Takarékos házak: ne nézz furcsán, ez a jövő

Ma még csak lehetőség, de pár év múlva kötelező lesz az energiatudatos tervezési és kivitelezési gyakorlat alkalmazása új építéseknél.

Energiatakarékos épületek létesítéséhez minden építőanyagipari komponens rendelkezésre áll, ám ahhoz, hogy a ház - bármilyen épülettípus - az elképzeléseknek megfelelően alacsony energiaköltséggel működjön, szükség van hozzáértő tervezőkre - építészekre, mérnökökre -, és kivitelezőkre is, akik meg tudják valósítani a terveket. Energiahatékonyságot célzó épületfelújításnál is elengedhetetlenek ezek a kritériumok: tapasztalt szakemberekre érdemes bízni a munkát, különben sok pénzt lehet bukni.

Energiahatékony módon építeni sokféleképpen lehet; laikusként is tudjuk, mennyire fontos a külső hőszigetelés, az épület optimálistájolása és árnyékolása, de említhetnénk a beépített nyílászárók minőségét, a hőhímentes kivitelezést, s még megannyi fontos részletet.

A technológia már megvan

Létezik egy 25 éve kidolgozott építési metódus, amivel már a tervezés korai szakaszában pontosan méretezhető a leendő épület energetikai viselkedése (fogyasztása). A passzívház-technológiaként ismertté vált 25 éves német építési szabvány és épületminősítési rendszer gyakorlatilag minden klímazónában megbízhatóan alkalmazható, Skandináviában éppúgy, mint a mediterrán területeken. A kétezres évek közepéig jobbára csak Németországban és Ausztriában épültek passzívházak; ma már az USA és Kína is komolyan fontolgatja a technológiára való átállást.

Magyarországon nem terjedt el robbanásszerűen, de 2009 óta folyamatosan épülnek magyar passzívházak, jellemzően magánépíttetőknek. Önkormányzati nagyberuházásokra is van pár példa, Budapest XIII. kerületében valósult meg a bérlakásként működő 100 lakásos passzívház és ugyanitt adtak át nemrégiben egy passzívház-technológiával létesült óvodaépületet is. Tömegformálását illetően is szakmai bravúrként emlegetik az angyalföldi passzívház ovit.

- fogalmaz Szekér László DLA okleveles építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató, a Passzívház Magyarország Egyesület (korábbi nevén Passzívházépítők Országos Szövetsége, PAOSZ) alapító-elnöke.

Itt van az hamar, már csak 4 év

A több magyar minősített passzívház tervezésében és kivitelezésében közreműködő szakember szerint nem eléggé tudatosult az emberekben - s talán még a szakmában sem -, hogy 2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek építhetőek. Árnyalja a képet, hogy 2021. január 1. után csak azok az épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek ennek a kritériumnak, így a követelmények azokra is vonatkoznak, akik 2021. januárja előtt kezdik az építkezést.

A közel nulla energiaigényű épületnek nem feltétlenül kell passzívháznak lennie, de ezzel a építési szabvánnyal lehet ezt a követelményt a legmegbízhatóbban elérni. A közel nulla energiaigény pontos kritériumai egyelőre nem közismertek azon kívül, hogy a jelentősen lecsökkentett energiafogyasztást és a megújuló források kötelező alkalmazását célozzák. Az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalta a konkrét követelmények megállapítását. (A közel nulla energiaigény ez esetben közel sem jelent zéró energiafelhasználást, hiszen a már ismert szabályozás szerint is három jobb energiakategória létezik: AA, AA+, AA++.)

A jelenleg ismert általános előírás úgy fogalmaz, hogy az épületet legalább annyira energiatakarékossá kell tenni, hogy az erre fordított költség az épület élettartama alatt megtérüljön. Életciklus-számításnál általában 35-50 évet vesznek figyelembe épületszerkezeteknél, épületgépészeti rendszereknél az élettartam jóval kevesebb, 15-20 év.

Nap, szél, föld, miből jöhet még energia?

Nagy váltást fog jelenteni az is, hogy a közel nulla energiás épületeknél az energiaigény 25 százalékát megújuló forrásokból kell fedezni, ami új kihívás elé állítja szakmát és az építtetőket. Megújulók alatt nálunk jellemzően napkollektoros, napelemes rendszereket értenek (melegvíz-, elektromos áram előállításához jól hasznosítható a szoláris energia), de a talajhő, a szél- és vízenergia is kiaknázható.

Passzívházaknál rögzített követelmény az alacsony energiafogyasztás, de már megjelentek a megújulókkal kiegészített, ténylegesen zéró energiaigényű, sőt, energiatermelő passzívházak. A passzívház alapkritériuma, hogy az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2/év) értéket, az összes primerenergia fajlagos igénye pedig nem lehet nagyobb mint 120 kWh/(m2/év). Összevetésképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/(m2/év) energiát használnak fel. A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90 százalék, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.