Kopogtat a lakhatási krízis: ilyen albérletre futja a minimálbérből Pesten és vidéken

Az idei évben hosszas tárgyalások előzték a meg a minimálbér megemelését, amely végül 4 százalékkal nőtt 2021. elején, így bruttó 167 400 forint lett. Mindez nettóban, kedvezmények nélkül 111 300 forintot jelent havonta.

A legkisebb fizetések emelkedése rengeteg magyart érint, a Portfolio az év elején kiszámolta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (ez 2021-ben bruttó 219 ezer forint, kedvezmények nélkül nettó 145 600 forint) emelése a vállalati szektorban foglalkoztatottak 34 százalékát érintette közvetlenül, és akkor még ehhez jönnek hozzá a közszférában dolgozók és a közfoglalkoztatottak. Összességében

több mint 1 millióan lehetnek azok, akiknek olyan alacsony – vagy még alacsonyabb – a keresete, mint a minimálbér vagy a bérminimum.

Ekkora összegből pedig nem egyszerű megélni, főképpen, ha valaki egyedül próbál boldogulni. Komolyabb megtakarítások nélkül, ekkora jövedelemmel csak álom a saját lakás vásárlása, így képzeletbeli minimálbéresünk bérelni kényszerül. Persze, nem az összes pénzéből, hiszen az még csak a nulladik lépés, hogy fedél van a feje felett, valamit enni is kell, és ott vannak még a csekkek is - úgyhogy tegyük fel, hogy jövedelmének felét, kb. 55 ezer forintot költhet bérleti díjra. A Pénzcentrum ingatlanpiaci szakértők segítségével járta körbe, milyen lehetőségei vannak egy minimálbérből élőnek, ha ingatlant szeretne bérelni.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire elég a hazai albérletpiacon a magyar mediánbér. Ez az az összeg, aminél pontosan ugyanannyian keresnek többet, és kevesebbet a fizetési rangsorban. A júliusi adatok szerint a bérstatisztikákban szereplő 3 millió 73 ezer dolgozó közül a sor kellős közepén szereplő foglalkoztatott bruttó 332 ezer forintot keresett,

tehát a magyar dolgozók fele, nagyjából 1,5 millió ember fizetése kevesebb volt, mint havi nettó  220 ezer forint.

A bérleményt kereső, képzeletbeli mediánbéresünk sem költheti minden pénzét lakbérre, így az ő esetében 110 ezer forintban maximalizáltuk a bérleti díjat. Ez az összeg már valamivel nagyobb mozgásteret biztosít.

Budapesten maximum egy félszoba

Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján Budapesten nőttek a bérleti díjak, de az elmúlt évhez képest még mindig alacsonyabbak és kerületenként is kimutatható az eltérés.

A fővárosban havi 55 000 forint nem nyújt fedezetet gyakorlatilag semmilyen lakás bérleti díjára, hiszen a fővárosi átlagár körülbelül 150 000 forint, 110 000 forint már jóval nagyobb mozgásteret biztosít

- írták.

Hasonlóról számolt be kérdésünkre Kétszery Zsuzsanna, a Duna House ingatlankezeléssel és bérbeadással foglalkozó cége, a Home Management vezetője. Mint kifejtette:

Egyedülállóként, minimálbérből maximum baráti, szívességi alapon juthat valaki egy minigarzonhoz Budapesten – természetesen úgy, hogy lakhatása mellett egyéb létszükségleteinek költségét is fedezni tudja.

A szakértő szerint piaci viszonyok között, jó esetben egy panellakás félszobáját tudja kibérelni képzeletbeli minimálbéresünk, de jellemzően rezsi nélkül. Ha a rezsiköltséget is belevesszük a maximum elkölthető 55 000 forintos lakhatási keretbe, akkor munkásszálló vagy kollégiumi jelleggel egy ágyat tud bérelni egy normál színvonalú lakás egyik szobájában, amin minimum hárman osztoznak, a közös használatú helyiségek (pl. fürdő, konyha) mellett.

Általánosságban inkább az mondható el, hogy egy átlag színvonalú és méretű lakásnak a rezsiköltsége szokott ennyi lenni, és ehhez jön még hozzá a jóval magasabb bérleti díj

- vázolta Kétszery Zsuzsanna, aki szerint a mediánbér feléért már egy kulturált garzont, sőt, ha nem annyira válogatós az illető, akkor egy 1,5 szobás panelt is elcsíphet – de még mindig szigorúan rezsi nélkül. Ugyanis az ilyen kis lakásoknak is még átlag 20-25 ezer forint a rezsiköltsége havonta.

Vidéken sem rózsásabb a helyzet

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire juthatnak a minimálbéres, önállósodni vágyó albérletvadászok a fővároson kívül. Kétszery Zsuzsanna szerint nem sokkal többre, mint Budapesten:

ráadásul megyénként is eltérő a piaci helyzet. A megyeszékhelyeken talán már egy egész szobát is kaphatna ezért az összegért, rezsivel együtt, de lakást maximum a külvárosi részben vagy egy környékbeli faluban. Utóbbi esetben azonban a munkalehetőség, vagy a munkába járás okozna nehézséget.

A mediánbér vidéken is sokkal nagyobb mozgásteret ad, sőt! A szakértő szerint 110 ezer forintos összegnél már akár egy kategóriányi ugrás is van.

Budapesttel ellenététben Debrecenben például egy 1,5 szobás, viszonylag új építésű lakást is ki lehet bérelni, akár gépkocsi beállóval együtt

- vázolta.

Az OTP Ingatlanpont szakértői részletesen kifejtették, hogymelyik térségben mire mennének a legkisebb fizetésből élők, illetve azok, akik a mediánbér körüli fizetéssel vadásznak albérletet.

Csupán három olyan vidéki várost említettek, ahol 55 ezer forintból kijöhet egy lakás bérleti díja.

Észak-Magyarország és a Dél-Alföld vonatkozásában is tapasztalható a kínálati árak növekedése. Egerben és Debrecenben 55 000 forintért szobát lehet bérelni, 110 000 forint az egy, másfél szobás lakások havi bérleti díjára nyújt fedezetet.

Kecskeméten diákoknak 1 szoba bútorozottan már havi 40 000 forinttól érhető el, a garzonlakások átlag bérleti díja 60-70 000 forinttól kezdődik. 220 000 forintért teljesen felújított, vagy újabb építésű 80-100 négyzetméteres lakást vagy családi házat lehet bérelni.

Kiskunfélegyházán a havi lakásbérleti díj 60-80 000 forint körül mozog, Gyulán a külső lakótelepeken 50-60 000 forint egy 2 szobás lakás havi bérleti díja, ugyanez a belvárosban 70-80 000 forint, egy egyszerű családi ház 100-150 000 forintért érhető el.

Szolnokon a kisebb, felújított albérletek díja havi 80-100 000 forint, a 2-3 szobás lakásoké átlagosan 120-140 000 forint. A jó állapotú családi házak havi bérleti díja átlagosan 200 000 forint.

Szegeden a panellakások átlagos havi bérleti díja 70-90 000 forint, egy belváros téglalakás 100-180 000 forint, a családi házak és jól felszerelt, prémium lakások 150 -250 000 forintba kerülnek havonta. Újszegeden az új – felújított jól felszerelt, berendezett házakat havi 300-420 000 forintért kínálják, a régióban minden szempontból ez a legmagasabb árszínvonalú terület.

Csongrádon szinte nincs kiadó ingatlan, az átlagos lakások bérleti díja havi 60-80 000 forint, míg a jó minőségű lakások 85 000 forinttól kezdődnek, de 120 000 forintos bérleti díjú ingatlannal is találkozhatunk.

Cegléden a panellakások havi 80-110 000 forintért érhetőek el, ha éppen van ilyen kiadó lakás. A téglalakások bérleti díja 90-120 000 forint, míg a házaké 120-250 000 forint, függően az épület minőségétől.

Kiskunhalason akár még egy lakásra is futná a minimálbér feléből: havi 50 000 forinttól kezdődnek a bérleti díjak, egy átlagos állapotú 1-2 szobás (35-55m2) panellakás bérelhető ebből az összegből.

A Dél-Dunántúlon Somogy és Tolna megyében átlagosan 100 000 forint a havi bérleti díj. 110 000 forint egy 55-62 négyzetméteres lakás havi bérleti díját fedezheti, míg 55 000 forint egy szoba bérletére elegendő. Baranya megyében 55 000 forintért a tapasztalatunk alapján semmit sem lehet találni, jellemzően 120 és 200 000 forint között találhatóak 2-3 szobás lakások.

Északnyugat-Magyarországon városról-városra változnak a kínálati árak. Pápán 55 000 és 110 000 forint között jelenleg 41-72 négyzetméter közötti bútorozott lakást lehet találni, de itt jellemzően kevés a kiadó ingatlan.

Ajkán egy egyszobás lakás havi bérleti díja körülbelül 60 000 forint és 110 000 forintból már kétszobás lakás is bérelhető, míg Tatabányán az egyszobás lakások átlagos bérleti díja 100-110 000 forint és Komáromban ennél is magasabbak a kínálati árak.

A Balaton partján Keszthelyen és környékén 60 -120 000 forint között mozognak a bérleti díjak, ekkora összegért Balatonfüreden maximum szobát lehet bérelni.

Veszprémben 55 000 forint egy szoba havi bérleti díjára elegendő, a másfél szobás lakások bérleti díja a legolcsóbb környéken is 80 000 forintnál kezdődik.

Tapolcán 40-75 négyzetméteres lakásokat kínálnak havi 80-90 000 forintért.

Szombathelyen a lakás bérleti díjak havi 70 000 forinttól kezdődnek, 110 000 forintért már találni bútorozott lakótelepi 50-60 négyzetméter alapterületű ingatlant.

Győrben 45 000 forinttól indulnak a kiadó szobák árai, a legrosszabb állapotú kis lakások 80 000 - 90 000 forintért érhetőek el, egy átlagos kis lakás havi bérleti díja 100 000 forinttól kezdődik.

Székesfehérváron 80 000 - 130 000 forint az átlagos havi bérleti díj, míg Dunaújvárosban 70 000 - 90 000 forint.

A járvány sem vitte le a pesti árakat

Kétszery Zsuzsanna a járványhelyzet kapcsán azt is kifejtette, hogy maga a Covid utáni albérletpiaci helyzet sokkal összetettebb és árnyaltabb, mint hogy csak Budapest és vidék szempontjából elemezzük az árakat és a lakhatási lehetőségeket. Hozzátette, a piac legfőképpen regionálisan változott, és városrészeken belül is nagy eltérések figyelhetők meg, ezért nagyon nehéz általánosságokról beszélni.

Ezért szakmailag el szokták különíteni Budapest bel- és külvárosát, valamint vidék esetében a megyeszékhelyet, annak agglomerációját és a környező falvakat.

Ami a fővárost illeti, egy fekete lyukként írható le, ami a belvárosi albérletpiacon történt, hiszen a járványügyi intézkedések hatására a külföldi bérlők eltűntek, az airbnb lakások pedig kiürültek vagy hosszútávú bérlésre álltak át, aminek következtében az áraikat is drasztikusan csökkenteniük kellett. Tulajdonképpen ez vitte le átlagban a budapesti kiadó lakások bérleti díjait is, a külvárosban ugyanis stagnálás volt megfigyelhető, a lakásokat ugyanannyiért lehetett kiadni a Covid-időszak alatt is, mint előtte

- vázolta a szakember.

Az ág is húzza a magyar minimálbéreseket

Mint látható, nincs egyszerű helyzetben, aki Magyarországon a minimálbérből szeretne saját lábra állni. Ráadásul, mint az korábban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentéséből kiderült, hazánkban terhelik a legmagasabb adók és járulékok a legkisebb fizetéseket az ILO-tagállamok között, hiszen kedvezmények nélkül összesen 34 százalékot vonnak le szja, illetve tb-járulék címen (15+19 százalékot).

Ezzel szemben még a második helyezett Németországban is csak összességében 25 százaléknyi adó és járulék terheli a legalacsonyabb fizetéseket. Az európai tagországok között Hollandia sarcolja meg a legkevésbé a minimálbért: ott mindösszesen 6 százalék tb-járulékot és 2 százalék jövedelemadót vonnak le belőle.

Az ILO a jelentésben hangsúlyozta, hogy a legkisebb keresetekből élők helyzetén az adókulcsok megáltoztatásával jelentősen lehetne javítani.

Míg a jövedelemadó kapcsán progresszívebb adókulcsokat vezethetnének be az országok, elkerülve az átalányadókat, addig a társadalombiztosítási hozzájárulásokat csökkenthetnék a kormányok a minimálbért keresők esetében

- javasolta a szervezet.

Magyarországon egyébként már a nyáron megkezdődtek a tárgyalások a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésről, erről július végén beszélt Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke pedig kifejtette, úgy számolnak, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szeptemberben ül össze, ahol ismét többéves bérmegállapodást hozhatnak tető alá a szociális partnerek.

A várakozások szerint jövőre bruttó 200 ezer forintra emelkedhet a minimálbér Magyarországon, a garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint lehet.