Megállíthatatlan a lakásár-drágulás Magyarországon: megéri Budapesten kivárni 2022-ben?

Az elmúlt esztendőt egy mondatban úgy jellemezhetjük a hazai ingatlanpiac szempontjából, hogy 2021 volt az az év, amikor megszakadt a nagyjából hét-nyolc évig tartó piaci ciklusok harminc éve váltakozó rendje. Már az év elején optimistán tekintettek a szakértők a jövőbe a forgalom bővülését prognosztizálva, azonban a piac szárnyalása ezeket a várakozásokat jócskán felülírta az év végére - írja közleményében az OTP Ingatlanpont.

„A folyamatos áremelkedés hatására 2019-2020 fordulóján egységes volt az ingatlanszakma véleménye abban, hogy az árak bármikor tetőzhetnek, és a forgalom visszaesését követően negatív fordulat következhet a piacon. Ennek ellenére 2021-ben olyan újult lendülettel indult a piac, ami az év végén is kitartott. A legmeghatározóbb ingatlanpiaci mozgatórugók a kibővített otthonteremtési támogatások, amelyek egyértelműen növelték a keresletet, a koronavírus járvány, amely nem hozott valódi válságot, ám nagy hatású preferenciaváltozásokat indított el, és a mérleg másik serpenyőjében az építőipari költségekben tapasztalható folyamatos és drasztikus áremelkedés voltak” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A 2020-as megtorpanás után, elsősorban a január elsejétől elérhető, kibővített otthonteremtési támogatások hatására, az ingatlanpiac már 2021 elején meglódult. Bár a kormányzati támogatási csomag elsősorban a családokat célozza, mind a használt, mind az új ingatlan vásárlásához vagy építéséhez, mind a felújításhoz kapcsolódóan tartalmaz keresletnövelő elemeket, és szinte minden potenciális vevőt meg tud szólítani, ezért 2021-et nyugodtan nevezhetjük az otthonteremtés évének.

Év közben vált egyre világosabbá az is, hogy a koronavírus-járvány hatásai a vártnál enyhébbek lesznek. Nem alakult ki valódi gazdasági és ingatlanpiaci válság, az egymást követő hullámok elsősorban a vevői preferenciákat változtatták meg a szegmensben. A kijárási korlátozás és home office terjedése sokakat sarkallt arra, hogy újragondolják lakhatásuk minőségét és az ideális otthonról alkotott elképzeléseiket, a megtakarításaik elköltésekor pedig tömegeknél került első helyre az otthonteremtés, ami élénkítette az ingatlanpiaci keresletet.

A lakásvásárlás további ösztönzői voltak az év végéhez közeledve az erősödő inflációs félelmek és a megindult kamatemelés ellenére is még mindig kedvezőnek számító hitellehetőségek.

Az új lakások vásárlását és a lakásépítést célzó állami támogatások, az 5 százalékos (CSOK-os vásárlás esetén 0 százalékos) lakásáfa ismételt bevezetése, majd az októbertől elérhető Zöld Otthon Program által generált látványos keresletnövekedés, az építőipari alapanyagok folyamatos drágulása és az egyre általánosabbá váló szakemberhiány együttes hatása következtében a lakásárak ugrásszerűen emelkedtek a szegmensben az év során - írják.

A legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép első három negyedéves adatai alapján 2021-ben éves szinten mind a nominál árszint, mind a forgalom 10-15 százalék közötti mértékben nőhetett, utóbbi ezzel elérhette a 150 ezres szintet, az építési engedélyek száma pedig a 30 ezret.

Mit hozhat 2022?

A forgalom tovább nőhet 2022-ben, amit az otthonteremtési támogatások jelenleg ismert véghatárideje is előrevetít. Azt, hogy az árak meddig emelkedhetnek még, alapvetően befolyásolja a magyar és a globális gazdaság teljesítménye, hogy tovább fog-e száguldani vagy éppen csökkenni az infláció, és az, hogy folytatódik-e a reáljövedelmek növekedése. Ahogyan 2021-ben, úgy 2022-ben is kiszámíthatatlan tényező marad a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma vagy hullámai, ahogyan a közelgő választások után is átalakulhat a jelenleg elérhető támogatások rendszere. Vitathatatlan kockázat, ám a piacra vélhetően csekély hatással lesz csak a hitelmoratórium év közbeni megszűnése.

A hazai ingatlanállomány minőségi fejlődését vetíti előre az, hogy többszöri halasztás után 2022 nyarától immár átalános elvárássá válik az újépítésű ingatlanok BB energetikai minősítése, tovább növelve a magasabb energetikai besorolással rendelkező épületállomány arányát, valamint a tavaly programszinten elindult kiemelt rozsdaövezeti fejlesztések budapesti és vidéki gyarapodása. Ezt a folyamatot támogatja a Zöld Otthon Program is, főleg, ha az eredeti keretösszeg kifutása után is tovább folytatódik a program.

A piac fejlődésére fókuszálva, továbbra is meghatározó maradhat az olcsóbb területek térnyerése, ám a 2020-2021-es megtorpanás után már látszanak a jelei annak is, hogy Budapest belvárosa új lendületet kaphat, azonban a rövidtávú lakáskiadás felfutása idén még kétséges.

Az átadott újlakások száma minden bizonnyal emelkedni fog az év folyamán és a belföldi vándorlás élénkülése új lokális gócpontokat hozhat létre jelentős újlakás-igénnyel, amelyre már a tavalyi évben is találhattunk példákat, ilyen volt a nagy lakásszámú társasházi projektek megjelenése a külső pesti kerületekben.

A nyaralóingatlanok piacán a tavaly bőven kétszámjegyű árnövekedést felmutató balatoni lokációk mellett hangsúlyosabban jelenhetnek meg az egyelőre kevésbé ismert, olcsóbb vízparti és a látványosan élénkülő belföldi turizmus által preferált célpontok is.

A lakóingatlan a jövőben is megbízható befektetési forma marad, és amennyiben az infláció nem csökken, úgy vélhetően növekedni fog a befektetési célú vásárlók száma is. Azonban a bérleti díjak emelkedését meghaladó ingatlanár-növekedés miatt a megtérülés számításánál érdemes hosszú távon gondolkozni, és a bérleti hozam mellett az ingatlan várható értéknövekedése is meghatározó szempont kell, hogy legyen a döntéshozatalnál.

„Az idei év kilátásai jók, az egy éve kibővített kormányzati támogatások fennmaradásáig, de akár 2022 végéig sem látható olyan jelentős kockázat, amely egyértelműen negatív fordulatot jelezne előre a hazai ingatlanpiacon. Ugyanakkor érdemes kicsit visszafogott optimizmussal a jövőbe tekinteni, mert számos olyan külső tényezővel is számolnunk kell, amelyek befolyással lehetnek a piacra az év folyamán” – summázta az évvel kapcsolatos elvárásait Valkó Dávid.