Hiába rohansz szigetelésért, napelemért: biztos nem győzheted le a rezsiemelést, ha ezt elrontod

Pénzcentrum: Több helyről, többek közt a Habitat for Humanity jelentéseiből is tudjuk, hogy Magyarországon a házak, lakások energetikai szempontból nagyrészt elavultak, kifejezetten rossz állapotban vannak. Miért van ez így?

Gulyás István: Ez egy összetett kérdés, és viszonylag messzire vezet vissza. Kezdjük ott, Magyarországon kb. 2,7 millió családi ház van, ennek 5-8 százalékát egyértelműen bontani kellene, már nem lenne szabad rákölteni egy fillért sem. Aztán a 2,7 millió ház 10-15 százalékára azt mondanám, hogy energetikailag elér egy DD vagy CC kategóriát (Energetikai minőség szerinti besorolás), ami egész jó a magyarországi átlaghoz képest. És van egy szintén kb. 10 százaléknyi lakóház, amik a 2000-es évek után épültek, és mivel addigra már egy picit szigorodtak a szabályok, ezek a házak energetikailag viszonylag jobbak. De ez sem teljesen igaz, mert pl. az akkori nyílászárók technológiai színvonala, szerkezeti kialakítása még messze nem volt azon a szinten, mint ma, és a hőszigetelési határértékek is szigorodtak az óta. Tehát már ezekhez a házakhoz is hozzá kellene nyúlni valamilyen formában.

A maradék 1,7-1,8 millió házat pedig komplexen fel kellene újítani.

Ezek között vannak olyanok, amiken már csináltak 1-2 dolgot, pl. kicserélték a nyílászárókat, vagy a kazánt, esetleg megcsinálták a homlokzat-hőszigetelést, vagy a padlásfödém hőszigetelését, de nem úgy, hogy az egészet komplex formában végigvigyék, és minden elemét egy tudatos irányvonal mentén újította volna fel az ügyfél.  Általában ezek a részfelújítások akkor történtek meg, amikor egy-egy kormányzati program elindult, vagy valamilyen kedvező finanszírozási forrás jelent meg a piacon, amire a tulajdonos felkapta a fejét és azt mondta, hogy akkor ő melléteszi a maradék összeget. Ellenben aki előre gondolkodott, a szükséges anyagi forrásai is megvoltak, és komolyan végiggondolta, hogy milyen lehetőségei vannak, ő mostanra kvázi minimalizálni tudta az energiafogyasztását. Hogy miért alakult ez így…

Esetleg a pénzhiány lehet az oka?

Nem gondolom, hogy csak a pénz, inkább a tudatos ingatlan használat, az energiatudatos gondolkodás hiánya állhat a háttérben. Az emberek nagyon elkényelmesedtek Magyarországon, mindig is az államtól vagy az önkormányzattól várták és várják a megoldást, nem pedig saját maguk cselekedtek. Például, a Kádár-kockák, a régi nagy típusházak felépítésekor nem az energetika volt a fő szempont. Akkoriban a FÉG gyártott kazánokat idehaza, nagy teljesítményű kazánokat (pl.: 30 és 40 kW-ost), és lehet, hogy valakinek elég lett volna egy kisebb teljesítményű is, de csak ez a két típus volt. Mivel olcsó volt a gáz, nem számított, hogy mennyit fogyasztunk, és az sem, hogy milyen energetikai szinten épülnek meg a házak: milyen téglából, milyen ablakokkal, milyen fűtési rendszerrel. Ez akkoriban nem az emberek hibája volt, a szociális jólétet mindenki készpénznek vette.  A rendszerváltás után pedig a lakosság elsősorban nem a házára költött, mert hirtelen nagyon sok mindent lehetett megvenni: berobbant a piacgazdaság, és mindenki szebb autót, jakuzzit, kertet akart. A ház energiatudatos fejlesztése nem volt téma, nem volt a része a tudatos fejlődésnek. A másik összetevője ennek a problémának a mindenkori kormányzati kommunikáció, ami nagyjából azt közvetíti, hogy

majd én megoldom helyetted

és ez szintén nagyon kényelmes az embereknek. De aki figyelt, és részt vett például az Otthon melege Programban, ami egy jól végiggondolt program volt, és elindította a felújításokat, az tapasztalataink szerint nem állt le, és a megspórolt pénzből további átalakításokat végzett az otthonán.

Látni kell, hogy ha a fogyasztásnak nincs hatása a végszámlára, ha nem érezzük a saját zsebünkön ennek a költségeit, ha nem fáj, akkor nem fog soha számítani, hogy fel van kapcsolva a villany vagy nincs, 25 fok van-e otthon télen, vagy csak 22.

Korábban dolgoztam Zuglóban, az Energiahatékonysági Tanácsadó Irodát vezettem, gyönyörűen látszott, hogy akkor jöttek be a legtöbben tanácsadásra, amikor meghirdettek valamilyen állami programot és ennek híre ment a médiában.  Több mint 800 tanácsadást csináltam ott, és az embereknek legalább a fele úgy jött be, hogy ehhez mit ad az önkormányzat? Az van a fejekben, hogy az majd segít, majd valaki megoldja az ő saját problémájukat.

Ez a szocializmus hagyatéka: majd az állam mindent megold helyettünk?

Így van és sajnos a különböző politikai rendszerek erre rá is játszanak, ebből politikai tőkét kovácsolnak. Az államnak vagy az önkormányzatnak csak egy keretfeltételt kellene szabni, és azon belül hagyni, hogy az emberek meghozzák a döntéseiket, nem pedig konkrétan megmondani, hogy mit csináljon, mert abból csak nagyon torz dolgok születnek.  Írtam korábban egy elemző cikket a 100 százalékos napelem támogatás kontra hőszivattyúról, ami szerintem egy nagyon torz irányba vitte el a gondolkodást a jelenlegi feltételrendszerében. Az a sok ezer ember, akik kidobta a gázkazánját a hőszivattyúért cserébe, majd rádöbben, hogy talán mégsem fogja tudni kifűteni a házát, vagy csak nagyon magas villanyszámla árán – sajnos, ezt nem magyarázza el nekik előtte senki.

Mert most mi van? Hallja a kocsmában, a boltban, a tévében, hogy ezt meg ezt kéne csináltatnia a házán, és belevág ész nélkül, ahelyett, hogy megállna, átgondolná, milyen háza van, hol tart most, hova akar eljutni: tehát komplexen szemlélné a problémát.

Ma, ha megkérdezünk 10 magánembert arról, hogy egy napelem áramszünet esetén is termel-e energiát, szerinted mi lenne a többség válasza?

Felteszem igennel felelnének.

Igen, ez lenne a válaszuk, holott ez nem így van, ha csak nem hibrid invertert építenek be. De a normál inverter is árammal megy.  Az emberek fejében az van, hogy ha majd nem lesz áram, nem baj, én akkor is tudok termelni, holott ez nem igaz. Ám ezeket a fix dolgokat nagyon nehéz a fejekből kiverni, olyan makacs alapvetések ezek. De ez csak egyetlen példa a sok közül.

Aki egy szakértői csapat ügyfele lesz, az jobban jár, mint az, aki elmegy egy kereskedőhöz, és megveszi azt, amin a kereskedőnek a legjobban megéri. Őt nem érdekli a komplett rendszer, ahová a vevő azt majd beépíti. Ellenben egy szakértői brigád azt fogja megvetetni vele, ami neki és az otthonának a legjobb, hiszen a korszerűsítést egy folyamatként kezelik, nem pedig részeiben. Én például sokszor lebeszélem az ügyfeleimet bizonyos divatos beruházásokról, mert bármilyen csábítónak is tűnik, tudom, látom, hogy felesleges.

Zuglói munkám során is ez rendszeres volt. Nagyon sok idős néni jött be azzal, hogy kaptak a gázszolgáltatótól piros pecsétes papírt: ha nem cserélik ki a régi kazánt kondenzációsra, akkor elzárják náluk a gázt. De ehhez meg kellett volna csinálni a kéményeket is. Egy hatemeletes házban egy első emeleti kis (36-45 m2) lakásnál ez olyan horribilis pluszköltség, hogy felesleges megcsinálni a beruházást. Ilyen és ehhez hasonló alapvetésekkel nincsenek tisztában az emberek, és azt látom, hogy sokszor már kész tényként kezelik a mainstream média által közölteket, holott még meg sem jelent a rendelet, és nem tudjuk, hogy mi lesz a tartalma. Vállalkozóként is dolgozom, és már az embereim is azt kérdezgetik, hogy ha nő a rezsiköltségük, hogy fogják kifizetni, mert nincs annyi bevételük!

Könyörgöm, álljunk meg! Lépjünk hátra, mérjük fel, hol tartunk, és várjuk meg, mi lesz! Nem kell azonnal rohanni napelemet venni, kicserélni a kazánt, körbeszigetelni a házat, hanem józan paraszti ésszel végiggondolni, hogy a jelenlegi költségvetési keretünkből hogyan tudunk egy racionális folyamat során eljutni oda, hogy minél kevesebb legyen az általunk felhasznált energia.

Ám ehhez elsősorban az kell, hogy tudjuk, miben élünk. Az Egyesületnek van egy kiadványa, amit minden tagunk megkap, ezt 2014-ben írtam, mégpedig azért, hogy az embereknek legyen a kezében egy mankó: amikor elkezdenek felújítani tudják, hogy mire kell figyelniük.

Mire kell feltétlenül figyelni egy energetikai korszerűsítés során?

Már általában olyankor jutott el hozzánk egy ügyfél, amikor valamit elrontottak nála, valamibe nagyon csúnyán beleszaladt. Például egy ablakcserénél, nem kérdezi meg tőle az ablakos, tervez-e később szigetelést is, hanem csak beépít egy párkányt, a régi méretre. De ha egy év múlva megcsinálja a hőszigetelést, akkor a teljes párkányzatot ki kell cserélnie, ami jelenleg is már 100 ezres nagyságrendű költség. Vagy például egy kazáncsere hogyan történik? Az emberek többsége felmegy egy árösszehasonlító oldalra, beírja, hogy milyen típusú kazánja van most, az oldal kidob egy csomó lehetőséget, és abból megveszi a legolcsóbbat. És azután rájön, hogy nem csökkent a rezsiköltsége, mert a kazán ugyanúgy rosszul működik, mint előtte.

Ennek mi az oka?

Az, hogy ha közben megcsinálták az energetikai felújítást (pl: a homlokzati-, és a padlásfödém hőszigetelést,a homlokzati nyílászárók cseréjét), akkor valószínűleg az épület szerkezete  (hőtároló tömege, az épület határoló szerkezetei korszerűek lettek), és sokkal kisebb energiaszükséglettel tudna működni a ház. De ha ugyanazt a kazántípust veszem, ami előtte volt, mivel nincs hozzá megfelelő szabályozás, rossz hatásfokkal fog működni. Az említett kiadványban igyekszünk egy olyan alaptudást átadni, ami segíthet kiigazodni a későbbiekben. A névre szóló szervízkönyveket is azért készítjük, hogy egy picit legyenek tudatosabbak abban, hogy mijük van. Mert gyakran előfordul, amikor megyünk tanácsadásra, és mondom, hogy milyen dokumentumokra lenne szükségem: a gázkazán műszaki adatlapja, a nyílászárók típusleírása, az épület meglévő állapotáról a tervek stb., csak néznek, nem is tudják, miről beszélek. Pedig úgy nagyon nehéz felújítani, hogy nincsenek meg a ház tervrajzai. Tapasztalataink szerint 10 házból jó esetben 4-5-nél van meg a terv, a többiben szinte semmi nincs meg.

Ha bemondjuk, hogy egy teljes körű felmérés pl.: 650 forint/nm + ÁFA, de ezért kap utána alaprajzot, metszeteket, homlokzati rajzokat, hogy tudjuk, mink van, akkor dobnak egy hátast, és azt mondják, hogy erre nem akarnak költeni. Ezek a tervek a későbbiekben is, egy esetleges eladásnál is segíthetnek majd. Viszont ha ez nincs, akkor hogyan számoljak ki fűtött légteret, homlokzati hőszigetelési mennyiséget, a nyílászáróméretet?

Nagyon úgy tűnik, hogy az embereknek tulajdonképpen a felújításhoz, energiatudatossághoz kapcsolódó alaptudása nincs meg.

Így van, ezért gondoltuk azt, hogy az Egyesületben elsősorban alaptudást akarunk adni, és aki akar, továbbmehet velünk, kérhet helyszíni tanácsadást, kérhet komplex energetikai felmérést, aminek a végeredményeként tulajdonképpen egy étlapot adunk a kezébe, hogy mikor, mit és milyen sorrendben lenne érdemes felújítani, és ha kéri, elkészítjük ennek a költségvonzatát is. Van több ügyfelünk is, aki megrendelte ezt a szolgáltatást, megcsináltuk neki, és 10 évre előre felírtuk, hogy mikor mit érdemes elvégeztetnie, milyen sorrendben. Ez 2014-ben volt, tavaly lettünk készen a lakásával, a Budapest VI. kerületében egy soklakásos bérházban egy 100 nm-es lakást újított fel. Először csak arra volt pénze, hogy egy ablakot cseréljen, közben elindított egy lakástakarékot, hogy tudjon spórolni rá. Utána kicseréltük a kazánt, megcsináltuk az összes ablakot, redőnyöket építettünk be.

Abból a pénzből, amit megtakarított a rezsin?

Igen, plusz a lakástakarékból. A végén belső hőszigetelést is csináltunk, és most van egy gyönyörűen felújított, energetikailag nagyon keveset fogyasztó ingatlanja, ami most kb. 100 milliót ér, így a befektetett költsége bőven megtérült. Jó példa arra, hogy tudatossággal, folyamatossággal célt lehet érni. Ő pontosan tudta, hogy mit akar, hogyan akarja, és mi segítettünk neki, hogy ezt a folyamatot végigvigye. Ha az emberek megkapják ezeket a mankókat, akkor el tudják dönteni, hogy mit akarnak, mikor és hogyan. Addig viszont csak lufidurrogtatás van, lövöldözünk a ködbe, vagy eltalálunk valamit, vagy nem, súlyos, felesleges pénzek kidobásával együtt.

Sajnos a mindenkori kormányzatnak sem mindig érdeke, hogy ez a folyamat végbemenjen, mert akkor nem tudják ezt a húzd meg, ereszd meg játékot játszani. Most például mindenki elkezdte keresni a napelemet, azonnali alternatívaként, ami egyébként jó lehet, de azt elfelejtik hozzátenni, hogy ha most megrendelsz egy napelemes szolgáltatást, akkor az leghamarabb jövő januárban tud termelni. Ennek az az oka, hogy az energiaszolgáltatók túl vannak terhelve, és tulajdonképpen nekik nem érdekük, hogy leváljanak róla a fogyasztók, sőt, termeljenek pluszenergiát.

De azt is kevesen tudják, hogy a 100 százalékban támogatott konstrukcióban csak olyan invertert lehet beépíteni, amit az energiaszolgáltató távolról tud szabályozni. Ez azt jelenti, hogy nyáron, a csúcsidőszakban, amikor nagyon sokan termelnének fel a hálózatba, rendszertúlterhelés veszélye miatt, a szolgáltató kikapcsolhatja. Azt mindenki tudja, hogy az elmúlt évtizedben a rezsicsökkentés miatt kiesett források a szükséges rendszerfejlesztést sem tették lehetővé.

Tehát amikor gyönyörűen süt a nap, abban a tudatban vagy, hogy éppen termelsz, és ezért alig lesz fizetendőd, de óriási meglepetés érhet a villanyszámla kézhezvételekor, hiszen könnyen meglehet, hogy a szolgáltató lekapcsolta a napelemes rendszered inverterét.

Ha az emberek megkapják a szükséges alapinformációkat, és tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak, mire figyeljenek, akkor tudnak komolyabban és okosabban továbblépni. Manapság az interneten keresztül mindenki számára elérhetőek az információk, bárki szakértővé válhat egy-egy témában, egy-egy termékkel kapcsolatban. De az, hogy az egész folyamatot átlássa valaki, és azt a saját házán összefüggéseiben is tudja értelmezni az nélkülözhetetlen egy komolyan vett energetikai felújítás alkalmával. Általuk válnak a folyamatok, komplett rendszerré. Ez ráadásul ingatlantípusonként is eltér. Vannak típusházak, amikre lehetne típusmegoldásokat kínálni, de tulajdonképpen mindegyik házhoz hozzáépítettek, vagy elbontottak belőle, esetleg átalakították, és ma már nem egyforma például minden Kádár-kocka. A probléma ugyanaz, de minden házban más megoldás kell.

Címlapkép: Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete