb, 1-2 éven belüli távlatokban is nagyjából 11 százalék gondolkodik: a legtöbben (16,7%) szintén megújulókra állnának át, 15,1 százalék a hőszigetelést csináltatná meg, 13,8 százalék pedig az áramzabáló háztartási gépektől szabadulna. A felsorolt megoldásokra átlagosan 25,6 százalék mondta azt, hogy nem tervezi őket. A már említett smart home megoldások mellett a megújuló energiaforrások szerepelnek a második helyen ezen a listán 37,5 százalékkal, 27 százalék pedig fatüzelésre nem tervez átállni.

Sokaknak mindegy a komfort, első a spórolás

A válaszokból kiderült, hogy a kitöltők kb. kétharmada (66,1%) már a rezsiemelés bejelentése előtt is nyomon követte, hogy mennyi energiát is fogyaszt az otthona. 82,9 százalék pedig már 2022 előtt is lekapcsolta a lámpát azokban a szobákban, ahol nincs épp senki, vagy amúgy is van elég fény.

Több mint 75 százalék pedig kihasználta a természetes fény adta lehetőségeket. 64,2 százalék ügyelt arra, hogy kikapcsolja a nem használt háztartási eszközöket, 44,1 százalék ki is húzta ezeket a konnektorból. Szemléletformáló programon mindössze a kitöltők 10,5 százaléka vett részt, 69,5 százalék pedig nem is tervez ilyet.

30,4 százalék mondta azt, hogy idén a saját komfortja kárára takarékoskodik az energiával: alacsonyabbra állítja a fűtés hőmérsékletét, lezárja a lakás egy részét, vagy pedig a világításon spórol.

Innen vennénk pénzt energetikai felújításra

Arra is rákérdeztünk, hogy a kitöltők milyen forrásból finanszírozták, vagy tervezik finanszírozni otthonuk energetikai korszerűsítését. Mint kiderült, a kitöltők 71 százaléka kizárólag saját forrásokra hagyatkozik, emellett 29,9 százalék állami támogatást is bevont/bevonna a beruházásba. Banki kölcsönhöz viszont kevesebb mint 11 százalék nyúlna, a családi kölcsönt, mint lehetőséget pedig csak 5,6 százalék jelölte meg.

Arra is rákérdeztünk, hogy mi motiválta a válaszadókat a korszerűsítések elvégzésére, vagy megtervezésére: mint kiderült, a legtöbben csökkentenék a háztartás energiafüggőségét, és megteremtenék az ellátásbiztonságot (pl. ne csak egy módon lehessen fűteni).

Mint látható, a 10 pontos motivációs skálán ez 6,52-es átlagot kapott, a második helyre a klímavédelem iránti elkötelezettség futott be (5,92-es átlaggal), de 5-ös felett végzett az a válaszlehetőség is, hogy a kitöltő fél, hogy elveszíti a munkáját. Legkevésbé az állami támogatások motiválták a válaszadókat a korszerűsítésre.