Percunami zúdulhat a magyar családok nyakába: sokaknak van félnivalója

Noha 2016. július 1-jén lépett életbe az a törvénymódosítás, mely szerint a felnőtt gyermekeket kötelezhetik arra, hogy tartsák el szüleiket, a szülőtartás korántsem új jogintézmény. Már az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően is szabályozta a Családjogi törvény, valamint a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is tartalmazza - a rokontartás szabályai között - a szülőtartásra vonatkozó rendelkezéseket - tudtuk meg dr. Subasicz Éva ügyvédtől. Vagyis korábban is létezett a rokontartás és a szülőtartás is.

A törvény szövege értelmében rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs, illetve nem érdemtelen. Hogy ez utóbbi pontosan mit jelent, azt a törvény szövege így magyarázza:

A rokontartás szabályozásának része a szülőtartás, a bíróság ilyen perekben vizsgálja a felek jövedelmi és vagyoni helyzetét és a szülő érdemtelenségét is, vagyis hogy ellátta-e szülői feladatait. A bíróságon figyelembe veszik azt is, hogy a gyerek jövedelme felét nem haladhatja meg az összes tartásdíj összege, és hogy van-e neki gyereke, ugyanis

megelőzi őt a kiskorú és nagykorú gyerek, de akár a házastárs, élettárs is. Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése - és természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye - határozza meg a tartás összegét.

 - mondta megkeresésünkre dr. Dobozy Lilla ügyvéd. A két éve életbe lépett törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy a szülő helyett már bármely harmadik személy (azaz idősotthon, ellátó szolgálat, ápolási szolgálat, kórház, szociális intézmény vagy akár egy barát, szomszéd, rokon, aki a szülőt gondozza) a szülő hozzájárulása nélkül is kötelezheti a gyermeket arra, hogy eltartsa a szüleit. Vagyis beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenő költségei megtérítésének érdekében. dr. Dobozy Lilla szerint azonban egyelőre az ellátó intézmények sem nagyon élnek ezzel a jogi eszközzel.

A Pénzcentrum több ügyvédet is megkeresett a szülőtartással kapcsolatban, kíváncsiak voltunk, az ország különböző részein dolgozó szakembereknek milyen tapasztalatai vannak, azonban az általunk megkeresett három ügyvéd egyikének sem volt kifejezetten szülőtartással kapcsolatos ügye az utóbbi években, és mindannyian azt mondták, szakmai körökben sem tapasztalják a szülőtartással kapcsolatos perek megszaporodását.

"A fejünk felett lebeg Damoklész kardja"

 - mondta a Pénzcentrumnak Farkas András nyugdíjszakértő. Úgy véli, nem is feltétlenül a rokonok indítanak majd szülőtartási pereket.

 - mondta a szakember. Ez az a rendelkezés, amely szélesre tárhatja a kaput a szülőtartási perek előtt - jegyezte meg Farkas András, hozzátéve, márpedig erre egyre inkább kerülhet majd sor a jövőben.

Ha abból indulunk ki, hogy már most is átlagosan több mint 100 ezer forint havonta az önkormányzatok által működtetett idősek otthonában is a térítési díj, az úgynevezett nyugdíjasházakban pedig ennél is többet, akár 200 ezer forintot is kell fizetni. Ezek az összegek igencsak megdöbbentőek, tekintve, hogy az általunk a Magyar Államkincstártól kért adatok alapján a közel kétmillió magyar nyugdíjas harmada havonta 100 ezer forint nyugdíjat sem kap. Ezek az emberek pedig családi segítség nélkül nagy valószínűséggel már most sem tudnák kifizetni a havi térítési díjat.

 - mondta Farkas András, hozzátéve, azt sem szabad elfelejteni, hogy a születéskor várható élettartam növekedése és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés mind közrejátszik az időskorú népesség arányának növekedéséhez, tehát egyre nő az idősemberek száma, az aktív eltartóké viszont csökken.

- jegyezte meg. Ráadásul a szülőtartás lefelé öröklődik.

 - mondta Farkas András, aki szerint az elöregedő társadalom, a roskadozó nyugdíjrendszer, a jövőbeni alacsony nyugdíjak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben robbanásszerűen megnő majd a szülőtartási perek száma.

 - tette hozzá.

A családjukra számítanak leginkább az általunk megkérdezett idősek

Október közepén magyar nyugdíjasokat kérdeztünk arról, mi a véleményük a nyugdíjplafon eltörléséről és mennyire készülnek tudatosan azokra az évekre, amikor már nem lesznek képesek eltartani magukat. A többség azt válaszolta, nem tervez nyugdíjas otthonba menni, abban bíznak, majd a család segíti őket.

 - mondta egy nyugdíjas férfi.

Egyetlen megoldás van: az öngondoskodás

Ha nem akarunk idős korunkban mások segítségére szorulni, akkor érdemes minél előbb lépéseket tenni annak érdekében, hogy később ne legyenek komoly anyagi problémáink. Ma Magyarországon három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítás létezik. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.

A nyugdíj-előtakarékossági számlánál mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. A pénzintézetek szakértői persze segítenek a választásban, ha szeretnénk, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).

Választhatjuk a nyugdíjbiztosítást is, ez esetben maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Annak ellenére viszont, hogy sokan tisztában vannak vele, hogy az időskori megélhetéshez szükséges lenne valamilyen megtakarítás, egyelőre kevesen tesznek lépéseket ez ügyben - derül ki egy friss felmérésből. Az Aegon 14 000 munkavállalót és 1600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatása szerint a kutatásban részt vevő magyarok 53 százalékát tölti el aggodalommal az állami nyugdíjak értékének csökkenése. Nálunk a legtöbben (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartását tartanák helyes intézkedésnek a problémák kezelésére. Ennek érdekében adóemelést is támogatnának, miközben világszerte a megkérdezetteknek csak a 34 százaléka ért egyet ezzel a megközelítéssel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb nálunk a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31%) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.