Idegenkednek a magyarok ettől a filléres házi csodaszertől: itt a kutatás, ami bizonyítja, hogy hatásos

2021. október 19-ig tart a Tudatos Vásárlók Egyesülete által meghirdetett #ÖkoTakarítás hónapja kampány, melynek célja, hogy bebizonyítsa: nem kizárólag erős vegyszerekkel lehet otthonunk higiénikus és biztonságos. Mivel az ecet az egyik legelterjedtebb alternatív tisztítószer, az Egyesület független laboratóriumi teszt segítségével utánajárt annak, hogy tényleg fertőtlenít az ecet és hogy van-e annyira hatékony, mint a legnépszerűbb bolti termékek. Az eredmények rámutattak, hogy a baktériumok 99,9 százaléka eltűnik az ecetes vízzel tisztított felületről.

A legtöbb baktérium hasznos az ember számára: a testünkben élnek, segítenek abban, hogy egészségesek maradhassunk, és kontroll alatt tartják a "rossz" baktériumokat. Az egészséges háztartásnak nincs szüksége antibakteriális szerekre. Egy szappanos kézmosás, meleg víz és környezetbarát tisztítószer a legjobb út arra, hogy megszabaduljunk a kórokozóktól.

Takarítanunk viszont kell, a kérdés csak az, mivel tegyük. A legtöbb bolti tisztítószer számos, egészségre és a környezetre nézve ártalmas hatóanyagot és adalékanyagot tartalmaz, ezért 2019-ben a Tudatos Vásárlók Egyesülete kampányt indított az egészségünkre biztonságos és környezetbarát tisztítószerek népszerűsítésére. Ennek egyik  része a hagyományosnak is nevezhető, tisztításra alkalmas egyszerű szerek - az ecet, a citromsav, a szódabikarbóna és társaik - bemutatása.

Az ecet hatásos, olcsó, nem mérgező és környezetbarát

Manapság a takarítás és a fertőtlenítés közti határ egyre inkább összemosódik, mert félünk a fertőzésektől. Ám a túlzásba vitt fertőtlenítésnek rövid- és hosszútávon is komoly következményei lehetnek az egészségünkre nézve. Az USA, Franciaország és más országok hatóságai is felhívták a figyelmet arra, hogy a koronavírus járvány kezdete óta megnövekedett a mérgezéses esetek száma. Ezek jelentős része általában az 5 évesnél kisebb gyerekeket érinti.

A helyzet az, hogy az antibakteriális és fertőtlenítő szerek nagyon széleskörű és aktív használatával éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk: könnyebben leszünk betegek. Használatuk hatására valóban elpusztul a baktériumok egy része – beleértve a hasznos baktériumokat is –, a maradék viszont felveszi a harcot a szerek ellen, és olyan törzsek alakulnak ki, amelyek rezisztensek lesznek az antibiotikumra is, ami a WHO szerint már világméretű probléma.

Számos kutatás szerint a modern fertőtlenítési mánia lehet felelős az asztmáért és a szénanátháért is.

A túlzott fertőtlenítés miatt ugyanis lecsökken azoknak a mikrobáknak a száma, amelyek eredetileg az immunrendszert hivatottak támogatni. Ilyenkor előfordulhat, hogy olyan allergénekre ad a rendszer allergiás reakciót, amire egyébként nem lenne érzékeny. További kutatások kellenek a témában, de az már most leszögezhető, hogy a gyerekek immunrendszerének szüksége van arra, hogy baktériumokkal és mikrobákkal találkozzanak ahhoz, hogy az immunrendszerük megfelelően tudjon működni. Vagyis nem kell folyton törölgetni a játszótéren a kicsik homokos kezét fertőtlenítőkendővel, géllel, mert a bennük lévő kémiai anyagok veszélyesebbek lehetnek, mint a baktériumok. Ezekkel a gyereknek egyébként is találkoznia kell.

Csak minden 2. ember használ ecetet tisztításhoz

A legtöbb baktérium hasznos az ember számára: a testünkben élnek, segítenek abban, hogy egészségesek maradhassunk, és kontroll alatt tartják a „rossz” baktériumokat. Az egészséges háztartásnak nincs szüksége antibakteriális szerekre. Egy szappanos kézmosás, meleg víz és környezetbarát tisztítószer a legjobb út arra, hogy megszabaduljunk a kórokozóktól. Takarítanunk viszont kell, a kérdés csak az, mivel tegyük.

A legtöbb bolti tisztítószer számos, egészségre és a környezetre nézve ártalmas hatóanyagot és adalékanyagot tartalmaz, ezért 2019-ben kampányt indítottunk az egészségünkre biztonságos és környezetbarát tisztítószerek népszerűsítésére. Kampányunk egyik része a hagyományosnak is nevezhető, tisztításra alkalmas egyszerű szerek – az ecet, a citromsav, a szódabikarbóna és társaik – bemutatása.

Emellett nemrég a Nielsen piackutatót bíztuk meg azzal, mérje föl nekünk az ecet szerepét a háztartásokban. A közvéleménykutatása alapján az emberek 49%-a használ ecetet a mosáshoz, takarításhoz, további 11% jó ötletnek tartja, de még nem próbálta. Sok népszerű „ökotakarítós” oldal és blog is ajánlja az ecetet fertőtlenítéshez, tisztításhoz és rengeteg kérdést kaptunk tőletek arról, vajon mennyire jól fertőtlenít az ecet.

Mennyire hatékony az ecet?

A Tudatos Vásárlók Egyesülete az ecet fertőtlenítési hatékonyságát összevetette más olyan szerekével, amelyeket az emberek általában fertőtlenítésre használnak, ezért 5 különböző háztartási tisztító-fertőtlenítő szert teszteltek laboratóriumban:

• Domestos Extended Power Pine Fresh
• Sanytol univerzális fertőtlenítő spray
• Frosch ecetes tisztítószer
• házilag elkészíthető keverék
• 20%-os étkezési ecet

A Domestos Extended Power Pine Fresh hatóanyaga a nátrium-hipoklorit (4,5%), sokaknak a termék egyet jelent a valódi tisztasággal, ezért rendszeresen és a biztonság kedvéért bőven adagolva alkalmazzák. A Sanytol univerzális fertőtlenítő spray hatóanyaga a didecyldimethylammonium-klorid (0,1-1%), előszeretettel fújkálják a háztartásban mindenhova, mert még az illata is kellemes. Holott

mindkét hatóanyag asztmát okozhat, illetve egyéb egészségi problémákért is felelős lehet.

A Frosch ecetes tisztítószer hatóanyaga az ecetsav (5-10%), a termék EU Ecolabel címkével rendelkezik, ami azt jelenti, hogy független hitelesítő szervezet vizsgálata igazolja a termék környezetbarát mivoltát. A Tudatos Vásárlók által ajánlott házilag elkészíthető keverék egy általános tisztítószer: egy vizes oldat, ami fele arányban tartalmaz étkezési ecetet és 5%-ban gyógyszertári alkoholt. Az étkezési ecet pedig 20%-ban ecetsavat (80%-ban vizet) tartalmaz. 60 perc alatt szobahőmérsékleten az összes vizsgált szer rendelkezik baktériumölő és gombaölő hatással. A 20%-os étkezési ecet gyakorlatilag tökéletesen fertőtlenít. Az 5-10% ecetsav tartalmú Frosch ecetes tisztítószer is ugyanilyen jól szerepelt a vizsgálaton, ami azt jelenti, hogy a 10%-os étkezési ecet is hatékonyan fertőtleníthet.

Melyik mibe kerül?

A hatékonyság és kíméletesség mellet természetesen egy-egy termék ára is fontos szempont vásárláskor. Megnéztük, mennyibe kerülnek átlagosan a vizsgált termékek literenként:

• Domestos Extended Power Pine Fresh – 750 Ft/liter
• Sanytol univerzális fertőtlenítő spray – 1850 Ft/liter
• Frosch ecetes tisztítószer – 1000 Ft/liter
• házilag elkészíthető Ökokörös keverék – 250 Ft/liter
• 20%-os étkezési ecet – 200 Ft/liter

A Tudatos Vásárlók tanácsa, hogy durva hatóanyagú tisztítószerek helyett vásárolj ecet tartalmú öko-címkés tisztítószereket, mert eredményeink szerint ezek is elvégzik a munka legfontosabb részét. Használj simán étkezési ecetet takarításhoz: válaszd a magasabb koncentrációjú, 20%-os ecetet, és hígítsd vízzel otthon akár a kétszeresére, így csökkentet háztartásod műanyaghulladékát. Ecettel takarítani olcsóbb is: egy liter 20%-os ecet ára 200 Ft körüli.

Vizsgált baktériumok, gombák és az általuk okozott betegségek

Az Aspergillus nemzetség több hasonló megjelenésű gombafajt foglal magába, melyek egymástól nehezen megkülönböztethetők, így gyakran valamennyi faj esetén az Aspergillus niger, illetve magyarul a fekete penész nevet használják. Mérget termel, hogy távol tartsa a konkurens fajokat. Spórája nagy mennyiségben belélegezve tüdőbetegséget, aszpergillózist okoz, továbbá asztmás és allergiás tüneteket válthat ki.

A Candida albicans a széles körben elterjedt „Candida” sarjadzógombák osztályának leggyakoribb faja. Normál körülmények között is megtalálható a szervezetben, a bél baktériumflórájának kontrollja alatt áll. A bél hasznos baktériumflórája – mely immunrendszerünk részét is képezi – szabályozza a bélben letelepedett gombák szaporodását, de ha károsodást szenved, akkor a bélben lévő gomba elszaporodik, elözönli a szervezetet, különböző problémákat okozva a fáradékonyságtól kezdve a depresszión és az ingerlékenységen keresztül a pajzsmirigyrendellenességekig.

Az Enterococcusok szintén a normális bélflóra tagjai, de számos fertőzés okozói is egyben. Több faja létezik, közülük egy pár képes fertőzést okozni az emberben. Az általuk okozott fertőzések leggyakrabban a húgyutakban észlelhetők, de tudnak hasüregi és sebfertőzéseket okozni.

Az Escherichia coli (kólibaktérium v. kólibacilus) egy rövid, Gram-negatív baktérium az Enterobacteriaceae családban, az Escherichia nemzetség legismertebb faja. A legtöbb ártalmatlan, ezek az emésztőrendszer normális flórájához tartoznak, K2-vitamint termelnek. A virulens törzsek ételmérgezést, hasmenést, hányást és bélgörcsöket, húgyúti fertőzéseket és meningitiszt okozhatnak. Több altípust ismernek, amik különféle betegségeket képesek okozni.

A Staphylococcus aureus baktérium, gyakran megtalálható az emberi bőrön, és a felnőtt népesség mintegy 25-30%-ában kimutatható az orrnyálkahártyáról. A leggyakoribb emberi bakteriális patogén, a gyulladt bőrelváltozáson és húgyúti fertőzéseken túl számos súlyos betegség okozója, például a toxikus sokk szindrómáé.

A Pseudomonas a fő okozója két olyan enyhébb közönséges fertőzésnek, amelyek a különben egészséges embereket érintik: az úszók fülbajának és a forró-kád szőrtüsző-gyulladásnak (follikulitisznek). A súlyosabb Pseudomonas fertőzések leggyakrabban kórházakban fordulnak elő, és a kórokozó többnyire olyan nedves területeken található, mint a mosogatók, kiöntők és WC-kagyló. Meglepő módon ez a kórokozó még bizonyos fertőtlenítő (antiszeptikus) oldatokban is megtalálható. A Pseudomonas képes megfertőzni a vért, bőrt, csontokat, füleket, húgyutakat, szívbillentyűket, és a tüdőket.

A fertőtlenítés előtti és utáni mikrobaszámokból szerint az ecet hatékonysága 99,99%, sőt valójában 99,9999% a vizsgált baktériumtörzsekre és 99,999% a vizsgált gombatörzsekre, azaz gyakorlatilag 100%. Amikor az „ismert kórokozókról és baktériumokról” beszélnek a reklámok, akkor általában a vizsgált 2+4-re gondolnak, mert ezek szerepelnek a szabványokban, melyet a NÉBIH ír elő a fertőtlenítőszerek hatékonyságának vizsgálatához.

A laboratóriumi mérések az MSZ EN 1276:2010 (visszavont szabvány) és az MSZ EN 1650:2008+A1:2013 (visszavont szabvány) alapján történtek. A visszavont szabvány annyit jelent, hogy van már újabb szabvány erre a vizsgálatra, de az épp akkreditálás alatt áll a laboratóriumban. Az új szabványban a vizsgálati módszer ugyanaz, csak a szabályozásban vannak különbségek az eddigihez képest. Az eljárás során a szerek fertőtlenítőképességét vizsgálták 4 baktériumtörzzsel (baktericid hatás) és 2 gombatörzzsel (fungicid hatás) szemben.

A kitenyésztett kórokozókat kémcsőbe tették és összekeverték 3 g/L-es bovin-albumin oldattal. Ez azt modellezi, hogy a fertőtlenítőszer egyúttal tisztítószerként is működik, ugyanis az oldatban lévő molekulák körül veszik, mondhatni megvédik a mikrobákat, így először az ő hatásukat kell a szernek semlegesíteni. A kémcsőben található 2 ml oldathoz ezután 8 ml fertőtlenítőszert adtak a tesztalanyok közül, így az eredeti szer 80%-os hígításban került tesztelésre. A behatási idő 60 perc volt, ennyi ideig hagyták a szereket hatni

A túlélő mikrobák száma a fertőtlenítő hatást jellemzi, a mérés határértéke 140 darab, azaz ez a legkisebb mennyiség, amit mérni tudnak. Egy átlagos takarítás során nem feltétlenül valósul meg ilyen hosszú hatóidő, de abból indultunk ki, hogy ha felmosunk vagy törölgetünk az otthonunkban, a tisztítószert nem öblítjük le utána a tisztítandó felületről.

Az ecet tehát ugyanolyan hatékony a 4 leggyakoribb baktérium és gomba hatástalanításában, mint a durvább vegyi anyagokat tartalmazó és drágább szerek.