Eladták a luxusvillát: kiderült, ki örökölte Gesztesi Károly mesés vagyonát

Ahogy arról Gesztesi Károly halála után fél évvel beszámolt a Pénzcentrum is, eladóvá vált az elhunyt színész luxusháza, amit akkor 210 milliós vételáron kínáltak egy ingatlanos portálon. Később a színész fia, Márkó azt is elárulta, miért nem tartják meg a hatalmas ingatlant.

Kénytelenek vagyunk megválni tőle, bármennyire is nehéz. Sok emlék köt ide, melyeket sosem feledünk, a tárgyakat pedig magunkkal visszük. De el kell adnunk, mert óriási számunkra. Ikerház lévén mindenből kettő van, nehézkes a fenntartása, és sokszor feltörnek bennünk az emlékek is. Az életnek mennie kell tovább, és ha ezen sikerül túladnunk, akkor egy új fejezet kezdődhet mindannyiunk számára. Nem siettetünk semmit, de tudjuk, hogy a gyász feldolgozásában ez is segít majd. A jellegzetes, szeretett zongorája pedig örökre ott lesz velünk az új életünkben is.

- mondta el Gesztesi Károly fia. A hagyatéki eljárás után a színész gyermekei: Máté, Márk, Dávid, Panka és Áron osztozott az ingatlan tulajdonjogán, így a most eladott ingatlan vételárán is. Ez az összeg a Blikk információi szerint 190 millió forint.

A közel ezer négyzetméteres telken felhúzott 217 négyzetméteres, nyolcszobás ház so­káig nem talált gazdára, ezért később levitték az árat: 200 millióért hirdették több ingatlanportálon. Később tovább csökkentették az összeget 190 millióra. Végül idén áprilisban egy házaspár megvásárolta a házat, amelyre a tulajdoni lap szerint 91 mil­liós jelzáloghitelt vettek fel.

Fontos a végrendelet

Gesztesi Károly halála váratlan tragédia volt, ami bármely családban megtörténhet. Ezért nem csak akkor érdemes végrendelkezni, mikor az ember már megöregedett, hanem az élet bármely pontján, ha vagyonának elosztását nem akarja a törvényre bízni. Egy váratlan haláleset után is a végrendelet sok konfliktustól kímélheti meg a családot.

Ugyanakkora magyarok jelentős része még mindig nem gondol erre: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint tavaly csupán a hagyatéki eljárások tizedében volt az elhunytnak végrendelkezése. A MOKK leszögezte, hogy végrendeletet írni bárkinek, bármilyen életkorban érdemes, ha biztosítani szeretné, hogy halála után a vagyona azokhoz kerüljön, akiknek szánja, illetve, ha a törvényben meghatározott öröklési rendtől el kíván térni.

Az ugyanis, hogy az ember időskorában hal meg, csak egy statisztikai valószínűség. Egyre több fiatal, 30-as 40-es éveiben járó családfenntartó, cégvezető ír végrendeletet azért, ha vele bármi történne, a családja vagyoni helyzete és a cég további működése is megoldott legyen

- hangsúlyozta a kamara hozzátéve, hogy egy végrendelet elkészítése nem jelenti azt, hogy az akaratunkat később már nem változtathatjuk meg, még a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet is bármikor visszakérhető és módosítható. A végrendeletet célszerű is karbantartani, ha időközben változik a vagyoni helyzetünk. Ugyanis, ha például a végrendeletbe foglalt ingatlant vagy értékpapírt eladjuk, és helyette másikat veszünk, arra már nem fog vonatkozni a végrendeletünk.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara azt is kiemelte: mindenképpen célszerű végrendeletet készíteni akkor, ha az örökség mértéke várhatóan jelentős lesz, továbbá akkor, ha élettársi kapcsolatban élünk és élettársunkat szeretnénk örökösünknek - ugyanis a törvény alapján az élettárs nem örököl -, de akkor is, ha valamilyen vagyontárgyunk speciális kezelést vagy szaktudást igényel és a halálunk után ezt biztosítani szeretnénk (pl. cégben való vagyoni részesedés, szakmai tudást igénylő vagyonelemek).

Tartalom, forma és hivatalosság

A végrendeletnek nagyon szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen. A legapróbb hiba is okot adhat arra, hogy megtámadják azt, és akkor nem fogja elérni a célját: ha a végrendelet érvénytelennek bizonyul, akkor a törvényes öröklési rend érvényesül az örökhagyó akaratával szemben.

Ha alakilag és tartalmilag is kifogástalan végrendeletet szeretnénk, érdemes ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérnünk. A házilag készített végrendeletek gyakran érvénytelenek, formai és/vagy tartalmi hibákat tartalmaznak. Általánosságban elmondható, ha a végrendeletet teljes egészében érvénytelennek találják, a közjegyző a törvényes öröklési rend szerint adja át a hagyatékot.

A legnagyobb elkövethető hiba talán az, hogy sok végrendelet az asztalfiókban marad örökre: pedig ha a végrendeletet nem veszik nyilvántartásba, megvan rá az esély, hogy sohasem kerül elő, így az elhunyt végakarata nem érvényesül. Ezért érdemes a közjegyzőhöz, ügyvédhez fordulni, mert akkor az irat bekerül a  Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ennélfogva – szemben a fiókba dugott végrendelettel – a végintézkedés biztosan előkerül a hagyatéki eljárás során, mert mert a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző köteles betekinteni a végrendeleti nyilvántartásba. Nem tűnhet el, vagy nem semmisülhet meg.